A kormánnyal kötött állam–egyház megállapodás visszhangjainak felidézésével kezdte elnöki megnyitóját Bogárdi Szabó István. A Zsinat lelkészi elnöke tájékozatta a testületet, hogy a felsőoktatási intézményeket érintő speciális támogatással kapcsolatban is „jó megállapodás született". Egyelőre az idei támogatás első felét folyósították, 2019-től pedig az Országgyűlés éves költségvetése tételesen gondoskodik az összeg megküldéséről. „Kis türelmet kérek mindenkitől, átmeneti szakaszban vagyunk" – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István. „Összességében és általában azt tudom mondani, hogy láthatóvá válik már most is az elnökségi intézkedésekből, de még inkább a megállapodás szövegéből, milyen keretek között végezhetjük majd a következő években azokat a munkákat, amelyekhez szükséges volt a korábbi megállapodás kibővítése, kiegészítése" – tette hozzá.

„Állam és egyház egymástól elválasztva végzik tevékenységeiket és működnek együtt" – hangsúlyozta a püspök. Mint mondta: ha ez nem így lenne, „akkor minden valószínűség szerint alacsonyabb szintű jogszabályok rendelkeznének az egyházról, mint valamiféle államigazgatási szervezetről. Nem azok vagyunk. Az önállóságunknak és a szabadságunknak a biztosítéka ez a megállapodás" – jelentette ki.

Arányos és szükséges támogatás

Bogárdi Szabó István beszámolt az elmúlt év végén a kormánytól kapott nagy összegű rekonstrukciós támogatásról is, amellyel országosan három-négyszáz projektet – templom- vagy parókiafelújítást, -építést, gyülekezeti közösségi terek kialakítását – támogatnak. Leszögezte: a 2017-es Magyar Közlönyöket végigolvasva kijelenthető, hogy református egyháznak adott támogatás más felekezetekhez képest „arányos és szükséges". A Zsinat lelkészi elnöke figyelmeztetett, hogy a „nagy összegű támogatás nagy felelősséget is jelent", amelyet „pontosan, becsületesen, tisztességesen" kell felhasználni.

A püspök beszámolt az óvodaprogramra kapott harmincmilliárd forintnyi kormányzati támogatásról is, amelyből az első becslések szerint hetven óvoda épülhet, újulhat meg vagy kerülhet református fenntartásba. Bogárdi Szabó István kérte a program résztvevőit, hogy „támaszkodjanak az egyházkerületek bölcsességére, mert nélkülük ez a projekt nem fog sikerülni". A program beindításának és megvalósításának döntő szempontja, hogy „jelenleg hatszor annyi gyermek jár református általános iskolába, mint amennyi óvodásunk van – fontos lenne az iskolák mellé, ahol lehet, óvodát is rendelni".

Stabilitás és növekedés

A népmozgalmi adatok szerint stabil a református egyház, ez alapos jövőtervezést igényel – folytatta beszámolóját Bogárdi Szabó István az egyházstatisztikai adatokat ismertetve. Mint mondta, a keresztelések, konfirmációk, esketések és temetések számában mindössze a statisztikai határon belüli, pár százalékos eltérés mutatkozik. Hozzátette: egy folyamatban lévő közvélemény-kutatás szerint sokkal többen tekintik magukat reformátusnak, mint ahányan ezt megvallották a népszámláláskor: közel annyian, mint ahányan az 1941-es évben templomba jártak. A pénzforgalmi adatokban (egyházfenntartói járulék, perselypénz, céladományok) az infláció fölötti bevételnövekedés mutatkozik – osztotta meg a püspök.

Hozzátette: elkészült a református egyház idei 1%-os kampánya, amelynek támogatását kérte a zsinati tagoktól. Emlékeztetett: az állam–egyház megállapodás szerint a most felajánlott 1%-os nyilatkozat visszavonásig érvényes. Új elem az is, hogy az 1% bármikor felajánlható. A felajánlásokból befolyt bevétel a közegyház működését támogatja.

Nagyobb hangsúly a lelkigondozásra

Az Elnökségi Tanács foglalkozott a tavaly ősszel indult melybol.hu-kezdeményezéssel is, amely konkrét kéréseket, ajánlásokat fogalmazott meg a testület számára a lelkészek lelki egészségének megőrzésével kapcsolatban. Bogárdi Szabó István tájékozatta a Zsinatot, hogy megfontolták a javaslatokat, és elkezdték felmérni, hol és milyen módon foglalkozik az egyház a lelkészek lelkigondozásával. Elmondta: minden egyházkerületben és szinte minden egyházmegyében számos helyen és módon folyik lelkigondozás, például a lelkésztovábbképzéseken, kegyességi irányzatok szervezésében, intézményi felajánlásokban.

