„Nem számítottunk ilyen elismerésre, ez a díj mégis összefoglalja másfél évszázadunkat, jelenkorunkat és a jövőbe vetett hitünket” – március 23-án, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében ismét hét kiemelkedő személyiségnek, illetve intézménynek adták át a Magyar Örökség Díjakat, köztük a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának.
Ritoók Zsigmonddal a műveltségről, az irodalom és a történelem egységéről, valamint a tudomány és a tanítás viszonyáról beszélgettünk. A június 18-án Magyar Örökség-díjjal jutalmazott professzort először református kötödéséről kérdeztük.
Száztíz éve született, és idén éppen harminc esztendeje hunyt el a XX. századi református magyar egyházzene kimagasló alakja, Gárdonyi Zoltán, aki 1941-től 1967-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet. Orgonaművei és bibliai szövegű kórusművei egyedülálló értéket képviselnek a XX. századi európai egyházzenében. Fia, Gárdonyi Zsolt zeneszerzőként, világszerte koncertező orgonaművészként és zeneelméleti munkássága által vált ismertté itthon és külföldön egyaránt. A Kecskeméti Református Egyházközség által szervezett hatrészes Gárdonyi koncertsorozat márciusi eseményére érkezett haza feleségével. Vele beszélgettem szülővárosában, Budapesten az apáról fiúra szálló zeneszeretetről, az egyházzene és hit kapcsolatáról, illetve a művészi zene missziói hatásáról.
Június 18-án adták át a Magyar Örökség díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Ezúttal nyolc alkotó személy, illetve közösség, köztük Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt zeneszerzői és zenetudósi, valamint Ritoók Zsigmond ókortudós munkásságát ismerték el.
Szombaton ismét átadták a Magyar Örökség Díjakat, az elismerést újabb hét kiemelkedő személyiségnek és intézménynek adományozták oda a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében.
Hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség Díjat, melyet március 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében adtak át. Az elismerést az idén 475. születésnapját ünneplő Debreceni Református Kollégium is megkapta.
Elismerésben részesült mások mellett a Református Énekek hangversenysorozatot és a Református Zenei Fesztiválokat szervező Böszörményi Gergely és Czine Mihály irodalomtörténész, volt dunamelléki főgondnok.
A Pápai Református Kollégium Intézményei népes delegációval képviseltették magukat a Magyar Örökség díjátadó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2011. december 17-én. Az alkalmon megjelentek a Pápai Református Teológiai Akadémiának, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek, a Pápai Református Kollégium Művészeti Alapiskolájának képviselői is.
A 480 éves Pápai Református Kollégium Magyar Örökség-díjat kap, amelynek ünnepélyes átadására december 17-én délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében kerül sor.
Hét erdélyi személy és intézmény érdemelte ki a „magyarság szellemi becsületrendjét”, amit a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében adtak át.
Az erdélyi református, evangélikus és unitárius lelkészképzés Magyar Örökség Díjban részesül 2010. szeptember 18-án.
A Magyar Örökség Díj egyik idei kitüntetettje Hegyi-Füstös István nyugalmazott református lelkipásztor volt. Az elismerést azok kapják, akik valami kiemelkedőt tesznek a magyar kultúra fennmaradásáért. Hegyi-Füstös István az egyházi szolgálata mellett évtizedeken át gyűjtötte a magyar nép kincseit és ezekről különféle újságokban és rádióban tudósított. Életéről, munkásságáról, hitéről vallott a Magyar Rádió Református félóra című műsorában.