Az egyházszövetség 26 tagegyházának november 3-4. között a berni városházán ülésező 70 fős küldöttgyűlése még egy fontos lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a SEK szövetsége egyházzá, a taggyűlés pedig zsinattá válhasson. A múlt heti ülésen elfogadták azt a teológiai víziót megfogalmazó alapvetést, amelynek tételei mentén belátható közelségbe került a bázisdemokrácia, a szubszidiaritás és ennek megfelelően kantonális szuverenitás történelmi hagyományát meghaladó nemzeti egyház létrejötte. Ahogy arról korábban beszámoltunk a SEK alkotmányának felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés a végéhez közelít. A SEK az elmúlt évben hozta nyilvánosságra az ezzel foglalkozó átfogó beszámolót.

Az érintett tagegyházakkal folytatott végső egyeztetésről szóló jelentés azt mutatja, hogy a tagegyházak kapcsolatai az utóbbi időben megerősödtek az országos egyházszövetségen belül. Az alkotmánymódosítást megelőző sajátosan svájci jogi eljárásról szóló jelentés arról számol be, hogy a 26 kantonális egyház többsége az országos szövetség megerősítése mellett tette le voksát. Az alkotmánytervezettel két felvetése élvez széles körű támogatottságot. Az első szerint a jelenlegi küldöttgyűlést a nemzeti zsinat váltaná fel, a küldöttek száma és a testület stratégiai jelentősége egyaránt megnőne. Másodszor pedig egy új rendezvény, az ország egészére kiterjedő nyilvános „Egyházi Nap" is bevezetésre kerülne.

Egységes egyház születik

A történelmi fordulatot a SEK vezetői, köztük az MRE november 12-i zsinati ülésére is ellátogató Gottfried Locher elnök radikálisan megújulásként értelmezi a református egyházértelmezés kapcsán Svájcban. A küldöttgyűlés arról határozott, hogy a regionális zsinatok helyébe egy, egységes zsinat lépne, amivel jelentősen és minőségileg megnövekedne az országos egyház szerepe.

Négy teológiai alaptétel elfogadásával a közgyűlés egyidejűleg a változást rögzíteni hívatott alkotmány revíziójának útját is kijelölte. „A református egyház gyülekezetként, kantonális egyházakként és a svájci egyházi közösségként él" – hangzik a legfontosabb tétel, miszerint az eddigi laza szövetséget az ökumenikus szótárból jól ismert, az egység és közösség kifejezésére használt „communio" váltja fel. Svájci Református Egyházról a jövőben sem beszélhetünk, de komoly lépés tett a közösség ebbe az irányba. „A svájci reformátusok bátor döntést hoztak" – értékelt az elnök. „A bátorság középút a bizonytalanság és a túlzott önbizalom között. Sikerült megtalálni ezt a középutat. Megerősödött az egység és a bizalom az egyházközösségben".

A négy alaptétel a közösségről, amelyek irányt mutatnak a jövőbe:
„A református egyház gyülekezetként, kantonális egyházakként és a svájci egyházi közösségként él"
„Egyházi közösségünk Svájc egészére kiterjed".
„A tagegyházak zsinatai mellett az egyházi közösség közös országos (svájci) zsinatot is létrehoz".
„Az egyházközösség vezetése zsinati, kollegiális és személyes"

Az alaptételek elfogadásával a SEK minden korábbinál közelebb került történelme során ahhoz, hogy a kantonális egyházak alkotta szövetség egyházi minőséget kapjon, azaz a svájci reformátusság egy egyházként erősödjön meg. Ez az áttörés koránt sem jelenti azonban azt, hogy a folyamat célba ért volna. Az alaptételek mentén, a még nyitott kérdésekről az egyházelnökségek konferenciája folytat le átfogó vitát az elkövetkező hónapokban azzal a céllal, hogy a 2015. nyarán vagy őszén ülésező küldöttgyűlés elé már egy konszenzusos álláspontot terjesszenek elő. Ezt követően kerülhet sor a történelmi lépésre, az egyházszövetség egyházvoltát megerősítő új alkotmány megvitatására és elfogadására.

Az egység jegyében a küldöttgyűlés az egységes diakóniai szolgálat megerősítéséről is döntött. A jövőben egyszerűen csak „Diakonie Schweiz" néven futó szervezet létrehozása radikális szervezeti átalakítást takar, amelynek sorában a jelenleg elaprózott és már-már átláthatatlan szeretetszolgálati munka országos összefogása erősödik meg, egységes stratégia mentén, amelyről egy új testület gondoskodik majd. A küldöttek megnövelték a menekültek lelkigondozására fordítható forrásokat, 2015-ben immár 350 000 svájci frankot fordítanak erre a célra országosan. A SEK egyben felszólította a svájci kormányt, hogy a szíriai és egyéb az ENSZ által regisztrált menekültek befogadására tett vállalását jelentősen növelje. Számszerűen ez egy 5000 fős kontingens jelentene, amit az indokol, hogy a második világháború óta soha nem látott számú, több mint ötmillió menekült keres új hazát világszerte.

A kárpátaljai helyzet kijózanító hatása

Bölcskei Gusztáv, az idei küldöttgyűlés kiemelt vendége, hozzászólásában a két közösség utóbbi években erősödő együttműködését méltatta és köszönetet mondott azért a támogatásért, amit a svájci gyülekezetek a HEKS segélyszervezeten keresztül biztosítottak az MRE cigánymissziója és az MRSZ akadálymentesítési programja számára. A püspök nem csak az MRE, hanem valamennyi kárpát-medencei részegyház nevében köszöntötte a delegáltakat, nagy hangsúlyt fektetve a kárpátaljai közösséget ért kihívásokra. „Mi a sajátosan református válasz háború idején?" – vetette fel az alapvető kérdést. A püspök azon túl, hogy szolidaritásra hívott, részletesen beszámolt a kárpátaljai református egyházat ért kihívásokról, köztük azokról a megkeresésekről, amelyekkel az ukrán hatóságok hadieszközök beszerzésére szólította fel az egyházat.

„Dicsőségemet másnak nem adom" – utalt a kárpátaljai egyházkerület augusztus családi napjának igei mottójára a püspök, és kijelentette, hogy az egyház válasza a háborúra kettős: egyrészt kategorikus nem, főként a fentihez hasonló megkeresésekre. Másrészt a tettek válasza, az a kritikus diakónia, amit kárpátaljai testvéreink, a szolidaritásra felhívott testvéregyházak és partnerszervezetek támogatásával maguk is gyakorolnak. Az egyház segít azoknak a családoknak, amelyek kenyérkereső tagjaikat, apákat és fiakat vesztettek el a háborúban. A püspök beszámolt az MRSZ kríziskezelő programjáról is, aminek keretében ugyancsak a szükséget szenvedő családok részesülnek gyorssegélyben és anyagi, illetve műszaki támogatásban a kritikus fűtésszezon beálltával. Szemtanúk elmondása szerint a püspöki felszólalás kijózanítóan és sokkolóan hatott a küldöttekre.

Külügyi Iroda