Az ülésen bemutatkozott Balázsfalvi-Ábrám Anna, aki szeptember közepén Szontágh Szabolcsot váltotta a Zsinati Ifjúsági Iroda élén. Az új irodavezető beszámolt az idén júliusban Debrecenben megrendezett, nyolcadik Csillagpontról is. Minden eddiginél több, 4038 résztvevője volt a református ifjúsági találkozónak 2017-ben. Közülük minden negyedik fiatal határon túlról érkezett: a legtöbben Erdélyből és Királyhágómellékről. Az iroda munkatársai a Kárpát-medencei református ifjúsági szervezetek 855 önkéntes bevonásával 5 nap alatt 14 helyszínen 228 programot valósítottak meg.

A találkozót azzal a céllal szervezik meg kétévente, hogy egy olyan biztonságos teret hozzanak létre a református fiataloknak, ahol azok kulturáltan kikapcsolódhatnak, valamint megerősödhetnek hitben és az egyházhoz tartozásban, a keresők pedig megismerhetik az evangéliumot, és igent mondhatnak Jézus Krisztusra. Az idei Csillagponton nagyobb hangsúlyt fektettek a gyülekezeti ifjúsági csoportok jelenlétére, lehetőség volt arra is, hogy együtt maradjanak a kiscsoportos beszélgetések idején, és azokat saját lelkészeik vezessék.

Balázsfalvi-Ábrám Anna végül megköszönte a zsinati hivatali osztályok segítségét, melyeknek jelentős pluszmunkát okozott a találkozó. Megéri ez az anyagi és energiabefektetést? – merülhet fel a döntéshozókban. Az Ifjúsági Irodára érkező köszönőlevelek és a felszólaló zsinati tagok gyermekeinek tapasztalatai alapján ez nem kérdés.

Húsz év önkéntesekkel

A húszéves Önkéntes Diakóniai Év Programirodát (ÖDE) is köszöntötték az ülésen. Závodi Emese református lelkipásztor, programvezető röviden beszámolt az ÖDE alapításáról és működéséről. 1997 óta ezerháromszáz, 18 és 30 év közötti fiatal indult életformáló külföldi szolgálatra Magyarországról vagy érkezett hazánkba a programiroda és külföldi partnerei segítségével. Az első, tizenegy fős turnus óta évente kilencven-száz fiatal jelentkezik önkéntesnek, nyolcvan százalékuk református középiskolából. Závodi Emese köszönetet mondott a Zsinatnak minden támogatásért, kiemelve Merétey Sándort és Merétey Katalint, akik a szervezet indulásánál bábáskodtak, illetve név szerint említett mindenkit, aki útitársként segítette a fiatalokat szárnypróbálgatásukban külföldön és hazánkban egyaránt.

Aki egyszer önkéntes volt, az is marad: erről szólt bizonyságtételében a Kárpátaljáról érkezett Rácz Miklós, aki két éve szolgált Budapesten, a Tisztás Közösségi Helyen. „Amikor elindultam otthonról, még nem tudtam, hogy életem legnagyobb kalandja elé nézek” – emlékezett a fiatalember, akinek Budapest lett második otthona, nőtt az önbecsülése, nyitottabbá vált. „Eddig azt gondoltam, hogy cigányként más vagyok, mint a többiek, de már tudom, hogy nem a származásom a lényeges, mert vannak, akik az alapján ítélnek, hogy Krisztust követem-e, vagy sem” – mondta Rácz Miklós, és hozzátette: megrendítette, amikor valaki rábízta pesti lakásának a kulcsát, hogy hozzon el neki valamit. „Ez olyan bizalom, amelyet én cigányként még otthon sem éltem meg. Isten még egy kulcson keresztül is meg tudja mutatni, hogy te és én is milyen értékesek vagyunk”.

Oktatási stratégia készül

A készülő református köznevelési stratégiáról Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok számolt be. A Zsinati Tanács 2016. december 14-én elfogadta, hogy a református egyház dolgozzon ki stratégiát Kárpát-medencei intézményrendszere számára.

A már elkészített helyzetelemzésben fenntartókat, intézményvezetőket, lelkipásztorokat, pedagógusokat kérdeztek meg, 6 helyszínen 55 fő részvételével kontrollcsoportos intézményvezetői interjúkat is készítettek. A Debreceni Egyetem munkatársai összesen 435 vélemény alapján készített helyzetelemzésükben megfogalmazták, hogy mi a református egyház küldetése teológiai- és igei, pedagógia- és módszertani valamint művelődéstörténeti megfontolásból az oktatási intézményein keresztül.

Tíz területet jelöltek meg, amelyeken januárban elkezdődik a munka, ezek közé tartozik a református intézmények anyagi és emberi erőforrás-gazdálkodása, pedagógiai és módszertani kérdések, a közösségi együttműködés, az intézményi belső és hálózati tudásmegosztás, az intézmények keresztyén identitása és megjelenő arculata. A tanulmányt november 30-án mutatják be a református intézményvezetés fenntartói értekezleten.

A tiszáninneni főgondnok számokban is bemutatta a Kárpát-medencei református oktatási intézményeket: összesen 120 fenntartó 400 feladatellátási helyen működtet oktatási tevékenységet. Ez 80-85 000 tanulót és 8000 pedagógust jelent. Az intézmények száma 2008 óta duplájára nőtt. Kiemelte, hogy a jövőkép megrajzolása még folyamatban van, amihez további széleskörű információgyűjtés szükséges: gyülekezeteket, lelkipásztorokat, intézményeket és pedagógusokat kérdeznek meg arról, milyen megvalósítandó feladatokat látnak a jövőben.

