A CEC vonatkozó végleges jelentése teljes terjedelmében, négy nyelven is elérhető a szervezet honlapján. A sajtónyilatkozat hat kiemelt témakörben összegezi röviden az európai keresztyén egyházak álláspontját, beleértve a gazdasági és környezeti igazságosságot, a biztonságpolitikát, a migrációt, az emberi jogokat, a politikai populizmust és a családok védelmét.

Gazdasági és környezeti igazságosság

Napjainkban éppen a legszegényebbek azok, akik leginkább szenvednek a klímaváltozás és a környezetrombolás következményeihez való kényszerű alkalmazkodás miatt. Igazságtalan, hogy éppen azok szenvednek a legtöbbet, akik a legkisebb mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. Jézus arra tanít minket, hogy a legkisebbekről is gondot kell viselnünk, azaz érdekeiket képviselve szembe kell szállnunk a súlyos gazdasági és környezeti igazságtalansággal, szóban és tettben egyaránt. Az egyházak szerepe, hogy a környezeti és gazdasági igazságosságért vállalt küzdelmükben érvényesítsék a fenntartható fejlődési célokat rögzítő nemzetközi egyezményeket, támogassák a helyi kezdeményezéseket, dolgozzanak a nemzedékek közötti igazságosság előmozdításán, valamint továbbra is hallassák hangjukat és járjanak közben európai szinten.

Biztonság, fegyverkezés és erőszakmentesség

Az aktuális európai és globális folyamatok veszélyeztetik az Európai Unió (EU) szerepét a béketeremtésben és megbékélés munkálásában. A fegyverek fejlesztése, gyártása és exportja jelentős mértékben járul hozzá a fegyveres konfliktusok, háborúk kirobbanásához és a kényszerű migrációhoz. Az egyházak arra hívattak, hogy hallassák hangjukat az EU militarizálódásával szemben, képviseljék a biztonság keresztyén értelmezését, szálljanak szembe az nukleáris fegyverek tovább fejlesztésével, és tárják fel a biztonság, fegyverkezés és erőszakmentesség keresztyén dimenzióját.

Menekültek és migráció

Az emberek tömeges migrációja és elvándorlása érinti a CEC valamennyi tagegyházát, ahogy Európa valamennyi országát is. A gazdasági feltételek, a klímaváltozás, a fiatalkori munkanélküliség és egyéb okok arra sarkallnak sok embert, hogy otthonaikat elhagyva máshol telepedjenek le a jobb élet reményében. Az egyházak arra hívattak, hogy felszólaljanak az Európába történő biztonságos és legális eljutás lehetősége, valamint a méltányos és igazságos menekültügyi eljárások mellett. Arra is bátorítjuk az egyházakat, hogy szólaljanak fel a dokumentumok nélkül érkező migránsokkal vállalt szolidaritás kriminalizációja ellen, és támogassák a humanitárius kezdeményezéseket a tengeri kutató és mentőakciókra.

Emberi jogok

Az európai egyházak fontos feladata egy olyan közös Európa építése, amelyik minden polgárának egyenlő esélyt biztosít. Európa sokszínűsége és pluralizmusa gazdagság, aminek fontos részét alkotják az egyházak és a vallási közösségek. A fennálló európai jogi keretek támogatják a nagyfokú vélemény- és vallásszabadságot, a 2001-es Ökumenikus Charta pedig ösztönözi a kisebbségi és többségi egyházak közötti párbeszédet. Az egyházak arra hívattak, hogy támogassák egymást a vallás szabadságáért folytatott munkájukban, beleérve a szent helyekhez és istentiszteleti helyekhez való hozzáférést, valamint az emberi jogok egyetemességének erősítését, beleértve a civil, politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogokat.

A koszovói helyzet rendkívül összetett, amiben meghatározó tényező a fegyverkereskedelem ellenőrzése, a kulturális örökségek védelmére nyújtott európai uniós támogatások, az ENSZ szerepvállalása a konfliktusmegelőzésben, valamint a koszovói albán hatóságok és az üldözött szerb ortodox kisebbség képviselői közötti politikai párbeszéd előmozdításában.

Az európai egyházak támogatják a Szerb Ortodox Egyházat és más vallási közösségeket Koszovóban, Ciprus északi részén (a Ciprusi Köztársaság tényleges ellenőrzése alól kivont térségben) és máshol is abban a küzdelmükben, hogy alapvető emberi jogoknak, köztük a vélemény- és vallásszabadságnak hiánytalanul érvényt szerezzenek.

Populizmus

Napjainkban egyre erősödnek a populista pártok, amelyek hasznot húznak a demokratikus folyamatokból, hogy befolyást és elismerést szerezzenek maguknak. Az életkörülmények romlása és a munkanélküliség növekedése, különösen a fiatalok körében, vitathatatlanul a szélsőséges nacionalizmus és a populizmus előretörésének kedvez. A kizárólagosságot hirdető politikai erők korlátozzák a nyilvános vitát, ami súlyos problémát jelent az európai társadalmak számára. Az egyházak arra hivatottak, hogy egyesítő erőként saját helyi közösségeikben hidakat verjenek, közös értékeik és elkötelezettségük alapján működjenek együtt partnereikkel és szakadatlanul munkálkodjanak a fiatal korosztály bevonásán.

Család

A keresztény családnak olyan menedéknek kellene lennie, ahol megtanuljuk a szeretetet, kölcsönös támogatást, a törődést másokkal, a vendégszeretetet és a szenvedésre való érzékenységet. Az igazságra és szeretetre vezető út az otthonokból indulva érhet el egész közösségeket. A körkörös növekedést mások ajándékai és szeretete táplálja, akik ezzel bevonódnak abba, amint családnak nevezünk. Ennek fényében nem szabad alábecsülnünk a család jelentőségét a társadalmaink sorsa szempontjából. Ezért elfogadhatatlan hogy ezt a jogot aláássuk vagy elvitatjuk számos embertől, elsősorban is a menedékkérőktől, menekültektől és Európába érkező kíséret nélküli kiskorúaktól. A tagegyházak arra hívattak, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a családi élet feltételeiről és értékeléséről, beleértve a nemek közötti igazságosságot és mindennek az életre gyakorolt hatásáról napjaink Európájában.

Külügyi Iroda

Forrás: www.ceceurope.org