„Azoknak ajánljuk a közelgő konferenciát, akiket érdekel a közélet és az, hogy ehhez mit tehet hozzá a protestáns gyökerű, keresztyén értékrendű, református gondolkodás" – fogalmaz Zila Gábor, a Reformátusok Szárszói Konferenciáját szervező Református Közéleti és Kulturális Központ (RKK) titkárságvezetője. Mint mondja, arra is törekszenek, hogy a fiatalabb korosztály is bekapcsolódjon a közös jövőnkről szóló gondolkodásba – idén a keresztyéndemokrácia lesz a vizsgálat tárgya.
Mire világítanak rá a bevándorlással kapcsolatos kutatások? Korunkban minden mozgás a keresztyén világ ellen dolgozik? Hányféle oka lehet annak, hogy valaki útra kel? Milyen vallási és kulturális különbségek vannak Európa és az iszlám világ között? Ilyen kérdésekre keres választ munkája során Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet jelenleg gyermeknevelési szabadságon lévő vezető munkatársa és Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója, akikkel a Reformátusok Szárszói Konferenciáján az iszlám és a nyugati kultúra mai helyzetéről beszélgettünk.
„Ne az épületeket akarjuk megmenteni, hanem az embereket, akik bennünk élnek" – nyilatkozta Kató Béla erdélyi püspök a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. Az általa vezetett legnagyobb református egyházkerületet nemcsak az elvándorlás, hanem az asszimiláció is sújtja. Mit tudnak tenni ebben a helyzetben? Ez is kiderül videónkból.
Soos Gézára emlékeztek a Reformátusok Szárszói Konferenciájának szombati napján. Augusztus 25-én emléktáblát avattak a Soli Deo Gloria diákszövetség egykori főtitkárának, a 75 évvel ezelőtti Magyar Élet Tábor szervezőjének, valamint a második világháborús ellenálló munkásságáról készült dokumentumfilmet is bemutatták augusztus 25-én. Horváth Erzsébet írásával emlékezünk a református hősre és a híres '43-as szárszói konferenciára.
Fél nap késéssel hangosodott fel Paul Ricoeur tegnap idézett megállapítása: a jelent homályosan látjuk. Különös, de tagadhatatlan benyomás ez a Soos Géza életéről szóló filmet nézve a Reformátusok Szárszói Konferenciája utolsó teljes napján.
„Krisztus a keret, akiben nem felszámolódnak a különböző identitások, hanem kapcsolódnak egymáshoz." Migráció- és iszlámkutató, külügyminisztériumi főosztályvezető, református lelkész és szociális joggal fogalakozó szakember is volt a Reformátusok Szárszói Konferenciájának pénteki megszólalói között.
„A keresztyénség nem politikai eszközökkel politizál, beleszól a közélet dolgaiba, de nem karhatalmi erő. A keresztyénség az isteni törvények szemszögéből szól bele a spiritualitás örökkévaló dimenziójába"– fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök a Reformátusok Szárszói Konferenciáján augusztus 23-án tartott kerekasztal-beszélgetésen, ahol Kövér László házelnökkel és Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel az egyházi szerepvállalásról és menekültkérdésről beszélgettek.
Mi a felelősségünk nekünk, reformátusoknak a migráció kérdésében, amely a magyar társadalom különböző módon gondolkodóit is egymás ellen fordítja? Van-e más utunk az erről gondolkodáshoz, mint a háborús retorika? A kultúránkat féltjük érkeztük láttán, vagy a jólétünket? Ezeket a kérdéseket feszegették a Reformátusok Szárszói Konferenciájának csütörtöki napján.
„Az igazi konfliktus nem az iszlám és a keresztyénség között van, hanem az európai civilizáción belül: a másoknak is hasonló sorsot szánó gyökértelenek, valamint azok között, akik vallási meggyőződéssel rendelkeznek és fontosnak is tartják azt továbbhagyományozni" – hangsúlyozta Kövér László házelnök a Reformátusok Szárszói Konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen. A református egyház csütörtökön kezdődött és vasárnapig tartó balatonszárszói konferenciáján az „arab tavasz" okozta bevándorlás, a Kárpát-medencét sújtó kivándorlás és az egyházon belüli elvándorlás jelenségével foglalkoznak.
„Az egyházi egyesületek keretében olyan értelmiségi diskurzus alakulhatott ki, amelyben egymással is vitatkoztak, és amelyben akár a hivatalos politika vagy éppen az egyház véleményével ütköző gondolatok is helyet kaphattak" – hangsúlyozza Földváryné Kiss Réka. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének vezetőjével a szárszói találkozó évfordulója előtt beszélgettünk.
Ők jönnek, mi megyünk? Bevándorlás, elvándorlás, átvándorlás – ez lesz a Reformátusok Szárszói Konferenciája idei témája augusztus 23–26. között. A migráció kérdésének több aspektusát vizsgáló találkozóról Zila Gáborral, a szervező Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány titkárságvezetőjével beszélgettünk.
Ismét együtt gondolkodásra invitáljuk az érdeklődőket nyáron; a Reformátusok Szárszói Konferenciájának fő témája a belső vándorlás a Kárpát-medencében.Tartson velünk 2018. augusztus 23-26. között!
Az augusztus végén megrendezett Reformátusok Szárszói Konferenciája harmadik napjának előadásai a gazdaság, az oktatás és nemzetpolitika területeit tárgyalták a reformáció örökségének tükrében.
„A reformáció nem társadalmi mozgalomként indult, mint ahogy az egyház sem ilyen céllal és küldetéssel jött létre. Mégis áthatotta az emberi közösségeket, formálta a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, annak a jézusi példázatnak a megvalósulásaként, melyben a kovász megkeleszti a tésztát” – Szűcs Ferenc teológus professzor „A reformáció, mint társadalomszervező tényező” címmel tartott előadást az augusztus végén megrendezett Reformátusok Szárszói Konferenciáján.
Az augusztus végén megrendezett Reformátusok Szárszói Konferenciája második napjának előadásai is egyházi, közéleti és társadalmi kérdésekről szóltak. Az előadók mindegyike hangsúlyozta a reformáció örökségének máig ható és a jövőben is szükséges elemeit.
A népesség csökkenésének megállítása a magyarság egyik sorskérdése Balog Zoltán református lelkipásztor, az emberi erőforrások minisztere szerint, aki a Reformátusok Szárszói Konferenciáján a hivatásetikáról tartott előadást, majd ezt követően nyilatkozott a Parókia portálnak – többek között a mesterséges megtermékenyítésről is.
„A keresztyén ember missziói feladata életképes, vonzó közösségi alternatívát mutatni, hogy a környezetünkben élők be tudjanak és akarjanak kapcsolódni közösségeinkbe" – mondta Zsengellér József rektorhelyettes a Reformátusok Szárszói Konferenciájának nyitó napján. Augusztus 24. és 27. között ismét közéleti és társadalmi kérdésekről gondolkodnak a balatonszárszói SDG konferenciaközpontban.
Közös gondolkodásra hív augusztus 24. és 27. között a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A programról, amelynek fő témája a reformáció lesz, már közöltünk előzetest, de most nézzünk kicsit a nem oly távoli múltba: mi volt a ma is sokszor emlegetett 1943-as szárszói konferencia, és miről is szóltak az 1992-től megtartott egykori értelmiségi találkozók?
Augusztus 24-27-e között ismét várja a keresztyén szellemiségű érdeklődőket a Reformátusok Szárszói Konferenciája. Az újrainduló közös gondolkodásnak a balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központ ad otthont.