A Magyarországi Református Egyház nevelőszülői hálózatának átalakításáról szóló javaslatot Beszterczey András, a Szeretetszolgálati Iroda vezetője ismertette. Az országos hálózat jelenleg debreceni központtal működik – súlypontjai Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc környéke – azonban az ország számos területén (Pest megye, Bács-Kiskun megye, Budapest) élnek református nevelőszülők. A hatékonyabb működés és fejlődés érdekében kettébontanák azt debreceni központú kelet-magyarországi, illetve budapesti központú nyugat-magyarországi hálózatra. A központok látják majd el az adott régió operatív feladatait. Beszterczey András szerint így biztosítható a szolgálat nagy távoslágokat is átívelő működése és jövőbeli növekedése. A Zsinat a benyújtott két alapító okiratot egyhangúlag elfogadta.

Törvénymódosítások

A több éves gyakorlathoz igazították a Zsinat tanácskozási szabályzatát, valamint ezzel összefüggésben egyházunk alkotmányát: kivették a rendelkezésekből, hogy a ciklus elején póttagokat, valamint az üléseket levezető jegyzőket kelljen választani a Zsinati Tanácsba. A presbiteri tisztújítás során felmerült értelmezési kérdések miatt pontosították az alkotmányban azt is, hogy a presbitérium létszáma – a lelkészeket nem számítva – négynél nem lehet kevesebb. Változott a szeretetszolgálatról szóló törvény is, amelynek 2005-ös szövegéhez képest terminológiai átnevezések váltak szükségessé, hogy „kongruens legyen a szociális szférában használatos mai kifejezésekkel” – mondta Bogárdi Szabó István. Levették viszont a napirendről a gazdálkodásról szóló törvény módosítását, mert a Gazdasági Bizottság nem tudta áttekinteni a tervezetet.

Ideiglenes vagy helyettes gondnok választásának lehetőségéről fog rendelkezni a Zsinat. A törvényalkotás azt a problémát próbálja orvosolni, hogy ha egy gondnok lemond vagy meghal, akkor nincs, aki jogilag azonnali hatállyal a helyére léphetne. Ez pedig különösen fontos lenne, hiszen a református egyház a kettős vezetés – a paritás – elve alapján működik, azaz a gyülekezet élén a lelkész és a gondnok áll. Emiatt olyan helyzetek is előállnak, hogy pályázatok, hivatalos ügyek rekednek meg, mert nincs meg a két aláíró. Ezt a helyzetet orvosolnák azzal, hogy a gondnoknak hivatalos helyettese legyen. A Zsinat tagjai körében több javaslat is felmerült a helyzet rendezésére, melyeket a most meghozott elvi döntést követően dolgoznak ki a szakemberek.

A választójogi törvény megreformálásának szándékáról is döntött a Zsinat. Szabó Ferenc dunamelléki főjegyző az esperesi kollégium erről szóló javaslatát tárta a testület elé. Azt szeretnék, hogy a jövőben ne a presbitériumok válasszák meg a zsinati tagokat, valamint az egyházmegyei és egyházkerületi főjegyzőket, hanem az első két tisztségről az egyházmegyei, utóbbiról az egyházkerületi közgyűlések tagjai szavazhassanak. „A zsinat-presbiteri elv alapján nem kellene elvonni egyes jogköröket a gyülekezetektől” – mondta Futó Zoltán, tiltakozva a javaslat ellen. Szerinte a főjegyzők és zsinati tagok megválasztásának jogköre maradjon a gyülekezeteknél. „Más a súlya egy olyan Zsinatnak, amelynek tagjait a megyei közgyűlések hivatalból küldik, mint amit a presbitériumok választanak” – tette hozzá. Bogárdi Szabó István lelkészi elnök jelezte: csak elvi döntést kér a Zsinattól az ügyben. Ezt meg is szavazták a zsinati tagok, így a következő ülésszak foglalkozhat majd a kérdéssel.

Folytatódik az egyházi nyugdíjtörvény reformjának tárgyalása. Már a tavaly novemberi zsinati ülésre beterjesztették a nyugdíjtörvény aktualizálását. Bár a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság és a Jogi Bizottság minden kérdésben közös álláspontra jutott, azonban voltak olyan jogszabályi pontok, amelyekben a Zsinat egyházpolitikai állásfoglalását kellett kérni. Kocsis Márta, a Jogi Bizottság vezetője elmondta: a nyugdíjtörvénynek rendeznie kell az igazságtalan, vagy az időközben meghaladottá vált, esetleg hiánypótlást igénylő jogi helyzeteket. Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke azt javasolta, hogy tisztázzák le a rengeteg módosítási javaslat miatt átláthatatlan előterjesztést, majd küldjék meg minden zsinati tagnak a szövegtervezetet. Azt január 31-ig véleményezhetik a zsinati tagok, a két illetékes bizottságnak pedig közösen, február 15-ig kell elkészítenie a végső, közös törvénymódosítási javaslatot.  A jelenlegi tervek szerint a törvény elfogadásáról a 2018 tavaszi ülésén dönthetnek majd.

