Az ülés Fekete Károly tiszántúli püspök áhítatával vette kezdetét, aki a 90. zsoltár 12. verse – „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” – alapján szólt a Zsinati Tanács tagjaihoz. „Nem bibliai értelemben, de számokat fogunk látni a mai napon. Ezek a számok, főleg a bevételi oldalon, nem mindig kedvesek számunkra. Sokszor többet szeretnénk, telhetetlenség uralkodik el rajtunk. Hogy ezt elkerüljük, ahhoz bölcsességre van szükség, mert helyesen számolni csak szívvel lehet.”

Megtanulni Istennel számolni azt jelenti, hogy naponta el kell számolnunk emberi kapcsolatainkkal, tetteinkkel, és készülnünk a végső elszámolásra. „Aki számol Istennel, felszámol minden hamisat, minden bűnt élete szemétdombjáról” – mondta a püspök, majd a négy mennyei alapműveletet helyezte hallgatósága szívére: az ember bölcs szívvel képes megosztani javait, felülkerekedni az egóján, tud szorozni – gyarapítani, buzdítani, szaporítani –, kivonja magát a rosszból, vagyis nem szabja magát a világhoz és képes összeadni – odaadja önmagát, társul a teremtő, megszentelő, megtartó Istenhez. „E mennyei matematikából minden nap vizsgázunk. Ezért lett olyan fontos a 90. zsoltár mennyei lírája elődeinknek.”

Záró számadás, költségvetésmódosítás

Pataky László terjesztette elő a Számvizsgáló Bizottság jelentését a Magyarországi Református Egyház és közegyházi intézményei – Bethesda Gyermekkórház, Református Missziói Központ, Szeretetszolgálati Iroda, Kálvin Kiadó, Reformátusok Lapja, Református Pedagógiai Intézet, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Károli Gáspár Református Egyetem, Lelkészi Nyugdíjintézet, a Wáli István és a Budapesti Református Cigány Szakkollégiumok – tavalyi gazdálkodásáról. Örömét fejezte ki, hogy a tavalyi év során az intézmények beépítették működésükbe a bizottság javaslatait.

Bellai Zoltán az egyház és az intézmények végleges tavalyi költségvetéseit ismertette. A tervezetthez képest nagyobb bevételt az államtól átvállalt – jellemzően köznevelési – feladatok növekedése okozta. Egy külső cég idén is elvégezte az intézmények és a Zsinati Hivatal könyvvizsgálatát. Rendben találtak mindent, ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a Református Missziói Központ, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium és a Reformátusok Lapja működése nem biztosított a közegyházi támogatás nélkül. A Zsinati Tanács elfogadta a beszámolókat és a záró számadásokat.

Ezután döntöttek a tavalyi maradványpénzek felhasználásáról: beépítették azokat az idei büdzsékbe. Az egyházi költségvetés esetében azt elsősorban a zsinati székház szükségessé vált és – pályázati támogatással – időközben már megkezdett felújítására fordítják. Az intézmények közegyházi támogatása a tervezetthez képest nem emeledik, a források a Bethesda esetében sem tették ezt lehetővé. Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki előkészítette és véleményezte az előterjesztéseket.

Oktatás és egyéb ügyek

A Zsinati Tanács 2016. december 14-i határozata alapján elindult a református egyház köznevelési intézményrendszere fejlesztési stratégiájának kidolgozása. Ennek állásáról Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok, a Zsinat világi alelnöke számolt be. Januárban elkezdték tervezni a folyamat üzemtervét, amit március 29-én az Elnökségi Tanács elfogadott, és aminek szellemében elindult a munka. Teológiai alapvetés és küldetésdokumentum készül, hogy elindulhasson iskoláink rendszerszerű fejlesztése.

„Minden intézményfenntartó egyházi jogi személyt és intézmény megkerestünk azzal a kéréssel, hogy javasoljanak szempontokat a helyzetfelméréshez. Eddig 70 intézmény jelzett vissza. Munkánkat a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének szakemberei fogják segíteni. Célunk újraértelmezni, mi a Magyarországi Református Egyház küldetése az iskolákon keresztül a társadaloman a 21. században” – mondta Ábrám Tibor. A Zsinati Tanács kéri az intézményfenntartókat, hogy válaszoljanak a megkeresésre, hisz a stratégia az ő érdekeiket hivatott szolgálni.

A Zsinati Tanács a református felsőoktatási intézmények kérésére módosította a diakónia alapképzési szak és a kántor alapképzési szak képzési és kiementi követelményeit, valamint döntött új két új képzés – a szaklelkigondozó szakirányú továbbképzési szak és a lelkigondozói asszisztens szakirányú továbbképzési szak – létrehozásáról is.

A 22 éve működő kiskunlacházi „Református Egyház” Alapítvány alapító okiratát módosítani kellett, az azóta hatályba lépett névhasználati törvényünkkel összhangban a Zsinati Tanács engedélyezte a református név használatát az alapítvány számára. Módosították a Református Pedagógiai Intézet szervezeti és működési szabályzatát is, hogy összhangba hozzák az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyarországi Református Egyház között készülő új köznevelési szerződéssel, valamint kivezették belőle az időközben funkcióját vesztett és megszüntetett Intézeti Tanácsról szóló passzusokat. Végül a Zsinati Tanács hozzájárult a Sajósenyei FÉSZEK Református Ápoló-Gondozó Otthon üres ingatlanainak eladásához. A vételárat az otthon fenntartására fordítják.

Az ülést követően az erdőháti gyülekezetek küldöttsége – Szalay Kont esperes vezetésével – tisztelgő látogatást tett a Zsinat Elnökségénél. A 2016. június 21-én pusztító viharok komoly károkat okoztak 13 tiszántúli településen, több templom, gyülekezeti ház és parókia teteje, ablaka is megsérült. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége gyűjtést hirdetett a károk helyrehozatalára, s arra kérte a magyarországi gyülekezeteket, hogy egy vasárnapi istentisztelet perselyadományaival támogassák az érintett közösségeket. Összesen 20 millió forintnyi felajánlás érkezett.

Feke György, fotó: Vargosz