Miskolci otthonában kerestük fel Balogh Judit egyháztörténészt, hogy a reformációról, annak magyarországi hatásáról beszélgessünk. Az Eszterházy Károly Egyetem habilitált professzora azt is elárulta, mit kapott ő személyesen a nagy reformátoroktól.
Közösen ünnepeltek a reformáció emléknapján a magyarországi protestáns egyházak vezetői október 31-én este Budapesten, a Reformáció emlékparkban.
„A reformáció nagy tette az volt, hogy helyreállította Isten oltárát – de nemcsak a templomban, hanem az emberi szívben is" – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök a Szatmári Református Egyházmegye reformációs ünnepségén, melynek ebben az évben is Mátészalka adott otthont. Az alkalmon megkoszorúzták a település Kálvin János szobrát és átadták a Milota Nyilas István-díjat.
Amikor a reformáció elindulásának ötszázkettedik évfordulóját ünnepeljük, és számot vetünk a kezdetekről, az azóta eltelt időről, akkor nem okafogyott feltenni a római költőnek, Horatiusnak tulajdonított kérdést: „Aetas semper aportat aliquid novi?" Minden korszak hoz valami újat? Természetesen erre mindenki igennel felel, még akkor is, ha tudjuk azt, amit a Prédikátor már megírt: „nincs semmi új a nap alatt." (Préd 1,9) Visszatérni az eredőkhöz, újra felfedezni a régit – ez is jelentheti egy-egy új korszak kezdetét.
A tatai református templomban az úrasztala és a szószék mellett van egy kő. Ez a kő emlékezteti a gyülekezetet a múltjára és arra, hogyan lehet – és kell is – időnként újrakezdeni, ha úgy tetszik, megreformálni a gyülekezeti életet és személyes életünket. Ezt a gondolatot pedig október 31-én, a Kossuth Rádió által közvetített istentiszteleten is szeretnék elmondani az embereknek.
Átadták a Reformátorok tere fejlesztés második ütemeként kialakított csúszdaparkot és játszókertet péntek délután Budapesten. A XVI. kerületi Sashalom városrészben még a 2017-es emlékévben alakítottak ki a fél évezrede kezdődött reformációra emlékeztető közteret.
Ötszáz éves évfordulót ünnepel 2019-ben a zürichi főtemplom, a „Grossmünster” református gyülekezete. Ulrich (Huldrych) Zwingli, a város reformátora ugyanis 1519. január 1-től kezdte el folytatólagosan végig magyarázni Máté evangéliuma igéit, „a megváltó Krisztus történetét” hirdetve. Ettől a prédikációsorozattól számítják Zürich város reformációjának kezdetét.
Ebben az évben is ökumenikus ünnepségen emlékeztek meg a reformáció kezdetéről Budapesten, a Reformációi emlékparkban.
A lelkipásztorok jó része távol kerül szülőföldjétől, Baksy Mária, az Abaúji Református Egyházmegye esperese azonban sosem szakadt el attól a környéktől, ahol felnőtt. A lelkésznő több mint 30 éve szolgál Encsen, ahol most izgatottan várják október 31-ét, hiszen a gyülekezet számára ez háromszoros ünnep.
Kiállították Genfben a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának XVI. századi Bibliáját. A könyvritkaságot elkísérő tiszántúli püspök Bernben megbeszélést folytatott Gottfried Locherrel, a Svájci Protestáns Egyházak Szövetsége elnökével is.
2018 nekünk, magyaroknak a vallásszabadság és vallási tolerancia emlékéve. Négyszázötven éve a János Zsigmond (1540-1571) fejedelem által 1568. január 6. és 13. között Tordára összehívott országgyűlés – Európában először – elhatározta, hogy senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni és üldözni hitéért, meggyőződéséért. Az eseményekről Gudor Kund Botond nagyenyedi esperes, történész írását közöljük.
„Vallani, tanítani könnyű, hogy az egyháznak szüntelen meg kell újulnia. De hogyan lehet ezt megélni? A belénk vésődött hagyományok, szokások annyira megkötnek, hogy jottányit sem engedünk azokon változtatni. Még talán zsinati döntés ellenére sem! Pedig változás nélkül nincs reformáció, azaz a biblikus és értelmes rend helyreállítása. Ám kell a megújulás, mert a deformáció, a torzulás jön magától. Sokszor észre sem vesszük. Példaként álljon előttünk a lelkészbeiktatás gyakorlata.″ Futó Zoltán sarkad-újteleki és mezőberényi lelkipásztor gondolatai.
Különleges módon ünnepelték a protestáns egyházak a reformáció ötszázadik évfordulóját október 31-én a Papp László Sportarénában, így legalább egy napra Budapest is a reformáció városa lehetett. Az alkalom résztvevőivel arról beszélgettünk, hogy érezték magukat és mit jelent számukra a keresztyénség.
A német protestánsok történelmi jelentőségű találkozó keretében szerveztek ökumenikus istentiszteletet Berlinben, ahol kopt, szír, örmény és indiai ortodox egyházvezetőkkel együtt imádkoztak a közel-keleti békéért.
A reformáció ötszázadik évfordulóján sokszor halljuk átvitt értelemben: de kár volt Krisztus varratlan köntösét szétszaggatni! Pedig a valóságban nem tépte azt szét senki, sorsot vetettek rá, János evangélista szerint így teljesedett be a prófécia. „Legfeljebb mi megyünk el messzire Jézustól. De ha közel vagyunk hozzá, látjuk, hogy egyben van az a köntös” – mondta már az egyházról Bogárdi Szabó István református püspök a Merre tovább keresztyénség? című disputa második alkalmán.
Úrvacsorás istentisztelettel és közös zsinati üléssel ünnepelte a reformáció ötszázadik évfordulóját a Magyarországi Református Egyház (MRE) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Zsinata október 13-án Budapesten.
A reformáció 500. évfordulóján ünnepségsorozatot szervez az Erdélyi Református Egyházkerület. A kerek évforduló alkalmából szeptember 30-án Kolozsváron ünnepi istentiszteletet tartanak, valamint múzeumot és szobrot avatnak fel, a közeli Szászfenesen pedig másnap templomszentelésre is sor kerül.
A fenti címmel rendezte meg tizenötödik országos presbiteri konferenciáját a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSZ) augusztus 18-20-án a Pápai Református Teológiai Akadémia épületében. Az eseményen emléktáblát avattak Magyarország első presbitériuma emlékére, amely Pápán alakult meg 1617-ben. Beszámoló.
Debrecen is részt vesz a Wittenbergi Reformáció Világkiállításon.
Július 25. és 29. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusa ad otthont a 8. Csillagpont Református Ifjúsági Találkozónak. A Csillagpont idei témája a reformáció lesz, ezért az emlékév programjairól és magáról a találkozóról Papp Lászlóval, Debrecen Megyei Jogú Város polgármesterével beszélgettünk.