Az Európai Egyházak Migrációs Bizottsága (CCME) és a németországi protestáns diakónia által október 15. és 20. között szervezett nagyszabású konferenciára szerte Európából mintegy 150 egyházi és civil szakértő érkezett Görögországba. A konzultáció Chios szigetén kezdődött, azon Égei-tengeri szigetek egyikén, ahol az úgynevezett hotspot-megközelítés, valamint az Európai Unió (EU) és Törökország közötti megállapodás következményei jól láthatók.

A megközelítés lényege, hogy a menedékkérőket lehetőség szerint a szigeteken tartsa, és megakadályozza, hogy elérjék a szárazföldet, valamint helyben folytassa le a menekültügyi eljárást azzal a céllal, hogy az újonnan érkező migránsok többségét rövid időn belül visszafordítsák Törökországba. A konferencia résztvevői a helyszínen szembesültek a menekültügyi eljárás súlyos következményeivel, a biztonságot kereső menekültek tömeges halálával az Égei-tengeren és az EU külső határai mentén általában. Az egyházi képviselők megismételték korábbi felhívásukat és kiálltak a biztonságos eljutást biztosító humanitárius folyosók létesítése mellett.

A hotspot-megközelítés lényege (Hotspotapproach), amelyet az Európai Bizottság három évvel ezelőtt, 2015 májusában indított el az Európai Migrációs Stratégia (European Agenda on Migration) keretében, hogy „az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az Europol a helyszínen működik együtt a leginkább érintett tagállamokkal, hogy gyorsan azonosítsa és nyilvántartásba vegye a beérkező migránsokat, és rögzítse azok ujjnyomatát”. Azaz a cél az volt, hogy minél gyorsabban rögzítsék a Görögországba (és Olaszországba) érkezők adatait az adatbázisokba, ezzel segítve a menekültügyi eljárás gyorsabbá tételét. „Azok esetében, akik nem szorulnak védelemre, a Frontex az illegális migránsok visszatérésének koordinálása révén segíti a tagállamokat. Az Europol és az Eurojust támogatást nyújt a fogadó tagállam nyomozásaihoz az embercsempész és emberkereskedő hálózatok felszámolása céljából.”

A konferencia résztvevőit megdöbbentették a sziget menekülttáborában uralkodó életkörülmények, amit zárónyilatkozatukban „méltatlan és megalázó” viszonyokként ítéltek el. A nyilatkozatban aggodalmuknak is hangot adtak, hiszen az Európai Unió külső határain érvényben lévő eljárás az érintett helyi lakosságra is súlyos hatással van. „Mindebből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Európa nem folytathatja ezt a menekültpolitikát” – jegyezte meg Dr. Torsten Moritz, a CCME főtitkára. „Egyházakként azt szeretnénk látni, hogy a szenvedés és halál helyett a szolidaritás, közösség és remény valósága érvényesüljön”.

A résztvevők kritikusan értékelték az Európai Unió illetékes hivatalainak, a Frontexnek és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO) a munkáját. Mint mondták, az EU jelenlegi politikája és gyakorlata, beleértve az ügynökségek tevékenységét, megfosztja a menedékkérőket a tisztességes eljárás lehetőségétől és „de facto törvénytelen” helyzetet szül.

A Görögországba sereglett képviselők számos különböző érdeket és nemzeti közeget képviseltek, felhívásukban mégis egyetértettek abban, hogy a közös európai menekültügyi rendszer csak az EU tagállamai közötti és a menekültekkel is vállalt szolidaritásra épülhet. „Mindaz, amit itt tapasztaltunk, megkérdőjelezi a dublini rendszer működését, amely aránytalanul nagy terhet ró Görögországra és az EU külső határain lévő országokra” – nyilatkozta Katharina Stamm, a németországi diakónia menekültügyi programjának jogi tanácsadója. „Meggyőződésünk, hogy Európának meg kell újítania elkötelezettségét a menekültvédelem területén egy valóban működő szolidáris rendszer kiépítésével, illetve többet kell tennie a Görögországba érkezők és az őket fogadók segítésére.”

„A többnapos konferencián tett helyszíni látogatások és a rendelkezésünkre bocsátott információk világossá tették, hogy a hotspot-megközelítésre a jövőben nem tekinthetünk követendő példaként és ’jó gyakorlatként’ a vegyes migráció – azaz a vegyes összetételű csoportokban érkező menekültek – kezelését érintő európai szakpolitikákban” – mondta a CCME moderátorhelyettese. Efthalia Pappa hangsúlyozta „A menekültek fogadását, a menekültügyi eljárást és a visszatérítési politikát érintő tartós megoldásnak összhangban kell állnia az európai közösségi joggal, a tagállamoknak pedig hatékonyan kell alkalmazniuk a szolidaritás és tehermegosztás alapelveit.”

A konferencia angol nyelvű zárónyilatkozata a CEC honlapján érhető el.

Sótonyi Eszter, Külügyi Iroda

Forrás: www.ceceurope.org