– Mi az idei plenáris ülés fő témája?

– Két közös előadást hallgathatnak meg a résztvevők, mielőtt elkezdődik a szekciók munkája. Mindig igyekszünk aktuális témákat választani főelőadásoknak. Most az ötven éve elhunyt Karl Barthra emlékezünk, aki a 20. századi Európa legmeghatározóbb teológusa volt. Az ő teológiájának hatására fogunk reflektálni – az előadást Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára tartja. A másik aktuális téma a lelkészképzés és a lelkésztovábbképzés lesz, amelyet elsősorban teológiai szempontból vizsgál Márkus Mihály nyugalmazott püspök.

– Mit jelent a lelkészképzés teológiai vizsgálata?

– Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a teológiai képzésnek vannak vetületei, amelyek messze túlmutatnak a tárgyakban, kurzusokban megragadható kérdéseken. Például: hogyan alakul a teológusok, lelkészek hite, hogyan tud a teológiai képzés reflektálni az egyetemista korosztály személyiségváltozásaira. Mint minden más tudományterületen, a teológiában is sok elsajátítandó ismeret halmozódott fel, de tisztázni kell, mennyi az, amennyire egy lelkésznek szüksége van ahhoz, hogy elkezdhesse szolgálatát. Fontos például az elvi és a gyakorlati szempontok szétválasztása, hiszen sokan úgy látják, az ideális lelkész polihisztor, aki egyben jó kiállású, emellett kitűnő lelkigondozó, figyelmes, szót ért időssel, családosokkal, fiatalokkal és gyerekekkel egyszerre. Persze játszik hangszeren, jól énekel, megnyerő, hitoktató, csalhatatlan műszaki érzéke van, autót vezet, és a parókia kertje a legszebb az egész településen. Ezeknek az igényeknek egyetlen teológus sem tud hiánytalanul megfelelni, ezért reálisan kell látni a helyzetet: a teológiai képzés belépő szint a lelkipásztori szolgálatba, első fázis az élethosszig tartó tanulásban.

– Javaslatokat is megfogalmaznak majd?

– Nekünk se nem célunk, se nem feladatunk, hogy a Zsinatnak vagy valamely illetékes bizottságnak javaslatokat tegyünk. Mi teológiai, kritikai szemmel megvizsgáljuk az aktuális kérdéseket. Ez fontos, mert Magyarországon nincsen hasonló szakmai tömörülés, mint a Doktorok Kollégiuma.

– Mikor és hol lesz a következő találkozásuk?

– Az idén augusztus 21-én és 22-én Nagykőrösön találkozunk. Ott még sosem tartottunk plenáris ülést. A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara hívott meg minket. Nagykőrös hatszázötven éve működik városként, egy zenés áhítaton erről is megemlékezünk. Regisztrálni augusztus 10-ig lehet a dc.reformatus.hu honlapon található útmutató szerint.

Hegedűs Márk

Mi a Doktorok Kollégiuma?

A Magyarországi Református Egy­ház teológiai kutatással foglal­kozó tu­do­mányos szervezete a Dok­torok Kollégiuma (DC). A DC tizennégy – ószövetségi, újszövetségi, rend­sze­­res teológiai, gyakorlati teo­ló­giai, pasztorálpszichológiai, hym­­no­ló­giai-egyházzenei, egy­ház­tör­téneti, egyházi néprajzi, missziológiai, egyházjogi, iro­da­lom­tudományi, nyelvészeti, val­lás­tudományi, pedagógiai és öku­menikai – szekcióban végzi mun­káját. Az egyes szekciók mun­ká­jába már teológushallgatók és más egyetemek hallgatói is be­kap­csolódhatnak, a Doktorok Kol­légiumának azonban csak teológiai doktorátussal rendel­kezők lehetnek tagjai. A Doktorok Kollégiumának elnöke Bölcskei Gusz­táv.

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2018. augusztus 5-i számában.