A politikus, aki a javaslat egyik fideszes előterjesztője, hangsúlyozta: a húsvét előtti péntek szabadon töltése világnézettől függetlenül mindenki számára nyereség. „Fontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztyén önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét" – tette hozzá.

A húsvét előtti péntek szabaddá tételét a politikus a rendszerváltás óta eltelt mintegy huszonöt év egyik fontos adósságának nevezte. „Azt üzeni, hogy áldozat nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét" – hangsúlyozta az előterjesztő, aki civilben református lelkész. Hozzátette: az előterjesztők nem gondolják, hogy bárkire rá kellene kényszeríteni ezt a meggyőződést, de minden család érdeke, hogy a húsvéti ünnepkörben egy újabb napot kapjanak a közös pihenésre.

Nagypéntek Európa tizennégy országában munkaszüneti nap, számos országban több munkaszüneti nap van egy évben: Németországban tizenhét, Bulgáriában tizenhat, Szlovákiában tizenöt, Horvátországban tizennégy, Ausztriában tizenhárom, Csehországban és Lengyelországban is, Dániában tizenkettő, ahogy Franciaországban és Belgiumban is.

Balog Zoltán szólt az intézkedés várható pozitív hatásáról a turizmusra, és úgy ítélte meg: az elmúlt években a gazdaság növekedése érdekében tett kormányzati intézkedések pozitív hatásai többet nyomnak a latba a gazdaság szempontjából, mint egy fizetett szabadnap elrendelése. Hangsúlyosan szólt arról, hogy ezen szempontokat sem kívánják figyelmen kívül hagyni, de azt, hogy a gazdasági helyzet most lehetővé teszi az intézkedést, szimbolikusan az is jelzi, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is az előterjesztők között van.

„Hogy ünnepnap lesz-e nagypéntek, az azokon múlik, akik ünnepelni szeretnének" – vélekedett, hozzátéve: voltak, akiknek az elmúlt évtizedekben, akár az előző rendszerben is ünnepnap volt. „Én magam betanított esztergályosként szabadságot kaptam annak idején a Diósgyőri Gépgyárban 1977-ben, hogy otthon tudjam ünnepelni ezt a napot. Akkor is voltak megértő munkaadók, bízom benne, hogy most is lesznek, akik ezt támogatni fogják" – fogalmazott. A lelkész ironikusan megjegyezte: az egyházak és az egyházi szolgák számára nagypéntek mindig is intenzív munkával telik, hiszen ők munkával ünnepelnek.

Orbán Viktor miniszterelnök október 14-én a Magyarországi Református Egyház Zsinatának 1956-os emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nap lehet a húsvét előtti péntek. Véleménye szerint a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék. Az errő szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán (Fidesz), az emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály (Fidesz) nemzetgazdasági miniszter képviselői indítványban nyújtották be még november 18-án, de akkor lekerült a parlamenti ülés napirendjéről. Balog Zoltán február 9-i nyilatkozata szerint azonban még idén munkaszüneti nap lehet a nagypéntek. 

A hétfőn beadott előterjesztéshez február 23-ig lehet módosító javaslatot benyújtani, döntés az általános és bizottsági viták után, a március 20-i héten várható.

MTI – reformatus.hu, fotó: Balogh Zoltán, Szigetváry Zsolt