Az elmúlt hónapokban Európa legújabbkori történelmének előzmények nélküli jelensége bontakozott ki valamennyiünk szeme láttára: emberek százezrei érkeztek Európa határáig és jutottak el most már a kontinens belsejébe, akik otthonaikból menekülnek, olyan országokból, amelyeket elhúzódó katonai, civil, etnikumok és vallások közötti konfliktus sújt.

Az emberi szenvedés valóságával szembesülve, Krisztus tanítványaiként arra hivattunk, hogy őszinte buzgalommal enyhítsük a konfliktusok ártatlan áldozatainak szenvedését. Folyamatosan emlékezetünkbe kell idézni Urunk szavait:„Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” (Mt. 25,35-36). És nem feledkezhetünk el arról, amit egy ortodox filozófus mondott: „kenyeret biztosítani magamnak materiális igyekezet, de kenyeret adni felebarátomnak lelki kérdés”.

Közismert, hogy számos és sokféle – társadalmi, kulturális, vallási, demográfiai és gazdasági – következménnyel jár ilyen sok menekültet befogadni Európában. Ugyanakkor, az emberi méltóságot és az igazságosságot nagyra értékelő keresztyén és európai emberekként, az országok és állampolgárok közötti szolidaritás szükséges voltát hangsúlyozzuk. Az idegengyűlölet minden formáját elutasítjuk. Európa mindig is befogadó volt azokkal szemben, akiknek az élete veszélybe került. Ugyanakkor, azoknak a menekülteknek, akik Európában keresnek menedéket, hajlandóságot kell tanúsítaniuk arra, hogy az európai értékeket tiszteletben tartsák. Ma a korábbinál is világosabb, hogy az emberi jogoknak felelősséggel kell párosulniuk. A kettőt egymástól elválasztani veszélyes a jelenlegi helyzetben. Európának is be kell látnia, hogy elválaszthatatlanul összetartozik a menekülteket arra emlékeztetni, hogy Európa nemcsak megkövetelt jogokról, hanem teljesített kötelezettségekről is szól.

Végezetül, nem összpontosíthatjuk figyelmünket csupán a menekültek fogadására, hanem meg kell vizsgálnunk a szélesebb összefüggéseket is, vagyis azokat az okokat, amelyek otthonaik elhagyására késztették a menekülteket. Ez világossá teszi, hogy Európának komolyan mérlegelnie kell egy koherens és távlatos szomszédsági és külügyi politika szükségességét. A cél nem lehet más, mint a szükséges feltételek megteremtése ahhoz, hogy a menekültek százezrei biztonságban térhessenek vissza hazájukba.

Mindezt észben tartva, annak a szilárd meggyőződésünknek adunk hangot, hogy Európának, amikor szembenéz ezzel a sokrétű krízissel, irgalomról, szolidaritásról és józanságról kell tanúságot tennie.

Az Ortodox Egyházak Európai Uniós Képviseleteinek Bizottsága (CROCEU) az Ökumenikus, Moszkvai, Romániai, Bulgáriai Patriarchátusok, illetve a Ciprusi és Görög Egyház brüsszeli képviselőit tömörítő szervezet.

Külügyi Iroda

Forrás: www.orthodoxero.eu