Spiritualitás igen, intézményesült egyház nem

A 2011-es statisztikák adatai szerint a cseh társadalom a leginkább szekularizált társadalom Európában – mondta Pavel Hosek, a prágai teológiai fakultás tanára előadásában, aki beszélt a csehek egyháziatlanságának feltételezhető okairól is. A 10 milliós népesség csupán 20 százalékának van valamilyen egyházi kötődése, az emberek többsége elutasítja vagy pusztán érdektelen az egyház iránt. A négy történelmi egyház (katolikus, huszita, cseh testvérek evangelikál és a cseh testvérek protestáns egyháza) többségének tagsága folyamatosan csökken. Túl egyszerű lenne mindezt a kommunizmus kártékony hatásával indokolni, mivel Kelet-Európa országai mind átélték a szovjet-rendszert, a vallásosság tekintetében mutatóik még sem olyan rosszak, mint Csehországé. A kommunizmus által propagált ateizmus értelemszerűen jelentős szerepet játszott mindebben, de a cseh társadalom szekularizálódása sokkal inkább több tényező szerencsétlen együttállásával magyarázható. Amint az Pavel Hosek elmondta, hogy az erőszakos 17. századi rekatolizálás, illetve az évszázadokon át az elnyomó katolikus Habsburg hatalom szövetségeseként értelmezett egyház emléke mély gyökeret vert a népesség szívében és bizalmatlanságot eredményezett az intézményesült egyházzal szemben. A cseh nemzeti megújulás a függetlenedési mozgalmak a cseh történelem során mindig szembe találták magukat a hatalommal és a vele szövetséges „nagy egyházzal”. Így válhatott a reformáció történetében jelentős Husz János olyan nemzeti hőssé a csehek szemében, akit kiállásáért és odaszánásáért, nem pedig az általa megfogalmazott „tanokért” csodálnak.

A legtöbb cseh embert ugyanakkor foglalkoztatja a spiritualitás, ha el is utasítja az intézményesült, befolyással és hatalommal társított egyházat. Napjainkban az egyház társadalmi szerepvállalása, a szociális szférában való jelenléte, a közoktatásban, egészségügyi ellátásban végzett szolgálata, ha lassacskán is, de segíti a régi bevésődött előítéletek leomlását. Ez a fajta jelenlét ad lehetőséget az egyház számára a társadalommal való újbóli kapcsolatfelvételre, ami – az emberek előítéletének dacára –, a missziót kezdeményező egyháztagok számára nagy kihívást jelent. Ezért is van fontos szerepe a cselekedetek által megélt hit felmutatásának, amit szoros ökumenikus együttműködésben igyekszik végezni a négy történelmi egyház.

Logosz: egység a sokszínűségben

Prágában sok külföldi él, sokakat az oktatás, másokat a munkalehetőségek hoznak a cseh fővárosba. Egyházi közösséget keresők sok esetben – főként a helyi nyelv elsajátítását követően – cseh közösségbe kerülnek, mások nemzetközi gyülekezetekbe tagozódnak be. A maga nemében egyedülálló Logosz nevű gyülekezet Prága északi részén, Kobylisyben otthont ad egy közel 100 fős cseh gyülekezetnek, de ugyanúgy istentiszteleti helyként szolgál egy 50 fős koreai és egy nemrég alakult kis létszámú japán gyülekezetnek is. A három közösség egy helyszínen külön-külön tart istentiszteleti alkalmakat, de gyülekezeti életüket egymással közösségben is megélik. Minden hónap első vasárnapján háromnyelű istentiszteletet tartanak itt. A következő évtől már közös konfirmációi felkészítő alkalmat indítanak, hiszen a koreai vagy japán gyerekek már kiválóan beszélik a cseh nyelvet, akiknek – a cseh társadalom többségével ellentétben – már biztosan nem lesz problémájuk az idegen kultúrák elfogadásával. A koreai és japán közösség egysége önmagában a megbékélés jele, de a rendszerváltás óta zárkózott cseh keresztyének számára is határátlépést jelent a más kultúrából érkezőkkel való közös gyülekezeti élet. Újabban Angolából és Kongóból érkezők kezdték el látogatni a havi nemzetközi angol nyelvű istentiszteleteket. A gyülekezet legújabb terve pedig a Prágában élő számottevő vietnámi közösség megszólítása. A gyülekezet arra törekszik, hogy a szeretetteli befogadás példája legyen. A társadalom peremére szorultak felé való nyitottságuk részeként közösséget jelentenek a mentális problémákból gyógyultak és a szexuális orientációjuk miatt kirekesztettek felé is. Utóbbiak számára lelki gondozói csoportot szerveznek.

Liben – egy haldokló gyülekezet felélesztése

Prága ugyancsak külső kerületében működik a liben-i gyülekezet, ahol a 2000-es évek közepén érkezett lelkipásztor a maga 31 évével fiatalnak számított a gyülekezetben. A közösség valódi krízisen ment át, az eleve erősen szekularizálódott társadalomban, egy főként idősebbekből álló gyülekezet lassan az elhalás szélére került. Ez a mélypont hozta el a változást: a gyülekezet missziói stratégiát alkotott és tudatosan lépett ki a templom falain, hogy megpróbálja elérni a kívülállókat. A gyülekezet tagjai elfogadták, hogy napjainkban a vallásos háttér hiányában sok kis lépés megtételét követően juthat el valaki oda, hogy a gyülekezethez akarjon kapcsolódni. Éppen ebben adnak szabadságot az érdeklődőknek, hogy mindenki a maga ritmusában haladhasson a keresztyénség felé vezető úton. A „felhasználóbarát” jelzővel illetett missziós szolgálat részeként a gyülekezet játszóteret tart fenn, ahol közösségi alkalmakat szervez, így találva lehetőséget a kisgyermekes családokkal való találkozásra. Független csoportok által, a társadalmat érintő kérdésekben szervezett fórumnak és kerekasztal-beszélgetésnek adnak helyet a templomban, így azok is eljönnek, akik vasárnapon soha sem lépnék át a templom küszöbét. Emellett a nálunk is ismert Templomok éjszakája sorozatban is aktívan részt vesz a gyülekezet. A magyar példától eltérően itt havonta rendezik meg ezt az eseményt. Az így megismert érdeklődők 5-10 alkalmas, a keresztyénség alapjait bemutató beszélgetéssorozaton vehetnek részt, majd dönthetnek, hogy szeretnének –e csatlakozni a gyülekezethez.

