„A képzés célja, hogy igeszerűbb, textus-szerűbb legyen az igehirdetés, ugyanakkor elérjük vele a mai embert. Legyen releváns, találjuk meg azokat a hídeszközöket, amelyekkel az egykor elhangzott üzenetet megfelelő módon tudjuk a mában kommunikálni, úgy hogy az egyszerre legyen hiteles, érthető és cselekedetre sarkalló. Az igehirdetés központi része az egyházi életnek, ebben szeretnénk lelkészeinket a szeminárium által segíteni, hogy felfrissüljenek, megerősödjenek, kapjanak eszközöket készülésükhöz” – összegezte Dani Eszter a Zsinati Missziói Iroda által szervezett lelkésztovábbképzés alapvetéseit.

Építőkockák

„Könnyű lerövidíteni az utat a Biblia világa és mai életünk között, kényelmesebb a Biblia szövegétől egyenes vonalat húzni az alkalmazásig, miközben – ahogy előadónk, Mark Meynell is megfogalmazta – ez egy út, melyen az igehirdetőnek végig kell haladnia” – fogalmazott Kondor Endre, biharvajdai lelkipásztor. Szerinte hídverés kell, hogy legyen az igehirdetés, figyelve arra, hogy adott időben, adott hallgatóságnak Isten adott Igéje mit akar mondani. Kiemelte, hogy a műhelymunka jó alkalom arra, hogy tudatosítsák a korábban már tanultakat és otthon is nagyobb figyelmet fordítsanak az elmélet gyakorlatba történő átültetésére.

Zabán Bálint Károly szintén Erdélyből érkezett, Kisszántófaluban lelkész. Mint mondta: felelősséget visz haza magával, mellé pedig tudást is, hisz az előadásokon tanácsokkal látták el őket, a gyakorlati kérdésektől egészen a teológiai elmélkedésekig. „Nagyon sokrétű feladat, hogy ne csak híd legyen az igehirdetés, hanem egyszerre őrizze meg biblikusságát, releváns módon tudja Isten Igéjét tolmácsolni és szólítsa meg a különböző generációkat. Fontos, hogy hűségesek legyünk a bibliai szöveghez, fontos, hogy világos legyen a kifejezésmódunk, és az is, hogy miképp alkalmazható a szöveg üzenete a hallgatóságra” – vette számba a legfontosabb építőkockáit egy-egy prédikáció megírásának. A műhelymunka jelentőségét abban látja, hogy a lelkészek együtt tudnak készülni igehirdetéseikre, megvizsgálva, szétszedve majd összerakva prédikációikat.

Befogadás

Kiss Nándor református lelkipásztort, bánáti esperest is a szakmai gazdagodás lehetősége vonzotta a képzésre, egyúttal a hasonló érdeklődésű kollégákkal történő közös munka. „A ’90-es évek végén tanultam John Stott módszereiről, most olyan emberektől hallok róluk, akik személyesen ismerték őt” – mesélt az élményeiről. A gyakorlat frissítése, kérdések újragondolása, a gyülekezet igényeire történő figyelés, módszerek csiszolása – néhány elem, melyben szerinte a szeminárium segítséget nyújt, támpontokat ad.

A vajdasági lelkész kiemelte azt is, hogy szórványterületről érkezve befogadást tapasztal az ilyen és hasonló alkalmakon, egyben megerősítést is hivatásában, szülőföldjén történő szolgálatában. „Az is jó érzéssel tölt el, ha csak egy picit is visszaköszön, hogy hasonlóan készülök az igehirdetésekre, mint ahogy kellene”.

Igeközpontúság

„A Biblia nemcsak a tartalmát határozza meg az igehirdetésnek, hanem a formáját is. Nemcsak bibliai igazságokat hirdetünk, hanem ahhoz is igyekszünk hűségesek lenni, ahogy a Biblia ezt mint mondja, közvetíti” – fogalmazott Mark Meynell. Az előadó rámutat, hogy ne egyfajta ugródeszkának használjuk a textust, mert az a fontos, amit és ahogyan mond a Biblia. Próbáljuk megérteni először, hogy mit jelentett a szöveg teljes összefüggésében az eredeti hallgatóknak, első olvasóknak, mielőtt megpróbálnánk azt megérteni, számunkra, ma mit üzen.

Az igehirdetés központi szolgálata egy református lelkésznek, ezért kiemelten fontos az abban való fejlődés, így annak megtanulása, hogyan lehet eljutni a Biblia eredeti üzenetéhez és átadni azt a gyülekezetnek – foglalta össze Ablonczy Áron gazdagréti beosztott lelkipásztor a továbbképzés jelentőségét. „Ha eljutok odáig, hogy jól alkalmazom a textust mai kontextusban, akkor olyan üzenetet tudok továbbítani, ami sokkal biblikusabb, másrészt ami sokkal jobban választ tudni adni a hallgatóság aktuális élethelyzeteire, kérdéseire. Hiszem, hogy aktualizálhatók mai is az akkori élethelyzetek, melyekre íródott a Biblia.”

Készülési metodika, igeközpontúság és igeszeretet – amivel gazdagodott a szeminárium által, és amiket szeretne még inkább átültetni a gyakorlatba, legyen szó személyes beszélgetésekről, vagy szolgálatáról. Mint mondja, életkori és felekezeti szempontból is sokszínű a csoport, külön színfoltot jelent, hogy sok mindent másképp látnak, mégsem alakul ki vita, hanem újfajta felülvizsgálata a saját felekezeti háttérből adódó berögződéseknek.

Igehirdetői mozgalom
John Stott anglikán lelkész, a Langham Partnership alapítója egész életét annak szentelte, hogy az egyház ne csupán számbelileg, hanem érettségében is növekedjen. Három fő eszközben látta ennek kulcsát: az igehirdetésben, az irodalomban és képzésekben. „A cél, hogy legyen egy olyan igehirdetői mozgalom Magyarországon is, mely összehozza a különböző gyülekezetekből az embereket, akik egy közösségben együtt megpróbálják értelmezni Isten Igéjét ” – mutatott rá Mark Meynell a világszerte aktív Langham Partnership missziójára. Kiemelte, hogy különböző országokban, különböző nehézségekkel küzdenek a lelkészek, mégis sok mindenben sorstársak. Példaként említette, a lelkészek gyakori elszigeteltségét a gyülekezeteikben, melynek feloldásában nyújtanak segítséget a szemináriumok. Schauermann Tamás is kifejtette, hogy a szövegközpontú igehirdetés mellett fontos számára a Langham másik tevékenysége is, mellyel olyan közösségeket próbálnak létrehozni, ahol emberek együtt dolgoznak a prédikációikon. „Óriási segítséget jelent ez azoknak az embereknek, akik egyébként egyedül készültek és esetleg nem is kaptak visszajelzést. Keressük a módját, hogyan lehet Magyarországon meghonosítani ezt a fajta szemléletet.” A modell az lenne, hogy helyi kis csoportok jöjjenek létre, prédikátor klubok, ahol azok, akik akár különböző közösségekben prédikálnak, rendszeresen össze tudnak jönni, meg tudják mutatni a saját félig kész prédikációjukat, amire kapnak visszajelzést.

Szoták Orsolya