„A magyarok számára az első világháború nemcsak egy háború elvesztését és a kötelező hadisarc kifizetését jelentette, hanem az ország romlását is” – fogalmazott Bogárdi Szabó István, majd hozzátette: a győztes hatalmak úgy akartak megakadályozni mégegy „világégést”, hogy „az általuk károsnak és pusztítónak vélt nacionalizmust egyszer s mindenkorra megsemmisítik”, ezért az Osztrák-Magyar Monarchiát feldarabolták sok kis utódállamra – Magyarország emiatt elveszítette területének kétharmadát. „Hogy a kalkulus hibás volt, azt jól bizonyítja, hogy alig egy emberöltő után kitört az újabb világháború, és azok az édesanyák, akik egykor az elsőben odaveszett férjeiket siratták, a másodikban gyermekeiket sirathatták” – tette hozzá.

Az első világháború utáni másik hibás magatartásnak a „defetista pacifizmust” tartja, amely az egyházak szégyenét akarta orvosolni: vagyis azt, hogy „az egyház szent baldachint tartott a fegyverek fölé”, mert minden hadba lépett országban „beszentelték” a mészárszékre induló fiatalokat. „A háború után a keresztyénség legjobbjaiban, legbefolyásosabb képviselőiben megérlelődött a pacifizmus gondolata: fegyvert soha többé föl nem venni, háborúba soha nem menni, csak béke legyen, akár annak árán is, hogy hazánkat nem oltalmazzuk meg.” Mint mondta: ennek a pacifizmusnak „minden átka megmutatkozott” a nagyhatalmak második világháború előtti, japán és német agresszióval szembeni tétlenségében.

„Éppen ezért nem pacifistának kell lenni, hanem ma is meg kell becsülni a béke minden áldását – fogalmazott a Zsinat lelkészi elnöke, kérve, hogy adjunk hálát, mert Magyarországon évtizedek óta békében élhetünk”.

Tanuljunk a múltból!

„Kérjük Istent, hogy igéjének világossága és Szentlelkének hatalma vezessen bennünket a régi dolgokra emlékezve és azokból mára nézve levonva tanulságokat” – bátorított Bogárdi Szabó István, aki a templomok falára felírt református hősi halottak mellett a gyülekezeteket ért anyagi veszteségekről is megemlékezett: a háborús célokra elvitt harangokról, az elúszott hadikölcsönök miatt elveszített megtakarításokról, a Tanácsköztársaság egyházellenes kirohanásairól is.

A püspök több 50 évvel ezelőtti esemény tanulságait is levonta: a délvidéki magyarok tömeges elvándorlását Titonak a nyugati országokkal kötött, vendégmunkát lehetővé tévő megegyezése indította el, a romániai magyar autonóm tartomány megszűnésének a törvényes kárpótlás visszavonása, az erdélyi egyházi iskolák újraállamosítási kísérletei adnak szomorú aktualitást. A '68-as prágai tavasz – mint mondta – „szégyenletes magyar részvétel mellett történt” eltaposása megmutatta a kommunizmus embertelenségét, a párizsi diáklázadásokból kialakult szellemi mozgalom pedig a liberalizmus eszméjét tette „átokszóvá”. Közben az Amerikai Egyesült Államokban meggyilkolták Martin Luther Kinget, aki az emberi méltóságot, az Isten teremtményeinek egyenjogúságát prófétai erővel és hitelességgel képviselte. A püspök szerint „ma valószínűleg nem abban a táborban lenne, akik az ő zászlóját lobogtatják”.

Dél-Afrika: belső békességet!

A püspök köszöntötte a zsinati ülés vendégét, Gustav Claassent, a dél-afrikai Holland Református Egyház főtitkárát. „A szívünkben hordozzuk Dél-Afrikát és reformátusait, sok nehézséggel küzd az ország, nyugtalanító hírek érkeznek. Reméljük, hogy az a megengesztelődési folyamat, amely az Apartheid-rendszer bukása után elkezdődött, nem sikkad el és Krisztus követői, az egyházak egymásra találnak, és ez a sok nyomorúságot szenvedett nagy ország belső békességre jut.”

Törvényhozás, óvodaprogram

Számos törvénymódosítás szerepel a zsinati ülés napirendjén, ezek közül a püspök a nyugdíjtörvényről, valamint a választójogi törvény módosításáról szólt jelentésében. A jogszabály tervezeteket az esperesek és az őszi zsinati vitanap résztvevői már korábban véleményezték. A presbiteri választások után és két évvel az általános tisztújítás előtt az egyházvezető megfelelőnek tartja a mostani időszakot, a törvény módosítására.

Bogárdi Szabó István tájékoztatta a Zsinatot a református óvodafejlesztési programról is: tavaly decemberben 70 óvoda nyitására, illetve bővítésére kapott kormányzati támogatást az egyház, azonban ezzel összefüggésben a püspök mértékletességre intett. Az elmúlt évben 15-25 százalékkal nőttek az építőipar beruházási költségei, így nehéz döntéseket kell majd meghozni. Ugyanakkor arra kérte a Zsinat tagjait, ne tartsák kevésnek ezt a jelentős támogatást, „ne alázzák meg" az őket támogató törvényhozókat azzal, hogy elégedetlenkednek.

Reformátusok Lapja: rólunk szól

Ahogy arról már a reformatus.hu is beszámolt, januártól megújul a Reformátusok Lapja. A Zsinat lelkészi elnöke néhány meghökkentő tényre hívta fel a figyelmet a Reformátusok Lapja előfizetőivel kapcsolatban: a református anyaegyházközségek (gyülekezetek) 36 százaléka, az intézményeknek pedig a 82 százaléka nem rendeli meg az az egyház hetilapját. Mint mondta, az egyházkerületek vezetői nem szeretnének lemondani a papíralapú tájékoztatásról, ezért kommunikációs szakemberek segítségével megpróbálják még olvashatóbbá, érthetőbbé, élvezetesebbé és még többek számára érdekessé tenni az újságot, ez viszont nem megy az előfizetők támogatása nélkül.

Közöttünk

A Zsinat lelkészi elnöke üdvözölte Veres Sándort, aki ezúttal már dunamelléki főgondnokként vesz részt az ülésszakon és Zsengellér Józsefet, a Vértesaljai Református Egyházmegye új zsinati küldöttét. Emellett megemlékezett a közelmúltban elhunyt korábbi erdélyi református püspökről, Pap Gézáról.

Bogárdi Szabó István végül azt kívánta: „Isten áldott kegyelme töltsön be mindannyiunkat adventi készületünkben – a tanácskozáson, gyülekezeteinkben, szolgálatainkban, munkahelyünkön, közösségeinkben, családunkban, nemzetünkben, nyugtalan, krízistől gyötört Európában –, hogy lássuk és fogadjuk boldog szívvel az evangéliumot – Jézus Krisztus közöttünk, a Magyarországi Református Egyház közösségében van.”

Feke György, fotó: Derencsényi István, Vargosz