Az Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsa (EVT) főtitkárának részvételével zajló tanácskozáson az EVT munkatárai a szervezet valamennyi bizottságának és részlegének programját bemutatták és megvitatták a tagegyházak ökumenikus kapcsolatokért felelős munkatársaival. Az ökumenikus referensek hálózatának találkozóján mintegy 40 egyház képviselője vett részt szerte a világból.

A másfél-két évente sorra kerülő esemény kiemelt szerepet játszik az EVT és tagegyházai kapcsolatában. Célja nem csupán az, hogy a szervezet bizottságainak, részlegeinek és programjainak vezetői személyesen tájékoztassák az egyházak felelős képviselőit az ökumenikus mozgalom aktuális helyzetéről, hanem az is, hogy az eltérő kontextusból érkező visszajelzések és viták tapasztalatait hasznosítsák munkájukban. A négy együtttöltött intenzív nap arra is kiváló alkalom, hogy a külügyi és ökumenikus vezetők egymás között is egyeztessenek és együttműködésüket megerősítsék.

Az idei tanácskozás központjában az ökumenikus mozgalom új paradigmája állt. Az EVT új irányát az „igazságosság és béke zarándoklata” jelszóval a 2013. őszén a koreai Puszán városában tartott nagygyűlésén fogalmazták meg az egyházi delegáltak, a kezdeményezést pedig a tavaly novemberben Cipruson ülésező Végrehajtó Bizottsági ülést követően indította útjára az EVT főtitkára.  

Együtt akarunk továbbmenni ezen az úton. Ahogy puszani élményeink kihívás elé állítottak minket, úgy mi is felhívunk minden jóakaratú embert arra, hogy Istentől kapott ajándékaitokat váltsátok átformáló tettekké. A nagygyűlés arra hív titeket, hogy csatlakozzatok zarándoklatunkhoz. Legyenek egyházaink a gyógyulás és együttérzés helyei és szórjuk el Isten igéjének magvait úgy, hogy az igazság növekedjék és Isten mélységes békéje nyugodjon meg a világon!

Részlet a Puszan-i záróüzenetből 

Az új paradigmáról többek között Dr. Martin Robra, az EVT továbbképzésért felelős programigazgatója, a Bossey-i Ökumenikus Intézet szociáletika professzora és Ioan Sauca, az intézet igazgatója, az EVT ökumenikus képzésért felelős főtitkár-helyettese számolt be. Bár a zarándoklat kifejezés önmagában is vitatott, sokféleképpen értelmezhető és további magyarázatra szorul, az úton lét képe mégis jól érzékelteti az egyházak látható egységének új értelmezését. A zarándoklat az a távlat, amely innentől az EVT valamennyi programját meghatározza – hangsúlyozta Sauca, aki azt is hozzátette, hogy nem keresztyén aktivizmusról van szó akkor, amikor a keresztyének a közösségük elmélyítésétől és közös hitük megélésétől elválaszthatatlannak tartják az igazságosság és béke munkálását a világban és erre másokat – vallási közösségeket, civileket és jóakaratú embereket is meghívnak. Ahogy az egyházak egységtörekvése, úgy a teremtett világért és az emberiségért vállalt közös felelősségük is csak Isten országának távlatában értelmezhető – ez pedig összhangban van azzal az ökumenikus egyházképpel, amely Isten missziójának aktív résztvevőjeként – munkálójaként és előízeként – tekint Krisztus egyházára. Az 1950-es évektől ezt az értelmezést számos egyház, bármely felekezethez tartozzon is, magáévá tette. Köztük az MRE is az Egyházi Jövőkép Bizottság javaslatára.

Az egyház létének és küldetésének alapja, hogy megjelent Isten üdvözítő akarata Krisztusban. Az egyház tehát Isten missziójának részese és eszköze. Az egyház közössége arra hívatott, hogy Isten országának jele, előíze és munkálója legyen a világban, azáltal, hogy gyülekezeteinek, egyháztagjainak tanúságtétele által Krisztus evangéliumát hirdeti a világnak szóban és tettben. Részlet az EJB előterjesztéséből.

A keresztyén egyházak összefogása és közös útja nem hasonlítható társadalmi szervezetek békemozgalmához. Nem civilek igazságért folytatott küzdelmére hív az EVT, hanem az Isten igazságából hit által részesedő keresztyének közös felelősségvállalására – hangsúlyozta Sauca. „Végeredményben Isten az, aki elhozza a béke és igazság uralmát, és nem mi magunkban. A mi aktivitásunk Isten jelenléte nélkül hiábavaló. Amikor az igazságosság és béke útjára lépünk, valójában Isten országának vándorai leszünk, zarándokok, akik az ő világra vonatkozó akaratát teljesítjük be. Közösen vállalkozunk erre az utazásra, együtt a jóakaratú emberekkel és Istennel, a végső beteljesedés felé, amit Isten készített a világ számára” – fogalmazott az ortodox teológus.

Az EVT főtitkára rámutatott arra is, hogy a zarándoklat egyben a kényelmi zónánk elhagyását jelenti. Arra hívattunk ugyanis, hogy együtt tegyünk tanúságot a legkritikusabb helyzetekben is. Ennek jegyében tett az EVT már eddig is látogatást számos krízis sújtotta térségben, így Ukrajnában is, ahol konkrét diplomáciai lépéseket tett a béke és igazságosság előmozdításáért – egyeztetve egyházakkal és kormányokkal, akár egymással konfliktusban álló tagegyházakkal is. Ez a távlat határozza meg a Nemzetközi Ügyek Bizottságának (CCIA) minden tevékenységét, legyen szó gazdasági és környezeti igazságosságról, vallásszabadságról, keresztyénüldözésről vagy konkrét krízisekben való szerepvállalásról – számolt be a CCIA igazgatója, Peter Prove.

A tanácskozáson résztvevő egyházi képviselők egyetértettek abban, hogy nem új programok indítása az elsődleges feladatok a zarándoklat jegyében, hanem az, hogy a kibontakozó új paradigma fényében vizsgálják meg egyházaik szolgálatát és erősítsék kölcsönösen azokat a kezdeményezéseket, amelyek az igazságosságot és békét szolgálják.

Ebben jelent segítséget az a két új honlap, amelyet a találkozó keretében indított el az EVT kommunikációs szolgálata a gyülekezetek bevonását ösztönözve.

Külügyi Iroda

Fotó: Albin Hillert/WCC