A Kárpát-medence református egyházmegyéinek és egyházkerületeinek hivatalban lévő vezetőit a kétnapos ülés kezdetén Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok köszöntötte a vendéglátó Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nevében. „Küldetésünk van, az anyaországban és a végeken egyaránt, de a végeken lelkipásztorként és presbiterként szolgálni rendkívüli küldetés” – mondta Fekete Vince, aki arra is emlékeztetett, hogy a határon túli területeken élő magyarok számára külön kihívás anyanyelvünkön megélni hitüket. A szlovákiai főgondnok mégis arra kérte hallgatóságát, vigyék haza az örömhírt a felvidéki magyar reformátusokról: „továbbra is vagyunk, harcolunk, vannak céljaink, jövőt építünk gyerekeinknek”.

Példaadó egység

A megnyitón Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete méltatta a református egyházak hitet, nyelvet, identitást megőrző szerepét a Kárpát-medencében. Mint mondta: a mai társadalomnak nagy szüksége van a keresztyén egyházakra, mert „a kiüresedett lelkek korában”, amikor „hiányzik az embereknek a belülről kifelé építkezés példája”, megtartó hit és küldetés hiányában a közösségek is csak egy helyben toporognak vagy elsorvadnak. „A megélt hit viszont egy testvériesebb nemzethez és egy békésebb Európához vezethet minket” – tette hozzá a diplomata.

„Számunkra inspiráló a ti közösségetek, ahogy hét ország egyházai keresik az együttműködést és az egységet” – mondta Chris Ferguson, a Református Egyházak Világközösségének (REV) főtitkára. A kanadai lelkész arról beszélt, hogy a 2010-ben Grand Rapids-ben – két református világszervezet egyesülésével – létrejött szövetség is az Istentől kapott közösséget akarja valóságossá tenni. „Református identitásunk alapja az egység, ezért az egész világra, személyes kapcsolatainktól a politikáig mindenre úgy tekintünk, mint ami Isten szuverenitása alatt van” – mondta a főtitkár, aki szerint épp ezért keresztyén küldetésünk harcolni a világban tapasztalható, a Teremtő akaratának ellentmondó igazságtalanságokkal szemben. A REV az elmúlt években aktívan hallatta is a hangját ezekben a témákban. A főtitkár végül arra hívta egyházainkat, hogy vegyenek részt a megigazulástanról szóló katolikus-evangélikus közös nyilatkozattal kapcsolatos református álláspont kialakításában, valamint a 2017-es lipcsei REV-nagygyűlésen.

Hitvallás és közös zsinat

A 2013-ra megújult, s a Magyar Református Egyház zsinati közössége által megerősített Heidelbergi Kátéhoz hasonlóan az elmúlt években elkészült másik hitvallási iratunk, a Második Helvét Hitvallás új fordítása is. A fordítást Buzogány Dezső készítette el, Bogárdi Szabó István lektorálta, a részegyházak delegáltjaiból álló bizottság véglegesítette. „Minden kornak meg kell adni az esélyt, hogy minél pontosabban és tisztábban tudja visszaadni, amit a reformátoroktól kapott” – adott számot munkájáról Generális Konvent tagjainak a fordító. Bogárdi Szabó István arról beszélt, hogy az idén 450 éves hitvallás megtanít minket hitünk szókincsére, hitünkről érvelni, állást foglalni.

A Generális Konvent – megköszönve az elvégzett munkát – a hitvallás fordítását elfogadásra javasolta a Magyar Református Egyház részegyházai számára. Azok zsinatainak december 31-ig kell jóváhagyni a szöveget, mert a Generális Konvent 2017. június 24-re és 25-re Debrecenbe hívja össze a Magyar Református Egyház közös zsinatát. Az ünnepi találkozó célja, hogy méltóképpen megemlékezzünk az 1567-es debreceni zsinat évfordulójáról, melyen elődeink először elfogadták a Második Helvét Hitvallást, s létrehozták első hitvallásos közösségüket. A kétnapos ünnepséggel egyidőben nőszövetségi találkozót is tartanak Debrecenben, valamint vendégszolgálatra hívják a tanácskozáson résztvevő lelkészeket.

Énekeskönyv, liturgia, reformáció

 A Generális Konvent közgyűlésén Fekete Károly tiszántúli püspök beszámolt a két, korábban egymástól függetlenül működő munkacsoportból alakult Liturgiai és Himnológiai Bizottság tevékenységéről. Az idei böjti időszakban kipróbált kísérleti liturgia tapasztalataira építve adventre és a karácsonyi ünnepkörre egy újabb anyagot készítenek elő és ajánlanak kipróbálásra a Kárpát-medence gyülekezeteinek. Az új énekeskönyv régóta húzódó előkészítése is új fázisba lépett: elkezdték áténekeltetni a korábban összegyűjtött mintegy kétszáz új éneket. Ezekből válogatva igyekeznek felfrissíteni a jelenlegi kiadvány énekanyagát, s egy „lendületes és jól használható, ugyanakkor irodalmi, zenei és teológiai szempontból is minőségi énekanyagot javasolni elfogadásra”.

