Szeptember 11. és 13. között tartották meg a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) tanévnyitó konferenciáját Nyíregyházán. A három nap a „történelem, hagyomány és emlékezet” jegyében telt, e három gondolat köré építette fel nyitó áhítatát Laborczi Géza, a KRSZH elnöke. Kiemelte, hogy Isten nem felejt el minket, csak a megvallott bűneinket, s arra biztatott, próbáljuk megtalálni Őt. Az áhítat után Molnár Erzsébet, a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. „Saját történelmünket írjuk minden nap” – emlékeztetett, az elmúlt négy évben létrejött hat roma szakkollégium történelméből pedig azt emelte ki, hogy a hallgatóknak megváltozik a jövőképük, és próbálják jobbá tenni az életüket.

Orosz Atanáz görögkatolikus püspök a spirituális emlékezésről beszélt. Többször hangsúlyozta, hogy mi a teremtés óta Isten vándor népének tagjai vagyunk. „Ez a legrégebbi emlékünk, mely magában hordozza azt, hogy Isten mindig gondviselően tekint ránk, és nem töröl ki minket a könyvéből. Ezért is küldte le hozzánk Jézust, aki szintén utalt arra, hogy minket soha nem fognak elfelejteni.” Mint mondta, a spirituális emlékezet nem más, mint a Szentlélek általi emlékezet, nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy keressük Istent.

Saját erőforrásainkat kell mozgósítani

Péntek este Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét kérdezhették a szakkollégisták. A fórumbeszélgetésen, melyet Balogh Tibor politológus vezetett, szó volt a cigány-magyar együttélésről és a menekültügyről is.

Fotó: Veszprémi Erzsébet

A miniszter elmondta, hogy neki nagyon fontos a cigányok és magyarok viszonya, de még annál is fontosabb a személy és személy közti kapcsolat: „A legfontosabb dolog a mai világban, hogy ha kételyeink vannak a másikkal kapcsolatban, akkor fel tudjuk hívni őt, és meg tudjuk kérdezni személyesen, ne csak az internetről, a médiából szerezzünk információkat. Ez adja az alapot a két ember közötti normális viszonyhoz.”

Arról is beszélt, hogy a kormány igyekszik segíteni, hogy képezzék a cigány kisebbséget, azért, hogy helytálljanak a való életben. A szegregáció és az előítéletek leküzdésére kell pénzt fektetni az érzékenyítésbe, hogy legyenek olyan emberek, akik tanácsaikkal támogatni tudják a hátrányos helyzetű embereket.  

Szó volt arról is, hogy a magyarországi szakkollégiumok közös pontja a kereszténység. „Létre lehetne hozni különböző irányultságú kollégiumokat, de ezek nem tudnának dűlőre jutni egymással. Jézus a közös pont, Ő teremt egységet” – véli Balog Zoltán.

Társat kell találni

Szombat reggel Makkai László, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium igazgatója tartott áhítatot a tékozló fiú története alapján, ezúttal nem a „tékozlásra”, hanem az időre fókuszálva. „Idő kellett ahhoz is, hogy összeszedje a holmiját és útnak induljon. Mindannyiótoknak volt egy pont az életében, amikor elhatározta, hogy kollégista lesz, összepakolta a ruháit és útnak indult. Ezt az utat olykor nehézségek kísérik, de vannak olyan személyek, akik mindig segítenek, és megkönnyítik az utat.”

A nap szakmai előadásokkal és filmvetítéssel telt. A cigány nyelv emlékeiről beszélt Lakatos Szilvia, a Pécsi Tudományegyetem romológia tanszékének tanára, Jenei Teréz, a Nyíregyházi Főiskola tanítóképző intézetének vezetője pedig a roma népmesei hagyományokról mesélt. Előadását követően Szekeres Csaba Misszió című dokumentumfilmjét nézhették meg a jelenlévők, mely a jelenlegi hallgatókkal készült interjúkon és személyes tapasztalatokon alapszik. Balogh Kálmán cimbalomművész roma kultúra és emlékezet témájú előadása után táncházat is rendeztek az érdeklődő közönségnek.

Mindenkinek küldetése van

A vasárnapi évnyitó istentiszteleten Fabiny Tamás evangélikus püspök hirdetett igét. Ézsaiásról, az Ószövetség „evangélistájáról” beszélt, aki azt hirdette az embereknek, hogy jön majd valaki, aki jobb lesz, mint az akkori vezetők. „Ez a valaki volt Jézus, aki lejött az emberek közé és megváltotta bűneinket.” A püspök arról prédikált, hogy Ézsaiás és Jézus is a „mélységbe vezettek, abba a mélybe, ahol csend van, és nem a felszínes dolgok számítanak. Abba a csendbe, ahol képesek vagyunk mi is megtalálni a vezetőnket.” Mint mondta, a csend által gazdagabbá, értékesebbé, szolgálatkészebbé válik az életünk. „Újra kell gondolni az életünket, és át kell adnunk valamit a társadalmunknak a Jézustól kapott ajándékból. Így leszünk mi is tanítványokká” – mondta útravalóul.

Az istentisztelet végén megáldották az elsőéves szakkollégistákat.

Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tanévnyitó beszédében hármas hasonlattal (születés – növekedés – szülés) jellemezte a szakkollégiumot. Születés alatt azt értette, amikor érkezik egy felhívás, hogy lehet jelentkezni a roma szakkollégiumokba, ezt követi a növekedés, amikor az egyre több szakkollégiumnak egyre több hallgatója lesz, végül a szülés a társadalmi kohézió: minél többen szereznek diplomát, annál többeknek tudják átadni a tapasztalataikat.

Ezt követően Fabiny Tamás mondott köszönetet azoknak a hallgatóknak, akik segítettek a menekülteknek. Forray Tamás, a magyarországi jezsuiták tartományfőnöke köszöntőjében méltatta a kollégiumok szakmai minőségét, a szervezetépítését és a társadalmi felelősségvállalását. Javasolta Pécs bevonását a szakkollégiumi hálózatba, hangsúlyozta a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ) gyakornoki programjának hasznosságát, valamint elmondta, hogy szeretnének diákegyesületet létrehozni, egy olyan közösséget, amely pozitív példával szolgál másoknak.

Czibere Károly

Őket követte Seszták István görögkatoliks érsek, valamint Mózes Áron, a debreceni WISZ igazgatója, aki Fekete Károly püspök jókívánságait tolmácsolta. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem dékánja is köszöntötte a hallgatókat, egy nem szokványos – Boldog újévet! – köszöntéssel.

Fixl Renáta, a Hanns-Seidel Alapítvány képviselője szerint a cél az, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokból ne váljanak hátrányos helyzetű felnőttek. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Főiskola megbízott rektorának köszöntője után pedig Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta a befogadó attitűd, a társadalmi felelősségvállalás és a rászorulóknak nyújtott segítség fontosságát. „Mindenkinek küldetése van ebben az életben” – mondta.

Gál Noémi Fruzsina

Fotó: evangelikus.hu, Veszprémi Erzsébet