A mennybemenetel ünnepe előtti napon tartott ülés Steinbach József áhítatával vette kezdetét. A dunántúli püspök Pál Timóteushoz írt első levelének első fejezete (1Tim 1,12-17) alapján beszélt a Szentlélek segítségül hívása, a magasztalás és a hálaadás összetartozásáról. 

Magasztalás, hálaadás, segítségül hívás

Mint mondta, Pál vallomása nyomán is érezhető, hogy a halhatatlan Isten az örökkévalóság egyetlen királya, akihez viszonyítva minden hatalom relatív. Ennek felismerése és kifejezése a magasztalás, mikor megtörténik az a csoda, hogy életünk betagozódik Isten rendjébe. „A reformáció ötszázadik évfordulójára készülve nekünk is újra fel kell fedeznünk, hogy a láthatatlan Isten Jézus Krisztusban láthatóvá tette magát és visszaadta az örök élet ajándékát” – hangsúlyozta a püspök.

A hálaadásról, mint körülményektől független tevékenységről beszélt, melynek során köszönetet mondhatunk Isten megváltoztató kegyelméért: „Fogalmazzuk meg egyenként, gyülekezeti méretekben és országos, Kárpát-medencei méretekben is, mi az, amiért hálát adhatunk, és akkor lesz erőnk javítani azon, ami nem jó.”

Steinbach József többször kiemelte, mennyire fontos, hogy ez a három elem egyszerre legyen jelen az ünnepre készülésben, az ünneplésben és a tanácskozásban is. „A Szentlélek az, aki mindezt igaznak pecsételi el szívünkben, élővé teszi bennünk Jézus Krisztus kegyelmét és hitelessé teszi ezt az igazságot általunk, mások felé” – mutatott rá igemagyarázata végén. 

Pénzügyekről a sáfárság lelkületével

Az áhítat után formálisan Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke nyitotta meg az ülést, majd Bogárdi Szabó István lelkészi elnök számolt be a legutóbbi tanácskozáson hozott határozatok végrehajtásáról, s mindenkinek megköszönte az azóta elvégzett munkát.

A püspök visszautalt a két héttel korábbi országos esperes-gondnoki értekezleten elhangzottakra is, s azt kérte, hogy gazdasági kérdésekben is egyaránt jellemezze egyházunkat az egymás iránti bizalom és a törvényes keretek betartása.

„Alkalmazkodnunk kell a világi keretekhez, de mi élhetünk a sáfárság elve szerint” – Bogárdi Szabó István szerint nem szabad, hogy a haszon legyen az eredményesség legfőbb mércéje, ugyanakkor odafigyeléssel gazdálkodásunk is szolgálhatja Isten dicsőségét. „Újra és újra elővesz bennünket a krízisérzés – a szűkös lehetőségek, a tervezés nehézségei okozta kiszolgáltatottság miatt –, de a sáfárság elvét érvényesítve megtapasztalhatjuk, hogy nem a pénz parancsol nekünk, hanem mi gazdálkodunk a pénzzel” – tette hozzá.

Számvizsgálat, zárszámadás, lelkészi átlagjavadalom

Pataky László, a Számvizsgáló Bizottság elnöke arról számolt be az ülésen, hogy a közegyházi intézmények könyvvizsgálatát a felkért külsős cég még nem készítette el, a számvizsgálatot viszont már elvégezték a bizottsági tagok. Jelentésükből az derült ki, hogy az egy éve megfogalmazott javaslatok többségét az intézmények megfogadták, lehetőségeikhez mérten tartalékképzésre is törekedtek.

Az előterjesztő pozitív példaként kiemelte a Bethesda Gyermekkórházat, mely a nehéz helyzetben lévő egészségügyi rendszer ellenére is rendezett viszonyok között működik, valamint a Kálvin Kiadót. A bizottság javaslatára a Zsinati Tanács úgy döntött, az első félév végén felülvizsgálja a Református Missziói Központ idei költségvetését, mert a jelenlegi helyzetben nem látszik biztosítottnak az egész éves működés fedezete.

Bellai Zoltán, a Gazdasági Bizottság elnöke a Magyarországi Református Egyház 2015-es zárszámadását terjesztette elő. Elmondta, hogy a tavaly elnyert, elkülönített pályázatok (köznevelési, szociális, és KEOP pályázat) összesítése is megjelenik a záró számadásban, és kiemelte, hogy az összesen 706 millió forintos támogatás felhasználásáról az elszámolás már rendben megtörtént. Egyházunknak a tavalyi költségvetési évben 28 millió forint szabad felhasználású maradványa keletkezett.

Bellai Zoltán arról is tájékoztatta a Zsinati Tanács tagjait, hogy 2016-ban a kistelepüléseken szolgáló lelkészek támogatásának egyhavi összege közel 40 ezer forintra emelkedik.

Szabó Gergely, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet vezetője a 2015. évi lelkészi átlagjavadalom összegét terjesztette elő. A Nyugdíjintézetbe történt befizetések alapján számítva egyházunk lelkészeinek 2015. évi átlagjavadalma havi 175 815 forint volt fejenként. Ezt az összeget veszik alapul a lelkészi nyugdíjak kiszámításánál.

Egyéb ügyek

A Zsinati Tanács elfogadta a szeptemberben induló budapesti református cigány szakkollégium szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), valamint módosította a magyarországi Lepramisszió szmsz-ét is. A most elfogadott változtatásokra azért volt szükség, mert a misszió 2011-ben csatlakozott a Nemzetközi Lepramisszióhoz. Mivel e nemzetközi közösségnek csak független szervezet lehet tagja, ezért kellett megváltoztatni a hazai Lepramisszió szervezeti és működési szabályzatát. 

A testület az illetékes egyházmegyei közgyűlés hozzájárulását és pontosabb tájékoztatást kért az egyik gyülekezeti alapítvány névhasználati kérelmének ügyében. Ennek fényében az ügy a jövő heti zsinati ülés napirendjére kerül.

Általánosságban Bogárdi Szabó István – osztozva több zsinati tanácstag negatív tapasztalataiban – azt kérte: a gyülekezetek jelen gazdasági helyzetben csak akkor döntsenek alapítványok létrehozása mellett, ha hosszú távon biztosított működésének anyagi fedezete. Szűcs Attila dunántúli világi tag ehhez annyit tett hozzá: az alapítványok is, mint annyi minden más, eszközök, melyekkel jól és rosszul is lehet sáfárkodni. Számos példa van egyházunkban jól működő alapítványra, ugyanakkor a bedőlt alapítványok megszüntetése évekig tartó procedúra.

reformatus.hu, fotó: Vargosz