Ez a missziós stratégia sikeresnek mondható, hiszen jelenleg a gyülekezet korfáját tekintve jelentős számban vannak jelen a 3 és 15, valamint a 30 és 40 év közöttiek, ami igen jelentős fejlődést jelent. Tekintettel arra, hogy a csehek körében sem a keresztelés, sem az egyházi temetés nem jellemző, mára talán csak az esküvői szertartások miatt jönnek be a templomba az emberek.

Kisebbségek és társadalmi szerepvállalás

Csehországban körülbelül 200 000 roma él, akik jelentős mértékben asszimilálódtak. Eredeti nyelvüket már nem beszélik és elterjedtek a roma-cseh vegyes házasságok is. Szociális helyzetük hasonlóan magyar társaikhoz elég rossz, a hátrányos helyzetű családok a nálunk is ismert cipősdoboz akció keretében rendszeresen kapnak karácsonykor ilyen módon ajándékot és támogatást. A cigányok közötti misszióban francia és német cigány gyülekezetek és sziléziai katolikus közösségek végeznek aktív szolgálatot. Sok esetben az így plántált gyülekezeteknek később saját, ugyancsak roma származású lelkészeik lesznek.

A cseh társadalomban is rendkívül erős az idegenellenesség, ami rendszerint tüntetésekben és demonstrációkban nyilvánul meg. 2014-től külön figyelmet fordít a Cseh Testvérek Egyháza (ECCB) az országba érkező muszlim bevándorlókra. A menekültügyi helyzet kapcsán az ECCB Elnöksége nyilatkozatot adott ki, az egyház diakóniai szolgálata pedig aktív humanitárius segítségnyújtást végzett. A tüntetéseket legtöbbször ellentüntetések is kísérik. A demonstrációk környékén működő gyülekezetek tagjai mindig aktívan fellépnek és részt vesznek ellendemonstrációkban.

Isten igéje és a rock

A cseh hegyvidéken élő három kisebb gyülekezet lelkésze négy évvel ezelőtt egy rock klubban kezdett istentiszteleteket tartani azzal a céllal, hogy bemutassa a kereszténységet a cseh társadalomnak. Saját bevallása szerint nem missziós céllal, inkább az előítéletek lebontásának céljával indult el a nem hagyományos vasárnapi közösség, amelyen a gyülekezet idősebb tagjai, más gyülekezetbe járók és nem hívők is elkezdtek rendszeresen részt venni. Az alkalom nyíltan keresztyén alkalom, de minimalizálja az elvárásokat a résztvevők háttérismeretével szemben. A közös imádság során például nem hangzik el a Miatyánk, így kerülve el az imádság ismeretének hiányából fakadó kényelmetlenséget. Olyan témákról szólnak a prédikációk, amelyek bárki számára érdekesek lehetnek. A lelkész szerint a rock klubban szervezett, koncerttel egybekötött istentisztelet vagy éppen egy punk fesztiválon való részvételével ajtót kíván nyitni a kívülállók számára, amin keresztül betekintést nyerhetnek és rácsodálkozhatnak a keresztyénség sokszínűségére. Nincs alkalmatlan hely az igehirdetésre. A kezdeményezés négy évvel ezelőtt indult és számokban nehezen kimutatható az eredménye, mindenesetre a 23 000 fős kisváros lakosságán túl a helyi média figyelmét is felkeltette a rendkívüli egyházi szolgálat.

Ajánlások a nagy református családnak

A 2014-2016. között egymást látogató egyházi csoportok minden alkalommal egy-egy egyház új missziói kezdeményezéseit látogatta végig, majd értékelte ki. Az három éves partneregyházi program végéhez ért, a csoporttagok közösen fogalmazzák meg ajánlásaikat a Református Egyházak Világközössége Európai testületének azzal kapcsolatban, hogy mit is tehet az egyház a szekularizált társadalomban.

Bár Hollandia, Csehország és Magyarország eltérő társadalmi képet mutat, ennek ellenére hasonló kérdésekkel találja szembe magát a helyi egyház: hogyan lehet napjaink társadalmát megszólítani? Hogyan töltheti be itt és most elhívását az egyház? A megváltozott körülmények között, a társadalom kihívásaira való válaszadás sürgető igénye elvitathatatlan. A multikulturális és szekuláris társadalomban elengedhetetlen, hogy az egyházi közösség képes legyen a folytonos megújulásra, elkerülve azt, hogy társadalmi projekt szintjére egyszerűsödjön le. Az így fellépő kihívások, sok esetben súlyos krízisek megkívánják a megszokott kereteken való túllépést és lendületet is adhatnak hozzá. Mindehhez pedig szüksége van az egyháznak, annak minden szintjén szolgálóknak az evangéliumból és annak megismeréséből fakadó bátorításra.

A résztvevők levélben fordulnak majd Európa református egyházaihoz, hogy tapasztalataikat és belátásaikat megosszák velük és arra bátorítsák őket, hogy merészen keressék a misszió új útjait.

Külügyi Iroda, fotó: Gerhard Frey-Reininghaus