Segítség a pályázatokban

Kósa Mónika számolt be a 2016 elején alakult Pályázati Iroda elmúlt két évének eredményeiről. Miután kialakították annak működési rendjét és kiépítették a kapcsolatokat az illetékes állami szervezetekkel, 2016-ban 60 pályázatot írtak meg, 2017-ben pedig további 42-t, valamint segítettek a nyertes pályázatok megvalósításában, elszámolásában. A pályázatírás, a pénzügyi vezetés, a szakmai kapcsolattartás és a közbeszerzések intézése mellett profiljuk része az egyházközségek és intézmények kisegítése pályázataikkal kapcsolatos problémák esetén – fogalmazott az iroda vezetője.

Sikeres pályázataiknak hála, működnek református tanodák, iskolák újulnak meg és 135 embert foglalkoztatnak szerte az országban. Emellett eredményesen pályáztak a balatonszárszói SDG konferencia-központ felújítására és a Csillagpont támogatására is. A 2014-20-as európai uniós fejlesztési időszak támogatásait szinte már teljes mértékben lehívták, jelenleg a projektek megvalósítási szakaszában vagyunk – Kósa Mónika arra bátorított mindenkit, ezzel kapcsolatban is forduljanak hozzájuk bizalommal.

A kommunikáció közös felelősségünk

Az ülésen bemutatkozott az egyház új kommunikációs vezetője, Fekete Zsuzsa is, aki több mint egy évtizede szolgál kisebb megszakításokkal a református médiában. Kiemelte: ma jelentősen más körülmények között kell hirdetnünk az evangéliumot, mint korábban. Megváltozott az emberek figyelme, sok csatornán keresztül ömlik ránk és áramlik rajtunk keresztül az információ, köztük számos álhírrel.

„Felvetődik a kérdés, hogy mi szükség van református médiára, amikor mindenki a közösségi médián keresztül ad és vesz híreket?” – tette fel a kérdést, és azt válaszolta: a református média munkatársai hiteles, hívő reformátusok, akik „névvel és arccal vállalják munkájukat, számonkérhetők, bármikor megszólíthatók”, és olyan, a református közösségnek fontos témákat szólaltatnak meg, „amelyek nem érik el a világi média ingerküszöbét”.

„Azon dolgozunk, hogy segítsük az önök munkáját, de nem elég, hogy megújulnak felületeink, vagy hogy újak születnek – az egyház kommunikációja nemcsak meglévő felületeinken, hanem önökön is múlik.” Kulcsfontosságúnak tartja, hogy röviden, egyszerűen, érthetően kommunikáljunk, ezért lelkészeknek szóló kommunikációs tréning kidolgozását tervezi.

Egyéb ügyek

A Zsinat elnöksége arra kérte az egyházkerületeket, egyházmegyéket, hogy a felnőttkeresztségek számát is tüntessék fel az évente összegyűjtött népmozgalmi adatok között. Bogárdi Szabó István tájékoztatása szerint 2014-től kezdve stagnál a keresztelők és a konfirmációk száma, 10 százalékkal nőtt viszont az esküvők, 7-tel pedig a temetések száma. Az esküvők növekedését meghökkentőnek nevezte, nem is tudott magyarázatot adni a jelenségre. Hozzátette azt is, hogy míg évente 13 ezer gyermeket keresztelnek a lelkészek, a kötelezően választható hittanoktatással 75 ezer, a fakultatív hitoktatással pedig további 75 ezer fiatalt érnek el az állami és egyházi iskolákban. „Óriási felelősség és lehetőség ez” – emlékeztetett a Zsinat lelkészi elnöke.

A tanácskozáson elfogadták a zsinati szakbizottságok – a diakóniai és egészségügyi, a külügyi és ökumenikus, a teológiai és tanulmányi, az oktatásügyi, a missziói, a kommunikációs, valamint a jogi és egyházalkotmányi bizottságok – írásban benyújtott beszámolóját. Az előterjesztő, Bogárdi Szabó István köszönetet mondott a testületek munkájáért, és hozzátette: „reméljük, hogy az ünnepes év után a bizottságok több időt találnak egymásra és feladataikra”.

A jövő évi ülések tervezett időpontjai:
2018. február 21. – Zsinati Tanács 
2018. április 18-19. – Zsinat
2018. május 17. – Zsinati Tanács 
2018. november 21-22. – Zsinat
2018. december 12. – Zsinati Tanács

Végül Böszörményi Gergely, a Református Zenei Fesztivál főszervezője tájékoztatott az év református zenei eseményeiről. Idén májusban már tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Református Zenei Fesztivált, amelyen hat-nyolcezren vettek részt a Kárpát-medence számos tájáról. A reformáció jubileumi évében tizenöt vidéki várost érintő orgonakoncert-sorozatot bonyolítottak le, a júniusi, tizenhatodik Református énekek koncert pedig szintén a jubileumi év jegyében zajlott. Rendezvényeiken Kárpátalja javára gyűjtöttek, idén 3,2 millió forintot tudtak eljuttatni a rászorulókhoz. A zsinati tagok, valamint a gyülekezetek és az egyházi intézmények figyelmébe ajánlotta az elkészült református zenei kiadványokat is, valamint olyan pénzügyi alap létrehozását is javasolta, amely fiatal zenészek képzését, illetve új zeneművek születését segítené.

Bagdán Zsuzsanna – Feke György – Szoták Orsolya

Fotó: Vargosz