Hatályon kívül az egyházakról szóló törvény egyes részei

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2013. február 26-án megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.

Megújult az MRE Törvénytára

Honlapunkról elérhető a 2013-as módosításokkal kiegészített törvénytár.

Megújult az egyházfőhatósági igazolás

Az új egyházi törvény elfogadásával az MRE-nek a hivatalos egyházi nyilvántartásba-vételi eljárást meg kellett ismételnie. A nyilvántartásba vétel megtörtént, és ezzel párhuzamosan tartalmi változás állt be az egyházi belső jogi személyek jogi személyiségének igazolására szolgáló egyházfőhatósági igazolást illetően. Ismertetjük az Elnökség hivatalos tájékoztatását.

Figyelem: ez a cikk már elavult, az aktuális egyházfőhatósági igazolást új oldalunkon!

Eldőlt, ki maradhat egyház és ki nem

Újabb tizennyolc vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást, és 66 közösség kérelmét elutasították a képviselők. Utóbbiak március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.

Újra elfogadták az egyházügyi törvényt

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt – a korábbihoz képest több változtatással – pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal. Újdonság, hogy a Magyarországon legalább húsz éve egyesületként működő szervezetek is kérhetik egyházzá nyilvánításukat.

Protestáns egyházvezetők kérik az elismert egyházak körének bővítését

A Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségei levélben fordultak Lázár Jánoshoz, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjéhez „A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról” szóló törvénnyel kapcsolatban.

Megsemmisíttette az egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság

December 19-én, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság, közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette.

Hatályon kívül helyezik az új egyházi törvényt

Pénteken jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hogy "jogtechnikai megfontolások" miatt  hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt.

HVG: Módosulhat az egyházügyi törvény

Módosítani készül az idén júliusban elfogadott egyházügyi törvényt a parlament, olvasható a Heti Világgazdaság október 8-i számában. A HVG beszámolt a tervezett módosításokról, felsorolta azon egyházakat és szervezeteket, melyek várhatóan megkapják az állami elismerést.

Egyházi törvény: szükségszerű volt a változtatás

Az új egyházi törvény által felrajzolt pálya és szabályrendszer nem jobb és nem rosszabb európai társainál. A valódi kérdés, mint mindenhol, a részletekben rejlik. A várható regisztrációs igények kapcsán a magyar törvényhozásban meg lesz-e a kellő állhatatosság és bölcsesség, hogy megkülönböztesse a jogos és jogtalan, a tisztességes és tisztességtelen indulatokat és szándékokat? Meg tudja-e majd különböztetni a gyereket a fürdővíztől?

Deklarált együttműködés a közjó érdekében

Az állam és az egyházak közötti viszony kérdéseit járta körül a Csillagponton tartott Papi aktuálpolitika című kerekasztal-beszélgetés, amelyen a nemrég elfogadott új egyházi törvény szolgáltatta a legkényesebb témát. A kerekasztal-beszélgetésen Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Fedor Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője, valamint a találkozónak helyt adó Tata polgármestere, Michl József országgyűlési képviselő vett részt.

Egyház, politika, üzlet

A történelmi egyházak, köztük a református egyház is, üdvözölte a múlt kedden elfogadott egyházi törvényt, de az utolsó pillanatban elfogadott változtatások mindenkit megleptek. Ami biztos, hogy az új jogszabállyal megnőtt a vallás jelentősége, nyilatkozta Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a Parókia portálnak.

Lejárt a bizniszegyházak kora

Az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján, július 11-én szavazott a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényről. A jogszabály az 1990. évi IV. törvény helyett 2012. január 1-jén lép majd hatályba. Az új egyházi törvény előkészítésében résztvevő Varga László nyugalmazott református lelkipásztort, országgyűlési képviselőt, az előterjesztők egyikét a jogszabállyal kapcsolatos gondolatairól kérdeztük.

Új és tiszta alap az állam és az egyház együttműködéséhez

A Magyarországi Református Egyház Elnöksége az egyházi törvény keddi elfogadása után várakozással tekint az új keretek alapján a következő időszakban az egyház életét és szolgálatát szabályozó további törvények és koncepciók egyeztetése elé.  

Elfogadták az új egyházi törvényt

Kétharmados többséggel, sarkalatos törvényként fogadta el június 11-éről 12-ére virradó éjszaka, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján a magyar Országgyűlés a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt. Az új jogszabály jövő év január 1-jén lép hatályba. A tervezet a korábbi elképzelésekkel ellentétben az utolsó órákban változott meg: három kategória helyett mindössze tizennégy egyházat ismer el az új törvény, a többi vallásfelekezetnek újra nyilvántartásba kell vetetnie magát.

Kimaradt a törvénytervezetből a történelmi egyház kifejezés

Benyújtották az Országgyűlésnek a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A négy benyújtó KDNP-s honatya között ott van Varga László református lelkipásztor, korábbi dunamelléki püspökhelyettes. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít.  

Esperes-gondnoki értekezletet tartottak

Az egyházmegyék lelkészi és világi vezetői a szerdai, budapesti tanácskozáson többek között beszámolót hallhattak a zsinati törvényalkotás állásáról, az állam és az egyház kapcsolatának aktuális alakulásáról, a bibliarevízióról, a Generális Konvent júniusi üléséről és a Református Egység Napja rendezvényeiről.

Kevesebb egyház, több történelmi egyház?

Nőhet a történelmi egyházak száma az új egyházi törvény hatályba lépése után – véli Szászfalvi László. A politikus az újságíróknak tartott április 5-i sajtótájékoztatón hozzátette: az egyházak száma ugyanakkor jelentősen lecsökkenhet az új jogszabály elfogadása következtében.

Az új egyházi törvényről egyeztettek

A történelmi egyházak vezetői, köztük Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke, szerdán Szászfalvi Lászlóval, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával találkoztak.

Felszámolják az üzleti egyházakat

Várhatóan 2012. január elsején, vagy azt követően léphet életbe az új egyházi törvény – jelentette ki szerdán Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a „A vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon” című konferencián, szerdán, az MRE Zsinati székházában.