Ezt a mottót választották maguknak a Házasság hete idei arcai: Semsei Rudolf és Dobay Eszter tizenkilenc éve játszik egy csapatban, és bár a lánykérésre mindketten máshogyan emlékeznek, abban egyetértenek, hogy a házasság alapja egymás tisztelete és az egyre mélyülő szeretet. Egy kapcsolat működtetése rengeteg munkával jár, azonban szerintük gyakran a kő-papír-olló játék is segíthet.
A nemzeti összetartozás évére készülve Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetőjével a trianoni traumáról beszélgettünk: tényekről, tévhitekről és a „mi lett volna, ha" mindig visszatérő kérdéséről.
Nemegyszer az éjféli miséről rohant a műtőbe karácsony éjjelén Velkey György. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója ma már nyugalmasabban tölti az ünnepeket, mégis azt mondja: élete legszebb karácsonyait élte meg, amikor gyermekintenzív-gyógyászként életeket menthetett. A Magyarországi Református Egyház gyermekkórházának vezetője arról is mesélt, mi segítette át egy-egy váratlan helyzeten a műtőasztal mellett állva, vagy éppen a főigazgatói székben ülve, és ki az a költő, akinek a kötete biztosan ott van az ágya mellett.
Vladár Gábor református lelkipásztorral, a Pápai Református Teológiai Akadémia teológusprofesszorával beszélgettünk többek között a testté lett Igéről, a keresztyén ember karácsonyi ajándékáról és a zene fontosságáról.
Az ószövetségi messiáspróféciákról és gyerekkori adventélményeiről is beszélgettünk Kustár Zoltánnal, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorával, aki szerint a fekete péntek még akár hasznára is válhatna a keresztyénségnek.
Istentiszteletet tartani naposcsibék mellett vagy háborús segélyt pakolni teherautókra – egy lelkipásztornak rendkívül sokszínű feladatai vannak, főleg ha nyolc-tíz faluért felel. Bereczky Ildikó csaknem 30 éve szolgál a Baranya megyei Harkányban és a környező falvakban, a feladatokból és kihívásokból bőven kijutott neki. A határmenti települést a szomszédos háborúk sem kímélték, a pusztítás mellett azonban az elnéptelenedés problémájával is folyamatosan küzdeni kell. A Dizseri Tamás-díjas lelkésznő hamarosan nyugdíjba megy, de azt mondja, bármikor újrakezdené szolgálatát.
Fényárban úsznak az általános iskola folyosói Göncruszkán. Pedagógusok és gyerekek együtt készülnek a karácsonyra ott, ahol még a tornatermet is a Miatyánk szövege díszíti. Az ünnepi világítást januárban leszedik, azonban a fény megmarad. Az abaúji kis falut ugyanis az elmúlt években teljesen újjáépítette az ott szolgáló lelkész házaspár. Sohajda Levente édesapjától örökölte a méhészetet, amelynek bevételéből felújították az iskolát, az óvodát, és rendbe tették a helyi templomot is. Tudatos ünnepvárásról, az Istenhez vezető utakról és a mélyszegénységben megszólaló karácsonyi örömhírről mesélt nekünk.
Egyedül egy bögre teával, a hajléktalanok között vagy épp családi körben, ahol több mint százan ülik körbe az asztalt. Fodorné Ablonczy Margit lelkészi pályafutása alatt a karácsonynak szinte minden formáját kipróbálta már. Egy volt a közös bennünk: készült az ünnepre. Lelkészgyerekként és a fiatalok között szolgálva is megtapasztalta, hogyan lehet sokszor a kevésből is sokat adni, hogy a szenteste valóban szent legyen.
Van mit tanulnunk áldozatkészségből az Ausztráliai Magyar Református Egyház gyülekezeteitől, tagjaitól, akik időt és pénzt sem kímélve élik hitéletüket a tengeren túlon, Magyarországtól több mint tizenötezer kilométerre. Fekete Károlyt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi alelnökét, a Tiszántúli Egyházkerület püspökét kérdeztük, aki a távoli országba utazott a melbourne-i gyülekezet fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából.
Mindig képes felemelni, mások terheit hordozni, miközben a saját keresztjét is cipeli. Talán ezért tud úgy elfogadni és megérteni másokat, ahogy arra csak kevesen képesek. Meghallgat, titkot tart, átölel és szeret. Bodó Sára református lelkipásztor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Károli-díjas tanárának ajtaja előttünk is nyitva állt. A beszélgetés fájdalmasan szépre sikerült. Akár az élete.
