Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója egy, a kiadványból vett idézettel kezdte a bemutatót: „Sok-sok olyan kérdés hangzik a mi korunk keresztyénségében is, amely csöndre, alázatra int. Ami titok, abban Isten bölcsességét imádjuk, ami pedig kijelentett dolog, azt alázattal, de határozottan hirdessük. Istennek a teológusok feletti leghatározottabb kritikája az, amit a négy kiváló teológus bölcselkedése után mond róluk Jób könyve végén: „Nem szóltatok igazán felőlem”. (Sokszor mondom teológusoknak, hogy ennek aranymondásként ott kellene állni minden igehirdető és tanító íróasztala felett.)”

 Az igazgató véleménye szerint a tizennégy különböző műfajú és témájú írásból álló kötet jó útravaló és útmutató lehet lelkészeknek, teológusoknak és az egész egyháznak: segíthet Kálvin műveinek olvasásában, az Ige olvasásában, az „igazán szólásban”, a kijelentett dolgok hirdetésében. A szöveget gondozó Galsi Árpád szerint mindehhez épp úgy szem előtt kell tartani a jóbi figyelmeztetést, mint a hitvallástételre szóló bátorítást is.

Lényeglátó és eligazító teológus

Bogárdi Szabó István püspök a kiadvány ajánlója elején egy a szerzőhöz kapcsolódó ifjúkori élményét idézte fel: néhányan a budapesti teológiáról kijártak Szűcs Ferenc pomázi lelkipásztorhoz, aki a jó tanító módszerével nem vizsgáztatni akarta hallgatóit, hanem orientálni, elirányítani művekhez, megfontolásokhoz, és ezzel a mindenkori teológiai gondolkodás, habitus világába vezette be őket.

Szűcs Ferenc Kálvin olvasása közben című kötetében az utóbbi két szűk évtizedből összegyűjtött – részben korábban elhangzott, publikált – előadások, cikkek, tanulmányok olvashatóak, melyek rendkívül érdekes képet mutatnak. A zsinat elnöke szerint bár Kálvin Jánosról évente több száz publikáció jelenik meg a világban, amit most e könyvből megkapunk, az sok esetben egy meghökkentő mozzanat Kálvinról, gyökereiről, gondolatairól, hatásáról.

„Szűcs professzor a rá jellemző lényeglátással mindig a legérzékenyebb pontokat ragadja meg és mutatja be” – mondta az egykori tanítvány, aki kiemelte, hogy Szűcs Ferenc lényeglátásához hozzátartozik a nyugalom is, ami nagyon ritka erénye a teológusoknak. Bogárdi Szabó István szerint a szerző nyugalma olvasottságából és műveltségéből táplálkozik, aki azzal a szabadsággal olvas Kálvint és értekezik róla, ami megkívántatik minden lényeglátó teológustól. „Nem lesz ideges, ha nem kell egyetérteni Kálvinnal” – fogalmazott a püspök.

Olvasni tanít

Kálvint nemcsak azért olvasunk, mert a 16. század reformátorai közül kiválik alakja és munkássága nyomán mindmáig tartó – hatásaiban igazán fel nem mért – folyamat indult el a teológiai gondolkodásban, hanem azért is, mert ezek a kálvini impulzusok mindmáig érezhetőek a szellemi életben, a kultúrához és a tudományhoz való viszonyunkban, a politikáról és az államról való gondolkodásban, valamint a mindennapos keresztyén életben egyaránt – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István. A püspök az új könyv bemutatóján elmondta: Szűcs Ferenc a későbbi századokban is megtalálja azokat a gondolkodókat, eseményeket és mozzanatokat, ahol bízvást újra be lehet mutatni, hogy Kálvin különleges hatása érvényességében rejlik. Ennek része az is, hogy maga Kálvin is olvasni tanít bennünket.

 A bemutatón Szűcs Ferenc lánya és unokái adtak rövid koncertet

„Szűcs Ferenc igen érzékenyen mutatja meg azt, hogy végeredményében Kálvin bibliamagyarázó volt” – fogalmazott a püspök, aki szerint az egész kálvini életmű semmi másra nem irányult, mint amit Kálvin az Institutio 1536-os kiadásának ajánlásában írt le: az volt a célja, hogy a genfi akadémia növendékeit olyan kötettel lássa el, ami segíti őket a Szentírásban eligazodni. Az Institutio is újra és újra odavezet bennünket Isten Igéjéhez, érzékennyé tesz bennünket az Ige mondandójára, megtanít bennünket odafigyelni Isten Igéjére, arról disputálni. „Szűcs Ferenc is bibliaolvasó ember, és amit ő Kálvinból megértett, megtanult, azt mindig a Szentírás mérlegére helyezte, beleértve önmagát is, egyházunkat is, a saját végigélt korunkat, múltunkat, jelenünket. Aki ezt a kötetet a kezébe veszi, azt fogja észrevenni, hogy valaki őt Kálvin ürügyén Isten kinyilatkoztatásához, a Szentíráshoz vezeti” – zárta a méltatást a Zsinat lelkészi elnöke.

Telepóczki Márta, fotó: Vargosz