135 éve hunyt el az első magyar Kálvin-kutató
2016. február 16., keddIdősebb Révész Imre református lelkipásztor, a XIX. század neves egyháztörténésze, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatásai eredményeként Magyarországon elsőként készített Kálvin-életrajzot.
Révész Imre 1826. január 14-én született Újfehértón, az elemi iskolai tanulmányait Tiszadobon kezdte meg, majd Balmazújvároson és Debrecenben folytatta. Ezt követően 1835-től Debrecenben, 1838-tól Hajdúböszörményben tanult, majd 1841-ben Debrecenbe visszatérve fejezte be középiskolás éveit. A cívisvárosban szerezte meg 1847-ben református lelkészi oklevelét is.
Diplomája átvétele után az alma materében, a Debreceni Református Kollégiumban előbb köztanítói, majd segédtanári beosztásban négy éven át vett részt az ifjak nevelésében. Teológia ismereteit Bécsben bővítette 1851 ősszén. A Balmazújvárosi Református Egyházközség lelkipásztora volt 1852 és 1854 között, amelyet két év szentesi lelkészi szolgálat követett. A Debreceni Református Egyházközség 1856-ban hívta meg az egyik lelkészi állás betöltésére. Ugyanebben az évben a Tiszántúli Református Egyházkerület aljegyzője lett.
A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben levelező tagjává választotta. Tudományos munkássága elismerésének évében, 1859-ben a magyar protestáns egyházak szuverenitását veszélyeztető Habsburg birodalmi törekvéssel szemben, sok más lelkésztársával együtt határozottan lépett fel. Ezt az egyházak önállóságát részben megszüntetni akaró hatalmi rendelet elleni küzdelmet, az egyháztörténet-írás „pátensharcnak”nevezi.
Révész Imre egyháztörténeti írásai az 1850-es évek végétől jelentek meg. Jelentősebb ezek közül: „Magyar tanulók Wittenbergben Melanchthon haláláig” (Pest, 1859.), „Huszár Gál magyar reformátor és az ő egyházi beszédei” és „Dévai Bíró Mátyás első magyar reformátor életrajza és irodalmi művei” (Pest, 1863.). Életművének legmaradandóbb könyve „Kálvin élete és a kálvinizmus” címmel a genfi reformátor halálának 300. évfordulójára jelent meg 1864-ben. Révész Imre munkája hosszú évtizedekig meghatározta hazánkban a magyar protestánsok Kálvin Jánosról kialakított gondolkodását.
Révész Imre az alábbi bevezető gondolatokkal foglalta össze a reformátorról alkotott véleményét: „Én Kálvint valóban nagy embernek tartom; de ha legnagyobbnak tartanám is, soha el nem választhatna engem azon Egyetlentől, a mi isteni Mesterünktől, kinek helyét semmi teremtmény soha ki nem pótolhatja… Jellemének valódi nagysága épen abban áll, hogy noha életének egyedüli czélja az volt, hogy az embereket Istenhez vezérelje, s nem volt emberi tekintet, amely előtt valaha megrettent volna, - magát mégis egy nyomorult parányiságnak tartotta, s az ő Teremtője előtt, aki felé volt lelke szüntelen fordulva…”
A mű olyan sikeres volt, hogy a megjelenés évében még egyszer kiadták Pesten, majd harmadszorra Debrecenben 1909-ben. A Kálvin-könyv népszerűségét elősegítette a szakzsargont mellőző, közérthető és igényes nyelvezete.
A Tiszántúli Református Egyházkerület Révész Imrét 1867-ben megbízta az egyházkerületi levéltár vezetésével, amely feladatot élte végéig lelkiismeretesen ellátta. Kálvinnal azonos életkort megélve, 1881. február 13-án Debrecenben ötvenöt évesen hunyt el.
S. Szabó József debreceni vallástanár 1926-ban a Révész Imre-centenáriumi ünnepségén elmondott beszédében a tudós lelkipásztort a következőképpen méltatta:
„A lelkipásztori hivatásban az igehirdetést tartotta a legfőbbnek. Mint a magyar református papok három századon keresztül, ő is első sorban az Isten igéjének szolgája volt. Prédikátor és concionator, mint ahogy a reformáció korában előszeretettel nevezték magukat lelkészeink. Bibliamagyarázataival és egyházi beszédeivel legnagyobbjaink között áll.”
Idősebb Révész Imre munkássága iránymutató minden református ember számára, Kálvin-életrajzának újrakiadása a reformáció ötszázadik évfordulója felé közeledve lehetőséget teremtene, hogy a XXI. században a genfi reformátor élete a protestáns hagyományba helyezve megfelelő figyelmet kapjon.
Millisits Máté
Olvasta már?
-
Ideje a megújulásnak
Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új Reformatus.hu-n már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
-
Istentiszteleti ajánlások a krízishelyzetben
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa.
-
Betörtek a debreceni Nagytemplomba
Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban.
-
Kezdődik a beíratási időszak óvodáinkban
A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik.
-
Térjünk végre észhez!
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a „maradj otthon!" jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.