„Az egyházkormányzat felelőssége nem abban van, hogy új intézményt vagy intézményeket hoz létre, hanem a meglévőket és a lelki vezetést kell megerősíteni" – mondta. Hozzátette: tapasztalata, hogy a rendszerváltás óta szükségszerűségből egyre inkább eltolódott az egyházi vezetés munkája az ügyvitel, a menedzsment felé. „Rajtunk kívül senki nem fogja hirdetni az evangéliumot, ez a mi dolgunk. Tegyük magunkat szabaddá arra, ami a dolgunk, ideértve a lelkigondozást is" – buzdított a püspök, mert „boldog lennék, ha az egyházi vezetőknek nem az adminisztrációval kellene törődniük", hanem foglalkozhatnának lelkésztársaikkal, az ő támogatásukkal.

Megerősödni a hitvallásosságban

A tavaly lezajlott tisztújításokról szólva Bogárdi Szabó István Isten áldását kívánta az újonnan és az újra megválasztott gondnokok és presbiterek életére, szolgálatára. Azt kérte, hogy lelkészek, presbiterek keressék, hogyan lehet együtt még jobban megerősíteni a gyülekezeti munkát – a reformációhoz, amelynek 500. évfordulóját tavaly ünnepeltük, elevenen hozzátartozik a gyülekezetek lelkész-presbiteri vezetése. „Erősítsük meg hitvallásos egységünket, ahogy ezt tettük tavaly nyáron Debrecenben, amikor elfogadtuk a Második Helvét Hitvallás revideált szövegét. Erősítsük meg hitvallásaink ismeretét is!" – buzdított az egyházi vezető. Ezzel kapcsolatban a Zsinat támogatását kérte abban, hogy az egységes lelkészképesítő vizsga anyagába a Második Helvét Hitvallás is bekerülhessen.

A Zsinat tanácskozásának fontos része lesz a megújuló énekeskönyv ügye is. Bogárdi Szabó István köszönetet mondott az énekeskönyv megújításán fáradozóknak, és jelezte: ebben a munkában sem arra törekszenek, hogy kidobálják a régi énekeket, hanem keresik azok helyét.

Köszönet, gratuláció, megemlékezés

Bogárdi Szabó István köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a Minority SafePack-aláírásgyűjtésben. Mint mondta, „ha az EU az uborka méretéről is tud szabályt alkotni, akkor talán itt az ideje az őshonos kisebbségek védelmében is határozatot hozni". Emlékezettett, hogy Marosvásárhelyen veszélyben van a magyar nyelvű orvosképzés, „pedig mindannyian rászorulunk arra, hogy anyanyelvünkön oszthassuk meg panaszainkat".

A Zsinat lelkészi elnöke gratulált a Parlamentbe jutott minden pártnak és képviselőnek. „Nagy a felelősségük – a gratuláció mellett hadd emlékeztessük a parlamenti képviselőket: nem arra kaptak mandátumot, hogy győzzenek, hanem arra, hogy jó törvényeket hozzanak" – tette hozzá. Külön gratulált a kormányalapításra mandátumot kapott Fidesz–KDNP-nek is, hangsúlyozva, hogy nekik még nagyobb a felelősségük. „Kívánjuk, hogy Isten áldása és bölcsessége kísérje munkájukat" – jelentette ki a püspök.

Az ülés végén egyperces főhajtással emlékeztek meg Tőkéczki László néhai dunamelléki főgondnokról. „Tőkéczki László nemcsak a Dunamelléki Református Egyházkerületnek, hanem egész egyházunknak, egyházi és magyar közéletünknek hiányzik. Nagy vitatkozó volt, de itt, a zsinaton mérhetetlen tisztelettel és szerénységgel vitatkozott és szólt hozzá bármilyen ügyhöz. Nem győzni akart, vagy vitákat megnyerni, hanem építeni. Legyünk ma mi így együtt: ne vitákat megnyerni akarjunk, hanem építeni, jobbítani, ha kell, újítani." Szintén megemlékeztek a közelmúltban hazatért Kiss Mihály vasadi lelkipásztorról, volt zsinati póttagról is.

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Vargosz