A Magyar-Koreai Református Teológiai Fórum 2015-ben tartotta első, alakuló ülését Debrecenben. A fórumot négy – két koreai és két magya – református felsőoktatási intézmény hozta létre azzal a céllal, hogy megteremtsék a közvetlen teológiai párbeszéd lehetőségét a koreai és a magyar reformátusság között.  A szöuli Presbiteriánus Egyetem és Teológiai Szeminárium (PUTS), a gvangdzsui Honam Teológiai Egyetem és Szeminárium (HTUS), a Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA)  és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) által működtetett fórum 2016-ban Dél-Koreában tartotta második konferenciáját,  2018-ban pedig a párbeszéd immár harmadik fordulóját a Sárospataki Református Teológiai Akadémia látta vendégül.

A Fórumra 11 koreai vendég, 8 egyetemi oktató és 3 hallgató érkezett Magyarországra. A konferencia-sorozat munkájába más magyar és koreai intézmények oktatói és hallgatói is bekapcsolódtak, így ezúttal is képviseltette magát – mások mellett – a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a szöuli Ewha Női Egyetem is.

A Fórumot, 2018. január 8-án,  Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora nyitotta meg a Sárospataki Református Kollégium imatermében.  A konferencia társelnökei Shin Jaeshik koreai teológiai professzor (HTUS) és Kovács Ábrahám egyetemi tanár (DRHE) voltak, az együtt töltött töltött idő alatt 16 előadás és ugyanennyi korreferátum hangzott el a nemzeti és a keresztyén identitás viszonyáról.

Koreai részről különös figyelmet kapott az előadásokban a protestáns keresztyénség szerepének az értékelése Korea japán megszállása és a független Dél-Korea kialakulása idején. A magyar résztvevők előadásainak jelentős része a XX. század második felében a Magyarországi Református Egyház „hivatalos” teológiájának számító ún. „szolgáló egyház teológiája” értékelésével foglalkozott.

A résztvevők megállapították, hogy a református keresztyén és a nemzeti önazonosság szorosan összekapcsolódik egymással mind a koreai, mind a magyar református gondolkodásban. Rámutattak arra is, hogy ez az összekapcsolódás komoly lehetőséget kínál arra, hogy a keresztyén hit hatást gyakoroljon a szélesebb társadalmi rétegekre, ugyanakkor kockázatokat is hordoz, hiszen a nemzeti gondolat fölébe is kerekedhet az autentikus Krisztus-követés igényének.

A Fórum tagjait Csomós József, a házigazda Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Ábrám Tibor főgondnok fogadták.  A konferencia résztvevői megismerkedtek Sárospatak nevezetességeivel, látogatást tettek a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumába és a  miskolci Lévay József Református Gimnáziumba, majd a koreai vendégek ellátogattak Göncre, Vizsolyba, Miskolcra, Nyírbátorba és Debrecenbe is.

A koreai delegáció a debreceni református Nagytemplomban találkozott Vad Zsigmond esperessel, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Külügyi Bizottsága elnökével, illetve a Fórum tagjait Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora is fogadta. A rektor köszöntő beszédében reményét fejezte ki, hogy a magyar-dél-koreai református egyházi kapcsolatokat az eddiginél is magasabb szintre lehet majd emelni, s lehetőség nyílik nem csak a Fórum folytatására, hanem rendszeres oktatói és hallgatói csereprogramok beindítására is a partnerintézmények között.

A magyar-koreai konferencia-sorozatot játékos rövidítéssel „Hun-Han Fórumnak” is szokták nevezni, mely kifejezésben a „han” szó a koreaiak jellegzetes életérzésére, a nehézségek között is kitartani képes, tántoríthatatlan helytállásra utal. A „hun” és a „han” szó egybecsengése jól szimbolizálja, hogy a nagy földrajzi távolság ellenére mennyi közös vonás fedezhető fel a nagy birodalmak árnyékában élő koreai és magyar nép sorsa között.

A 3. Magyar-Koreai Református Teológiai Fórum megmutatta, hogy a református keresztyén identitás és a nemzeti gondolat összekapcsolódása is egy a számos közös tapasztalat és előttünk álló közös kihívás közül. A tervek szerint a Fórum következő, negyedik ülésére 2020-ban Szöulban kerül sor – s minden bizonnyal sok, mindkét fél számára fontos kérdés kerül majd akkor is hivatalos és informális beszélgetések napirendjére.

forrás: ttre.hu