„Mozaikok egy falusi lelkész életéből” – utalt Kovácsné Pázmándi Ágnes lelkész-könyvtáros Szabó Imre sárbogárdi lelkész Sírjanak a papok című önéletírásának alcímére. A család és a gyülekezet hálával emlékezett a száz éve született lelkipásztorra szombaton a sárbogárdi városháza dísztermében.
„Megverték Dunapatajt, megverték a környéket, térdre kényszerítették az igazságot és szabadságot kedvelő embereket, nyomorba döntöttek egy egész országot" – a Tanácsköztársaság vérengzésének áldozataira emlékeztek vasárnap Dunapatajon. Az alkalmon Bogárdi Szabó István püspök hirdetett igét.
Trauma volt a magyar társadalom és a református egyház számára is a száz évvel ezelőtti Tanácsköztársaság, kezdetben mégis voltak papszimpatizánsai a kommünnek – ennek okairól kérdezzük a korszakot kutató Csűrös Andrást. A lelkipásztor-történész arról is beszél, hogyan növekedett meg az adakozási kedv a gyülekezetek állami kifosztása után, és Ravasz László miért beszélt 1921-ben a csepeli munkásoknak az „evangéliumi szocializmusról".
Idén november 13-án négyszáz éve, hogy kezdetét vette a református teológiatörténet egyik legmeghatározóbb eseménye, a dordrechti zsinat. Hat hónapig tartott és több mint száz delegált vett részt rajta, köztük huszonhárom külföldi – angol, skót, német és svájci – teológus. Utóbbiak miatt sokan bizonyos értelemben egyetemesnek tekintik a zsinatot, amely nemzetközileg elismert konszenzusra tudott jutni a kiválasztás kérdésében, s így a református egység szimbóluma is lett.
A Tiszántúli Református Egyházkerület október végi közgyűlésén nyilatkozatot fogadott el az első világháború befejezésének százéves évfordulója alkalmából, melyet teljes terjedelmében közlünk:
Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) felhívással fordult tagegyházaihoz az első világháború végének századik évfordulója alkalmából. A CEC számos egyházzal közösen emlékezik meg arról, hogy száz éve ért véget az első világháború.
Száz éve ért véget az első világháború, erre emlékeztek koszorúzással, előadásokkal, kiállítással és az Alföld folyóirat tematikus számának bemutatásával a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen október 15-én. A részletekről a rendezvény szervezőjét, Baráth Béla Levente tudományos rektorhelyettest kérdeztük.
1918. október 31-én, a reformáció napján gyilkolták meg gróf Tisza István miniszterelnököt, dunántúli református főgondokot. A százéves évfordulón életrajzának újrakiadásával emlékeztek a 20. század elejének nagy államférfiújára a Terror Háza Múzeumban. A kötet szerzője az idén elhunyt Tőkéczki László történész, dunamelléki főgondnok, akit szintén méltattak a keddi könyvbemutatón.
Magyarországon is megkondulnak a harangok a Béke napján, szeptember 21-én, pénteken.
15. születésnapját ünnepelte szombaton a kolozsvári Agnus Rádió. Az Erdélyi Református Egyházkerület rádiójának közösségi alkalmára a hallgatókat is várták.
Kántus-alapító, negyvenhat éven át hódmezővásárhelyi lelkész, két évtizedig esperes, imádságoskönyvek, énekek szerzője, iskola- és templomépítő, költő, aki versével mentette meg Hódmezővásárhelyet a császár haragjától. A háromszáz éve született Szőnyi Benjáminra emlékeztek a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközségben – erről beszélgettünk Bán Csaba lelkipásztorral.
60 éve, 1957. december 31-én végezték ki Gulyás Lajos levéli lelkipásztort. A hírhedt győri-mosonmagyaróvári per harmadrendű vádlottja az 1956 utáni kádári megtorló gépezet egyetlen olyan magyarországi egyházi áldozata volt, akit jogerős bírósági ítélettel végeztek ki. Rá emlékezve olyan reformátusok – többségükben lelkipásztorok – példáit idézzük fel, akiknek életük árán is volt hitük és bátorságuk szembeszállni a kommunizmus erőszakos hazugságaival.
Mindig az igazságot kereste, és mindenféle totalitárius diktatúrát elutasított – hangsúlyozza Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) munkatársa az egykori levéli református lelkészről. A hatvan éve elhunyt Gulyás Lajos mártír lelkipásztorra emlékezünk.
„Mi történt 1957. október 23-án? Előjáróink fegyelemre és önfegyelemre intő szavára csendben, magunkban vagy kis csoportokban, szűk baráti körben emlékeztünk" – Komlósi Péter nyugalmazott lelkipásztor, egykori budapesti teológushallgató visszaemlékezése az 1956-os forradalmat követő év eseményeiről.
Szabó Magda 100. születésnapjának előestéjén, október 4-én nyitották meg a Kossuth-díjas írónő hagyatékait, életét, személyiségét bemutató emlékházat és felavatták a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnázium falára helyezett domborművet. Az emlékház a Tiszántúli Református Egyházkerület támogatásával valósult meg, a dombormű pedig Debrecen Város Önkormányzata és Juha Richárd szobrászművész ajándékaként készült el.
„Könyv nélkül nem létezik igazi otthon" – vallotta a Kossuth-díjas írónő, Szabó Magda. Író, költő, novellista, esszéista és drámaíró, az egyik legtöbbet fordított magyar szerzőnk. Az 1917-ben hithű kálvinista családba született alkotó nemcsak a magyar irodalom, hanem mindennapjaink tisztán ragyogó színfoltja, akinek írásai minden élethelyzetben útmutatásul szolgálnak.
A kétszáz éve születet pappköltőről teret neveztek el és szobrot avattak az emlékére Rimaszombatban szeptember 28-án. Az egykori Három rózsa vendéglőben pedig megnyitották Máger Ágnes festőművésznek a költő verseihez készített illusztrációkból álló tárlatát.
Közös gondolkodásra hív augusztus 24. és 27. között a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A programról, amelynek fő témája a reformáció lesz, már közöltünk előzetest, de most nézzünk kicsit a nem oly távoli múltba: mi volt a ma is sokszor emlegetett 1943-as szárszói konferencia, és miről is szóltak az 1992-től megtartott egykori értelmiségi találkozók?
Tíz éve, hogy már nincsen közöttünk, mégis különös érzés múlt időben beszélni róla. Századunk és a múlt század magyar irodalmának nagyasszonya, Szabó Magda mintha halhatatlan lenne. A róla szóló életmű-kiállításról csak éppen ő maga hiányzik, az, hogy megjelenjen az ajtóban, és végigkalauzolja a látogatót kedves tárgyai és az őt ábrázoló fotók között, sokat, de mégsem mindent elárulva önmagáról.
Szabó Magda író, költő és műfordító születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Annyi titkom maradt... címmel június 20-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) Budapesten. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: az alapvetően Szabó Magda szövegeire épülő, interaktív tárlat egy rendkívül gazdag és hosszú életpálya lenyomatát tárja a közönség elé.