Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte az április 15-i Országos Református Esperes–Gondnoki Értekezlet résztvevőit a Zsinati Székházban. Áhítatában a püspök Ezékiel próféta könyvéből a 47. rész első 12 versét olvasta fel. „Mindannyian szeretjük Ezékiel próféta látomását az új templomról. Különösen nagy jelentőségű a szövegben a szent víz, a templom padlójából felfakadó forrás, amely sosem apad ki. Ez a vízfolyam eljut a halott tengerig, melynek a forrás életet ad" – mondta. „Ez az egyház lényege. Belőlünk kell kiáradnia ennek a víznek, arra kell törekednünk, hogy az egyházból kiáradjon a víz a halott világba. Az Úristen maga az élő víz" – hangsúlyozta Szabó István. 

Elnöki tájékoztató

Az áhítatot követően, a napirendi pontok ismertetése után a Zsinat lelkészi elnöke tájékoztatta az espereseket és egyházmegyei gondnokokat az aktuális eseményekről. Mindenekelőtt köszönetet mondott a megválasztását eredményező bizalomért, valamint megköszönte a Zsinati Hivatal dolgozóinak az átadás-átvétel során nyújtott segítségét is. „Ez egy lassú folyamat, a mögöttünk levő 18, sőt 25 év számos ügyét érinti" – kért türelmet Szabó István, említve, hogy az állami bürokrácián is végig kell jutni. A zsinati munka az alakuló ülés óta is folytatódott, azóta több (elnökségi, elnökségi tanácsi) ülés, értekezlet, egyeztetés zajlott le, s megkezdődött az április 22-i zsinati ülés napirendi pontjainak előkészítése is.

Szabó István a következő ciklus feladatai között elsőként az egyházi törvények konszolidálását, a szükséges jogharmonizációt említette. Például az április 10-i mátraházai, esperesek és püspökök közötti informális találkozón (melynek előzményeiről itt olvashat) felmerült, hogy az egyházi gazdálkodási törvény teljesíthetetlen terhet ró a kis gyülekezetekre, ezért átalakításra szorul. Ezután összegezte a döntésre váró területeket: ilyen a liturgia kérdése, illetve az énekeskönyvé. Az utóbbival foglalkozó bizottság igen nagy énekanyagot gyűjtött össze, az új énekeskönyvnek szerinte a kidolgozás alatt lévő egységes liturgiához igazodva kellene elkészülnie.

Szabó István szerint a tanítást illetően is vannak tennivalói a Zsinatnak. Például a keresztség vagy a házasságkötés gyakorlatában „az ahány ház, annyi szokás" elve uralkodik. Ezeket esperesi utasításokkal nem lehet elrendezni. A püspök szerint a Zsinatnak „állást kell foglalnia például a világon zajló keresztyénüldözések ellen is. „Ki kell fejeznünk ottlétünket, részvétünket. Ne felejtsük el, hogy Jézus a farkasok közé küldött ki minket" – mondta. „A Zsinat tehát tanító, az egyház nevében megnyilatkozó testület, de nem a legfontosabb. Fontosabb, hogy vasárnaponként a templomokban van-e élő igehirdetés, felfakad-e a forrás" – zárta bevezetőjét a püspök.

Nyugdíjügyek

Ezt követően Szabó Gergely, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet vezetője adott tájékoztatást a református lelkészi nyugdíjrendszer működéséről. A Magyarországi Református Egyházban lelkészi szolgálatot végző személyek 2006 óta a Nyugdíjintézeten keresztül kapcsolódnak az állami társadalombiztosítási rendszerhez. A Nyugdíjintézet beszedi a járulékokat, s az állami nyugdíj mellé – a befizetések alapján – kiegészítést állapít meg és folyósít. Korábban határidő nélkül számolták el a befizetéseket, 2013-tól azonban, hogy a kavarodást elkerüljék, mindig az aktuális évhez számítják a járulékokat. Az igazgató szerint az anyagi forrásokhoz képest túlságosan gáláns a nyugdíjrendszer, fontos lenne az automatikus kedvezmények felülvizsgálata, az egyes nyugdíjak közötti méltánytalanul nagy különbség szűkítése, ehhez pedig a lelkészi javadalmak arányosítása.

Jelenleg a lelkészek fizetésükből 15 %-os, utánuk az egyházközségek pedig 21 %-nyi járulékot fizetnek – Szabó Gergely szerint ezek a számok mára már elavultak, felülvizsgálatra szorulnak. Csomós József ismertette azt a javaslatot, mely összevonná a két járulékot, mert mint mondta, nem szolidáris, hogy a nyugdíj-kiegészítés meghatározásánál csak a lelkészek által befizetett összeget veszik alapul, az nem számít bele, hogy az egyházközségek fizetik-e a járulékokat. A terv szerint a lelkészek a járulékok összegével együtt kapnák meg fizetésüket, s ők fizetnék be az összevont járulékot az egyházmegyéjük nyugdíjszámlájára. A javaslatot a megfelelő zsinati bizottságok gondozzák majd tovább.

