Menekülttáborok, nagyvárosok, egyetemi közösségek – csak néhány terület, ahol a protestáns lelkipásztor arabok között szolgál. Bár évekkel ezelőtt külmisszióba készülve elvégezte az arab szakot és megismerte ennek az izgalmas kultúrának az alapjait, végül Magyarországon maradt és Isten a teológiára hívta. Most lelkészként egy felekezetközi csapat tagjaként igyekszik segíteni azokat a muszlimokat, akik Magyarországon szeretnének maradni – ez a segítség pedig tolmácsolás, magyartanítás, jogi tanács, de leginkább a keresztyén örömhír továbbadása.

Az arabok között végzett misszió nem veszélytelen, sok nehézségre vállalkozik, aki ezt a szolgálatot vállalja, ezért az előadó nevét nem közöljük.

„Akikkel én találkoztam, azok közül senki sem utasította vissza a Bibliát vagy azt, hogy imádkozzunk érte. Inkább az a jellemző, hogy a kapott Szentírást sokszor forgatják, aláhúzzák kérdéseiket" – magyarázza a lelkipásztor. Azt is hozzáteszi, sok muszlimot foglalkoztatnak a keresztyénséggel kapcsolatos kérdések, vonzza őket a tanítás, de hazájukban nem vehetnek Bibliát. „Nyitottak az új ismeretekre, mert érzik, hogy ez segíthet nekik. A Korán nem olvasmányos, csak felvillant eseményeket, ezzel szemben a Biblia lenyűgözi őket, amikor végigolvashatnak egy evangéliumot" – teszi hozzá.

A lelkészekből álló missziós csoporthoz a legkülönbözőbb módokon juthatnak el az érdeklődő muszlimok: valakivel személyesen találkoznak, valaki pedig ismerősön keresztül, ajánlás után érkezik kérdéseivel. „Nem hirdetjük magunkat, mert ez a kultúrájukban veszélyes lenne, de Istennek rengeteg eszköze van arra, hogy megtaláljanak minket, akiknek szükségük van ránk" – fogalmaz az előadó. Mint mondja, ő maga öt éve szolgál ezen a területen, de vannak munkatársai, akik évtizedek óta ezzel foglalkoznak. Olyan is akad, aki arab területen született, ott végzett missziót, majd amikor ez kitudódott, kiutasították az országból – tapasztalatait így Magyarországon kamatoztatja.

A lelkipásztortól azt is megtudjuk, azért is vonzó a keresztyénség egy muszlim számára, mert itt felteheti kérdéseit. „Lelkészként nekem külön öröm, amikor valaki kérdez, de ez lehetetlen az iszlám világban. A Korán szerint egy hithű muszlim nem kérdőjelezheti meg a hitelveket és nem tehet fel kérdéseket – magyarázza. – Az araboknál erőteljes a szégyen kultúrája, a vallásukkal kapcsolatos kérdésekkel pedig szégyent hoznának családjukra, így ezekről hallgatnak." Többek között ennek az erőteljesen hierarchikus berendezkedésnek, a szégyenérzetnek és a félelemnek köszönhetően maradhatott fent stabilan az iszlám vallás Kr. u. 622 óta.

Ezzel párhuzamosan Európában nem ismerik jól az iszlám világot, a legtöbb ember nem érti szokásaikat és kultúrájukat. „Elég néhány rossz példa, hogy a közvélemény negatívan tekintsen rájuk, ami sok szempontból érthető, legtöbbször az ismeretlentől való félelem áll a háttérben" – hangsúlyozza a lelkész. Mint mondja, ezt csak erősítette a hozzánk 2015-ben begyűrűzött menekülthullám, miközben a legtöbb család, aki elindul, azért teszi ezt, mert elpusztították otthonukat – sokszor szélsőséges iszlamista csoportok.

Érdekesség, hogy sok muszlim is azt gondolja a szélsőségesekről, hogy rosszul értelmezik a Koránt. Aztán legtöbbször kiderül, hogy bár náluk a vallásosság az életük szerves része, ami sohasem kényes téma, mégsem ismerik szent könyvüket. Amikor elkezdik aktívabban olvasni, rájönnek, hogy a radikalizmus nem félreértelmezés, hanem maga a tanítás – ezt követően vagy maguk is fundamentalistává válnak, vagy nyitni kezdenek más vallások, így a keresztyénség felé is.

„Azért kelnek útra, mert szeretnének békében és biztonságban élni, és bár van, akiben megvan a rossz szándék, a legtöbben akkor választják Európát úticélként, amikor szembesülnek vele, hogy többé nem mehetnek haza, mert nincs hova" – hívja fel a figyelmet. Ezt csak nehezítik azok a félinformációk, amiket útközben kapnak, például sokan úgy tudják, Európa „tárt karokkal" fogadja őket és itt könnyebb az élet. Természetesen amikor ennyien érkeznek kontinensünkre az arab világból, két kultúra is ütközik, ami ijesztő is lehet, de a lelkipásztor ennek ellenére is azt vallja: „Ne a félelem motiváljon minket, hiszen a mi kezünkben van az örömhír. Ha félünk átadni nekik, megfosztjuk őket attól a lehetőségtől, hogy megismerjék a szeretet Istenét."

Emlékeztet rá, hogy Isten a Közel-Keleten is Úr, minden az ő kezében van, ezért bízhatunk abban, hogy minden okkal történik – ahogy az Élesztő ifjúsági találkozó délelőtti főelőadásain is elhangzott: mindig egy nagyobb történet részesei vagyunk. „Isten megígérte, hogy velünk lesz, ezért azt kell tennünk, amit ránk bízott – továbbadni evangéliumát" – teszi hozzá. Ezt ők maguk is lépésről lépésre teszik, soha sem erőszakkal, tudják, hogy ez a szolgálat nem veszélytelen, mégis azt érzik, erre van elhívásuk. „Igyekszünk megtenni az első lépést, átadni a Bibliát vagy megválaszolni egy kérdést és bízunk benne, hogy ezeken keresztül Isten majd tovább munkálkodik" – vallja.

További cikkek az Élesztőről:
Mozdulj meg a másik felé!

Isten színre lép
Mi vagyunk Isten jelenléte a világban

A lelkipásztor szerint a jelenlegi helyzetben hasznos, ha legalább az arab kultúra alapjait és a nemzetközi helyzetet ismerjük, mert az sokat segít a megértésben. „Ugyanakkor úgy látom, leginkább imádsággal segíthetünk muszlim testvéreinken – és ez nem közhely. Előttük egy szellemi lepel van, ami elvakítja őket, hozzájuk nem érveken vagy vitán keresztül vezet az út, hanem az imádságon: kérjük Istent, hogy felismerhessék az evangéliumot!"

Farkas Zsuzsanna, fotó: Szarvas László / reformata.sk