Nem a miénk a jövő

2018. február 03., szombat

Gyermekliturgia is készült a március 2-i ökumenikus világimanaphoz, amelyen Suriname-ért imádkoznak a világ keresztyénjei. „Nem a miénk a jövő: a teremtett világ nemcsak a felnőttek kezében van, hanem a gyerekekében lesz. Ha nem tanuljuk meg időben átadni a gyeplőt és megmutatni, hogyan kell azt használni, akkor lehet, hogy nem is tud majd vele mit kezdeni az, aki megkapja felnőtt korában" – véli Fördős Kata, a budai gyülekezet Csillagvirág Családi Bölcsődéjének vezetője, missziói gondnok, a január 27-i előkészítő konferencia egyik előadója.

- Hogyan kapcsolódott be az imanap előkészítésébe?

– Megkeresett az imanapi előkészítő konferencia szervezője, Szederkényi Kornélia, hogy véleményezzem és dolgozzam át a világimanaphoz megküldött gyermekliturgiát. Arra törekedtem, hogy egy hitoktató, lelkipásztor vagy vállalkozó szellemű gyülekezeti tag szabadabbnak érezhesse magát az alkalom – vagy alkalmak – megszervezésében. A vilagimanap.hu-n közzétett gyermekliturgia akár több vasárnapi iskolai alkalom vagy hittanórai tananyag is lehet a résztvevők életkora szerint.

- Mekkora gyerekekkel lehet ebbe belefogni?

– A kiadott gyermekliturgia és a teremtésvédelem témájának nagy lehetősége, hogy bármelyik korcsoport bekapcsolódhat. A gyülekezetünk családi bölcsődéjében már a kis kétévesekkel is megtanulhatjuk a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, hogy hová való a papír zsebkendő, hová az almacsutka. Az eredeti, kötött, felolvasandó szöveg leginkább felső tagozatosokkal használható, ha azt utána megbeszélik, átgondolják és a lelkükké válik. A kisebbeknél előfordulhat, hogy többen akarnak részt venni az eseményben, mint ahány szerep van. Nálunk gyakran előfordul, hogy a betlehemi történetben több Jézus, Mária vagy szamárka is szerepel: az együttlét javára válik, ha mindenkinek lehet benne szerepe.

- Miből áll maga a liturgia?

– Az egyik része egy suriname-i életkép, ahol az ország különféle nemzetiségű – például maroon, kínai, jávai – gyermekei mutatják be, hogyan élnek, mi jellemző az ő kultúrájukra. Ez a témarész nagyon kreatívan és nagyon szabadon feldolgozható. A második rész, a konkrét liturgia a teremtéstörténetet adja elénk bibliai szövegrészekkel és szépen megírt imádságbetétekkel. Ezt a részt is színesebbé tehetjük: a honlapon elérhető teknősfigurákra minden gyerek ráírhat egy-egy gondolatot, imádságot, amelyből imafüzért is készíthetünk, vagy amelyet a gyerekek haza is vihetnek emlékül. Ha valaki március másodikán vagy annak környékén szeretne ilye alkalmat szervezni, akkor érdemes belevágni. Nem baj, ha nem lesz tökéletes: az első lépés mindenütt az első lépés.

- Az imádság komoly műfaj, hogy fér mégis bele a játék?

– Mindig kérdés, lehet-e imádkozás közben focizni vagy focizás közben imádkozni. Ha bemegyünk a belső, lelki szobánkba, akkor ott általában nem szoktunk focizni, de azt semmi sem zárja ki, hogy focizás közben imádkozzunk, az Úrra bízva, hogy sikerül-e gólt lőni, vagy sem. Az imádság a kisgyermek életének is olyan természetes része lehet, mint az evés vagy az alvás, nem gondolkozva azon, jól csinálom-e, így szabad-e. Mi kipróbáltuk az úri imádságot térdelve, állva, kézen fogva, egymásra mosolyogva, csukott szemmel, felnyújtott kezekkel, és megállapítottuk, hogy úgy a leghosszabb – és minden kör után beszélgettünk arról, mit és miért imádkoztunk. A játékos tanulás közben ki-ki rájöhetett, hogyan érezte magát a legjobban, mikor érezte magát a legközelebb Istenhez. Ez is lehet az imakultúra része: ha a kisgyermek mellett van olyan felnőtt, aki értő lélekkel fordul felé és foglalkozik vele, akkor imádkozhat sokfélét és sokféleképpen – az a fontos, hogyan kapcsolódik ebben össze Istennel.

„A teremtéstörténet újramondása hitvallás”

Suriname és a teremtésvédelem volt az idei témája a női ökumenikus világimanap előkészítő konferenciájának a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székházában január 27-én. A résztvevők megtekintették a magyar önkéntesek által összeállított, rövid országismertető filmet, énekeket tanultak, megismerkedtek a volt holland gyarmat keresztyénségének gyökereivel és a suriname-i ízekkel is. A konferencián Szűcs Boglárka ökogyülekezeti referens számolt be az Ökogyülekezeti Mozgalom munkájáról, és bemutatkozott a Györfi Mihály vezette, hatvannégy települést összefogó Filadelfia Evangélikus Egyházközség, az imanapi perselypénz idei kedvezményezettje. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy minden évben létrejön ez a konferencia, mert „fontos, hogy tudjunk imádkozni másokért, mert az imádság ereje összeköt, ebben érezhetjük meg Isten erejét, hogy valóban egyek vagyunk”. A teremtéstörténet újramondása hitvallás arról, hogy Isten a Teremtő, mi pedig az ő teremtményei, akikre az bízatott, hogy ne kihasználják, hanem őrizzék és műveljék a világot – mondta igemagyarázatában P. Tóthné Szakács Zita. Az imanapi anyagok, köztük a felnőtt- és gyermekliturgia, az országismertető film és a suriname-i receptek is letölthetők a világimanap honlapjáról: vilagimanap.hu

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Vargosz

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. február 4-i számában.

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.