Elfogadás előtt a nyugdíjtörvény

A Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló jogszabály vitájával kezdődött a törvényalkotó munka a csütörtöki zsinati ülésen. Bogárdi Szabó István püspök emlékeztetett: a 2002 óta érvényben lévő törvényt „már évek óta toldozzuk-foltozzuk”, egyrészt az állami nyugdíjrendszer változásai miatt, másrészt az időközben felgyűlt javaslatok miatt is megérett az idő a jogszabály újraalkotására.

Az új törvény koncepcióját 2016-ban fogadta el a Zsinat, majd a tavaly novemberi ülésen tárgyalták első olvasatban, április 4-én pedig külön vitanapot tartottak a tervezetről. „Hosszú előkészítésen, nehéz vitákon vagyunk túl” – fogalmazott a püspök, épp ezért arra kért mindenkit: „hevületeiket eresszék lejjebb”, hogy érveik a második olvasat során „még világosabbak legyenek”.

Számos lényegtelen, szükségtelen, korszerűtlen, egy-egy esetet szabályozó elem kikerült a törvényből, más kérdéseket pedig a mostani ülésen vitattak meg. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a nyugdíjba vonuló lelkészeknek alanyi jogon járjon-e az úgynevezett egyszeri nyugdíj-kiegészítés. Egyesek szerint ez egy szociális típusú juttatás, odaítélése ezért nem lehet automatikus, figyelembe kell venni a nyugdíjba vonuló lelkész egyéb körülményeit is, ám ezt a javaslatot nagy megosztottság mellet, de végül elvetette a testület.

A törvénytervezetet hosszas tanácskozás után második olvasatban elfogadta a Zsinat, a véglegesített szöveget az őszi ülésen tárgyalják harmadik olvasatban – és várhatóan el is fogadják. Azonban a szociális ellátásokról szóló rendelkezéseket, például a gyermek születése esetén folyósítandó kiegészítő ellátásról szóló 39. paragrafust a Zsinat egyhangú rendelkezése szerint már most elkezdik alkalmazni.

 Új szabályok a gazdálkodásban

Ezután a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló törvény módosítását tárgyalták harmadik olvasatban a zsinati tagok. A jogszabály megváltoztatása a ciklus eleje óta napirenden van, a Zsinat jogi és gazdasági bizottsága az elmúlt három évben jelentően átstrukturálta a szöveget, valamint könnyítettek a csak hitéleti tevékenységet folytató gyülekezetek elszámolási kötelezettségein. Viszont szigorúbb szabályok lesznek érvényesek az egyházi alapítású, valamint a Zsinat hozzájárulásával a református elnevezést használó alapítványok működésére. A jogszabályt a testület elfogadta, így az június 1-jétől hatályos.

Vitanap lesz a választójogi törvényről

A legutóbbi zsinati ülésen merült fel az igény, hogy több ponton is módosítani kellene a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényét. A Zsinat megszavazta, hogy a gyülekezeti gondnok lemondása vagy elhalálozása esetén a közösség új világi vezetőjének megválasztásáig – a gördülékeny ügymenet érdekében – ideiglenes gondnokot válasszon maga közül a presbitérium. Erre azért van szükség, mert a református gyülekezetek élén a lelkész és a gondnok áll, a hivatalos ügyek intézéséhez szükséges mindkettejük aláírása. A módosítás kihirdetéssel hatályba is lép.

Hosszas tanácskozás után a zsinati tagok megegyeztek, hogy 10 évről 5-re csökkentik az egyházmegyei és egyházkerületi lelkészi főjegyzők megválasztásához szükséges szolgálati időt. Az indoklás az volt, hogy sok egyházmegyében már most gondot okoz a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelő jelöltek állítása. A módosítás a következő olvasat előtt a jogi bizottság elé kerül.

Két másik, koncepcionális választójogi kérdést is tárgyalt a Zsinat: az indítvány szerint az egyházmegyei lelkészi és világi főjegyzőket az egyházmegyei közgyűléseken, az egyházkerületi lelkészi és világi főjegyzőket pedig az egyházkerületi közgyűléseken kellene választani. Jelenleg mindegyik tisztségről a gyülekezetek presbitériumai szavaznak az általános tisztújítás során. Mint az a vita során kiderült, a módosítás azt célozza, hogy az egyházmegyék és egyházkerületek – a presbitériumok által megválasztott – vezetői (esperesek, püspökök, egyházmegyei és egyházkerületi főgondnokok) javasolhassanak helyettest maguknak, hisz azok az ő közvetlen munkatársaik lesznek. Mások ezt a zsinat-presbiteri elv csorbításának tartják, a kérdéssel bővebben foglalkoznak majd egy őszre tervezett zsinati vitanapon. Felmerült még az is, hogy a zsinati képviselőket se a presbitériumok, hanem szintén az egyházmegyei közgyűlések válasszák, de a már említett egyházkormányzati elvre hivatkozva ezt az ötletet a Zsinat leszavazta.

Adatvédelmi szigorítások elébe nézünk

A Magyarországi Református Egyház és szervezeteinek adatkezelési gyakorlata megfelel a hatályos magyar jogi szabályozásnak – hangsúlyozta beszámolójában Veres Lajos zsinati jogtanácsos. Az Európai Unió viszont olyan szigorú rendeletet készül bevezetni, amely felülírja a magyarországi törvényeket és a jelenleginél sokkal erősebb szankciókat tartalmaz. A vallási meggyőződés minősített személyes adat, az egyházak is csak megfelelő garanciák mellett kezelhetik azokat. A változás miatt nincs szükség új egyházi törvényre, viszont elkerülhetetlen a református gyülekezetek, intézmények, hivatalok és alapítványok adatkezelésének felülvizsgálata a következő hónapokban. Ezt elősegítendő központi ajánlás és mintaszabályzat is készül.

A Zsinat emellett elfogadta a Protestáns Tábori Püspökség 2017. évi beszámolóját, hozzájárult a Tatai Református Gimnázium Diáksport Egyesületének névhasználati kérelméhez, valamint módosította a nemrég létrehozott Nyugat-magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat alapító okiratát. A hálózat így új ellátási területtel, Jász-Nagykun-Szolnok megyével bővült.

Feke György, fotó: Vargosz