Az elesettekért, a társadalom perifériájára került embertársainkért imádkoztunk a társadalmi misszió vasárnapján. Magyarné Balogh Erzsébettel, a Református Missziói Központ (RMK) lelkész-igazgatójával arról beszélgettünk, mit foglal magában ez a kifejezés, és hogyan tudunk személyesen, az imádságon kívül más módon is részt venni ebben a szolgálatban.
Miskolci otthonában kerestük fel Balogh Judit egyháztörténészt, hogy a reformációról, annak magyarországi hatásáról beszélgessünk. Az Eszterházy Károly Egyetem habilitált professzora azt is elárulta, mit kapott ő személyesen a nagy reformátoroktól.
„Bárhol szolgáljuk is embertársainkat, akár a gyógyításban, a közszférában vagy éppen egy kicsiny vállalkozásban, jó, ha szeretve szolgálunk." Harminc éve varrja a református lelkészek jellegzetes viseletét, különlegessé és egyedivé téve azokat kézzel készített paszományaival. Amikor belép egy-egy templomba, azonnal a díszítményeket keresi, és azt, melyik motívumot tudná felhasználni a munkáihoz. Kiss Árpádné Kati debreceni palástkészítővel, a kistemplomi gyülekezet gondnokával beszélgettünk abból az alkalomból, hogy augusztus 16-án munkássága elismeréseként megkapta a Népművészet Mestere díjat.
Mi a pünkösd szerepe a mai világban, hogyan tudjuk észrevenni a Szentlélek munkáját magunk és mások életében, mit kapunk Istentől, amikor kiterjeszti ránk is Szentlelkét? Az ünnepre készülve Vajs Tiborral, Kisbér Dobos Károly-díjjal kitüntetett lelkipásztorával beszélgettünk.
1973-ban végzett a teológián, Gyálon templomot épített, majd ő lett a Tábori Lelkészi Szolgálat első református püspöke. Az évszázados múltú református lelkészdinasztia tagjával, Takaró Károly református tábori püspökkel beszélgettünk – többek között a húsvétról.
Idén már nemcsak a hangját kölcsönzi a Magyarországi Református Egyház egyszázalékos kampányához, hanem az arcával is találkozhatunk a felajánlásra felhívó plakátokon és kisfilmben. Mihályi Győzővel a hit megéléséről, a jókedvű adakozás fontosságáról és arról beszélgettünk, miként állíthatja nemes célok szolgálatába tehetségét egy színművész.
Egyre inkább jellemző, hogy a református gyülekezetek tagjai is böjtölnek húsvét előtt. A böjtről, annak szerepéről és jelentőségéről Kocsev Miklóssal, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánjával beszélgettünk.
„Tudom, hogy rám fért a próbatétel, túl fiatal voltam még a hitben" – mondja hatéves raboskodásáról a Bibó Istvánnal és Göncz Árpáddal együtt 1958-ban elítélt Regéczy-Nagy László. A kommunizmus áldozatainak február 25-i emléknapja alkalmából kerestük fel az egykori katonatisztet, aki beszélt arról is, mi a véleménye Nagy Imre történelmi szerepéről, milyen volt az ötvenes években a budapesti brit követség sofőrjeként egy polgári demokráciában dolgozni, és hogyan tartotta benne a lelket a börtönben Ézsaiás próféta.
Negyvenöt éve szerelmes- és harmincnyolc éve házaspár Gorove László mentőorvos, katolikus diakónus és Gorove Kriszta angol–német szakos tanár, a Családok Jézusért közösség felelősei, a házasság hete idei arcai. Öt gyermeket neveltek fel, tizenkettedik unokájuk világra jöttét várják, és huszonöt éve foglalkoznak házassági felkészítéssel. Most nem jegyespároknak, hanem lapunk olvasóinak beszélnek életükről.
A szülői házból örökölte az Ószövetség szeretetét, majd adta tovább lelkészek generációinak. Úgy véli, fordításból olvasni olyan, mint üvegen keresztül ízlelgetni a mézet, és a felnőtt, felelős döntéshozáshoz fontos az eredeti szöveg minél alaposabb ismerete – ezekről beszélgettünk Karasszon István aranygyűrűs teológiai professzorral, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Selye János Egyetem ószövetségi tanszékének vezetőjével.