Költségvetés

Lőrincz Szabolcs, a Zsinati Hivatal gazdasági és pénzügyi osztályvezetője arról tájékoztatta az egyházmegyék elnökségeit, miből áll össze az egyház költségvetése, s hogyan viszonyul az állami büdzséhez. Mint mondta, a református egyháznak három bevételi forrása van. Egyrészt az állam 1990 óta – a korábban elvett egyházi javak miatti kárpótlásként – bizonyos mértékig finanszírozza az egyház hitéleti tevékenységét (ingatlanjáradék, a személyi jövedelemadó felajánlott 1 %-a és annak állami kiegészítése formájában). Emellett finanszírozza az államtól átvállalt feladatokat (állami köznevelési, felsőoktatási, szociális, egészségügyi), ezekre speciális szabályok vonatkoznak. A harmadik, saját forrást a perselypénzek, befizetett egyházfenntartói járulék, adományok, elnyert pályázati pénzek alkotják.

„Bár autonóm gazdálkodás folyik az egyházban, mégis összefüggő finanszírozási rendszer" – mondta Lőrincz Szabolcs, aki kitért a finanszírozási rendszer bizonytalanságaira is: az állami költségvetéshez igazodva nem könnyű előre tervezni, s az aktuálpolitikai kiszolgáltatottság kormányokon átívelő probléma, az egyházak közös élménye. Kiemelte: az egykulcsos jövedelemadó és családi adókedvezmény bevezetése – annak pozitívumai mellett – kivont egy sor potenciális támogatót a rendszerből. Végül tájékoztatást adott az éves költségvetés elfogadásának menetéről, s hozzátette, reménység szerint a tavaly decemberben elfogadott 2015-ös „válságköltségvetést" hamarosan módosíthatja a Zsinati Tanács, miután a Parlament azóta nagyságrendileg a 2014-es szintre emelte az egyházak idei támogatását.

500 éves jubileum

Fekete Károly püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke beszámolójában ismertette a 2014 januárjában alakult Reformációi Emlékbizottság munkáját. (Utoljára április 9-én ülésezett a testület, tudósításunkat itt olvashatják.) A már 2016-ban elkezdődő, a reformáció 500 éves jubileumáról megemlékező programsorozathoz a kormány anyagi támogatást nyújt. A bizottság eddigi eredményei közé tartozik egy, erre az alkalomra készített weboldal. Fekete Károly részletesen ismertette a tervezett eseményeket, projekteket.

Többek között fotó- és képzőművészeti pályázatok várják a fiatalokat, illetve zenei és más programok, emellett több éven át végezhető kutatások, melyek a reformációt, az egyháztörténetet állítják fókuszba. A debreceni kistemplom orgonájának felújítására kap támogatást, a tomori református templom szintén a felújításra. Többek között egy protestáns kiállítás terve is felmerült a Nemzeti Múzeumban, illetve Sárospatak református történelmének komplex feldolgozása. A püspök kiemelte, hogy folyamatban van a Budapest-Kálvin téri templom kriptájának nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, illetve az is, hogy október 31-e, a reformáció emléknapja ünnepnap lehessen. Az ünnepet előkészítő bizottság annak lehetőségét is vizsgálja, hogyan lehetne a 2017-es reformációi emlékévnek maradandó nyomát hagyni a Kárpát-medencében.

Zsinat előtt

Az ülés végén Szabó István megköszönt minden Kárpátaljának nyújtott segítséget, további adakozásra buzdított, s kiemelte: a helyieknek sokat jelent, hogy a határ másik oldaláról érdeklődnek irántuk.

A Zsinat lelkészi elnöke beszélt az április 22-i zsinati ülés napirendjéről is: a tervek szerint megválasztják a zsinati szakbizottságok tagjait, s azok még aznap megtartják alakuló üléseiket. Kérdésre válaszolva elmondta, a zsinati jogtanácsosi tisztségre már megvan az elnökség jelöltje, a zsinati bírósági tagok listája is összeállt már, csak egyiküknek hiányzik a megválasztáshoz szükséges munkáltatói hozzájárulás. A Zsinat által választott intézményvezetők, sajtómunkatársak most lejáró mandátumát a Zsinat elnöksége szeretné év végéig meghosszabbíttatni, hosszú távon pedig átalakítani e pozíciók betöltésének rendjét.

A készülő ciklustervhez kapcsolódó javaslatként az is megfogalmazódott, hogy egyházunk a következő hat évben kiemelten foglalkozzon a periférián lévő kis gyülekezetek megmaradásának segítésével.

Feke György – Sindelyes Dóra, fotó: Vargosz