Fekete Károly beszámolt a reformációi előkészületekről is. Mint mondta: a kettős jubileum jó lehetőség arra, hogy a ránk bízott evangéliumot hirdessük és református önazonosságunkat megerősítsük. „Ne csak várjuk a megújulást, hanem tegyünk is érte” – kérte a püspök.

A jubileumi emlékév kiemelt programjai:
2017.01.06. – A reformációi emlékév állami megnyitója (Budapest, Művészetek Palotája)
2017.01.31. – A reformációi emlékév református megnyitója (Debrecen)
2017.04.18. – Központi állami kiállítás megnyitója (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum)
2017.05.20. – Református Egység Napja (Nagyvárad)
2017.06.24-25. – Kárpát-medencei református közös zsinat (Debrecen)
2017.07.09-12. – Doktorok Kollégiuma plenáris ülése (Debrecen)
2017.09.02. – Kárpát-medencei tanévnyitó (Pápa)
2017.09.30. – Erdélyi központi rendezvény (Kolozsvár)
2017.10.05. – Evangélikus-református emlékülés (Budapest, Parlament Felsőház)
2017.10.13. – Evangélikus-református közös zsinat (Budapest, Városligeti fasor)
2017.10.31. – Reformációi ünnepség (Budapest, Sportaréna)
2017.11. – Tervezett gályarab-emlékmű avatása (Rimaszombat)
2017.12.30. – Jubileumi évzáró hangverseny (Budapest, Vigadó)

A központi, kerületi, megyei és gyülekezeti programok egyaránt felkerülnek a készülő jubileumi honlapra.

Diaszpóra, jogharmonizáció, segélyalapok

Kocsis Márta az Egyházalkotmányi Bizottság munkájáról számolt be. Az elmúlt évben megvizsgálták a nyugat-európai diaszpóra-közösségek csatlakozásának tavalyi ülésen felvetett kérdését, s arra jutottak, hogy ennek elvi akadályai nincsenek. Mivel ezek nagyon különböző közösségek, melyek gyakran felekezetek feletti protestáns ernyőszervezetekbe tömörülnek, nagyon nehéz egységesen kezelni a kérdést.

Szintén a tavalyi, budapesti ülésen született döntés arról, hogy a bizottság tekintse át a részegyházak jogforrásait, jogalkotási mechanizmusait, jogszabályainak hierarchiáját, valamint egy esetleges jogharmonizáció lehetőségeit. Ez megtörtént, s a bizottság első lépésként egy jogegységi és alapelvi ajánláson dolgozik, mely az egyházszervezet, az egyházkormányzat, a jogalkotás és a fegyelmezés területén használatos fogalmak tisztázása lenne. A Generális Konvent ennek vázlatát jóváhagyta, így folytatódhat az egyes egyházjogi alapelvek szövegszerű kidolgozása.

A Kárpát-medence majd négyszáz református oktatási intézményében mintegy hatvanötezer fiatal tanul. Ők és szüleik a tavalyi év végén 16 millió forintot gyűjtöttek össze a Kárpát-medencei Oktatási Alapba. Ezt a Magyar Református Egyház költségvetéséből több, mint 10 millió forinttal egészítették ki, így idén 27 millió forinttal tudják támogatni új határon túli oktatási intézmények beindítását, már meglévő iskolák és óvodák fenntartását, valamint a bibliaterjesztést a diákok között. Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok arra kérte az espereseket és gondnokokat: tudatosítsák közösségeikben, hogy minden gyülekezethez van egy legközelebb működő református intézmény, ilyen értelemben pedig minden gyülekezetnek van iskolája, melyet szívén viselhet. „Rajtunk múlik, hogy termőre fordult iskolarendszerünknek milyen gyümölcsei lesznek.”

Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a Kárpátaljai Református Nyugdíjas Lelkész-segélyezési Alapra hívta fel a lelkészek figyelmét, akik hálaáldozatból, önkéntesen támogathatják az egykori Szovjetunió területén szolgált, így állami nyugdíjra nem jogosult kárpátaljai lelkészeket és özvegyeiket.

A kétnapos tanácskozás résztvevői megismerkedhettek az egység elmúlt egy évének eseményeivel, a misszió, a szeretetszolgálat, az ifjúsági munka, az oktatás és a kommunikáció területén megvalósult együttműködésekkel. Tanácskozásuk zárónyilatkozatában hálát adtak, hogy az évtizedekig tartó elszigeteltség után az egységesülő Európában lehetőségük nyílt az intenzívebb kapcsolatépítésre, s fájlalták, „ha a mai Európában a politikai és gazdasági közösség ereje és értelme gyengülni látszik, és sokak gondolatában inkább az egymástól való eltávolodás uralkodik a közösség ihlető ereje helyett”. A Generális Konvent ünnepi istentiszteletén, melyen Fazekas László püspök hirdetett igét (lásd tudósításunkat), közel háromszázezer forintnyi adomány gyűlt össze, mellyel a kárpátaljai és tiszántúli viharkárok enyhítését segítik.

Feke György, fotó: Asszonyi Eszter