Emelkednek a lelkésznyugdíjak

Átlagosan 3 százalékkal, nagyságrendileg 4000 forinttal emelik a református lelkészek nyugdíját. A Református Lelkészi Nyugdíjintézet igazgatója, Szabó Gergely tett, a korábbi évek gyakorlatát követő javaslatot az emelés módszerére, mértékére. Az egyházi nyugdíj-kiegészítésről a Zsinati Tanács szokott évente dönteni, azonban miután a következő tanácsülés csak december közepén lesz, az igazgató felkérte a Zsinatot: már most hozzon döntést, hogy a megemelt ellátások folyósítását hamarabb kezdhesse meg a Nyugdíjintézet. Az előterjesztő elmagyarázta a sávos emelés elvét is: „minél alacsonyabb a nyugellátás, annál magasabb az emelés”. Ez azt is jelenti, hogy akinek már magasabb a nyugellátásának alapösszege, ott kisebb az emelés százalékos aránya.

A három sáv a következő: elsőbe tartoznak azok, akiknek az átlag alatti az ellátása, a másodikba, akiknek maximum az átlagos duplája a nyugdíj-kiegészítése, míg a harmadikba az e fölötti összeget kapók tartoznak. Az első sávban 4, a másodikban 3, míg a harmadikban 2 százalék lesz az emelés mértéke – ez összhangban áll az idei állami, év eleji 1,6 százalékos nyugdíjemelés és a további 1 százalékos, évközi emelés összmértékével (2,6 százalék) is. Mindez mintegy 20 millió forint plusz kiadást jelent a Nyugdíjintézetnek. Erre a Nyugdíjintézet hatékony és eredményes gazdálkodásának köszönhetően meg is van a forrás – mondta az igazgató. Az emelés összesen hétszáz embert – lelkészt, lelkészözvegyet érint.

A Nyugdíjintézet által folyósított árvaellátás összege, általánosan a legmagasabb mértékben, 4 százalékkal emelkedik. Ezt azok a gyermekek, illetve fiatalok kaphatják, akiknek lelkész szülőjük elhunyt. Az ellátás a nappali tagozatos tanulmányok folytatásáig, de legfeljebb 25 éves korig jár – ugyanúgy, mint az állami rendszerben.

Szmsz-ek, alapító okiratok, egyéb ügyek

Nyugdíjba vonulása miatt megszűnt Takács Tamás, a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság vezetőjének zsinati mandátuma. Helyére a szakbizottságba Szabadi Árpádot választották meg tiszántúli képviselőnek a Zsinaton. Az így kiegészült testület félrevonulva megválasztotta új elnökét, aki Nyilas Zoltán északpesti esperes lett.

Az ülésen módosították a Szeretetszolgálati Iroda alapító okiratát, emellett kilenc szeretetszolgálati intézményét módosították helyszínváltozás vagy a fejlesztő-felkészítő foglalkozás TEÁOR-száma miatt. Elfogadták a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány alapító okiratának módosítását is, amelyet az alapítvány kuratóriumi tagjainak és felügyelőszervének tagjai körében történt személyi változások tettek szükségessé. Szintén módosították a Magyar Református Szeretetszolgálati Alapítvány alapító okiratát.

A Nemzetközi Lepramisszió nevében bekövetkezett változást – miszerint a megnevezéséből kikerült a keresztyén jelző, tekintettel arra, hogy jellemzően nem keresztyén közegben szolgálnak – misszió szabályzata értelmében annak magyar tagszervezete is követi, ezért módosítani kellett a Lepramisszió szervezeti és működési szabályzatát. Névváltoztatások és telephelyváltozások miatt módosították a Református Missziói Központ szervezeti és működési szabályzatát is. Egyesült a Házasság- és Családsegítő Szolgálat, valamint a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervizori Intézet, a Börtönmisszió elnevezése – igazodva a büntetésvégrehajtás gyakorlatához – Börtönlelkészi szolgálatra változott, a Telefonos lelkigondozói szolgálat neve pedig Telefonos és internetes lelkigondozói szolgálatra.

A Zsinat hozzájárult a Magyarországi Református Egyház tulajdonába került hajdúszoboszlói ingatlanrész eladásához, a bevétel összegével a ceglédi Molnár Mária Református Fogyatékos Ápoló-Gondozó Otthont támogatják. Döntöttek a kormány által felsőoktatási célokra felajánlott Károlyi-Csekonics palota tulajdonba vételéről is. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tőszomszédságában található épületegyüttest az állam újítja fel: a műemléki részt a munkálatok során megőrzik és helyreállítják, a másik részét lebontják és az egyetem igényei szerint átépítik. A Károli várhatóan 2018-ban veheti birtokba az ingatlant.

A Zsinat arról is döntött, hogy a 2018. évi október utolsó vasárnapi perselyadomány-gyűjtést a tiszáninneni Kesznyéteni Református Egyházközség új templomának építésére hirdeti meg, 2019-ben pedig a dunamelléki kalocsai református imaház templommá bővítését támogathatjuk perselyadományainkkal.

Bagdán Zsuzsanna – Feke György – Hegedűs Márk – Szoták Orsolya

Fotó: Millók Tamás