Tizenkét hosszú kocsijával zakatol a 2016-os Isonzó Expressz az osztrák és a szlovén Alpok hegyláncai között, hogy közel félezer utasát az első világháború olasz frontjának legvéresebb szakaszára, az Isonzó folyó mentére, ott is a hírhedt doberdói harctér közelébe, a ma Olaszország és Szlovénia határán fekvő Görz városába (Gorizia, Nova Gorica) szállítsa. A tizenhárom órás vonatozás nem telik tétlenül, mert nemcsak a kies alpesi tájban gyönyörködhetnek a szerelvény utasai, hanem történészek és hagyományőrzők előadásait, valamint a Sebő együttesnek és Sebő Ferenc tanítványainak a muzsikáját is hallgathatják az út során.
A református lelkészből lett politikus a második világháború után a Magyar Királyság utolsó miniszterelnöke, majd az 1946. február 1-én kihirdetett második Magyar Köztársaság első államfője volt.
A holokauszthoz hasonlóan a Gulágot sem szabad relativizálni vagy elhallgatni – hangsúlyozta Kun Miklós történész június 24-én Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem tartott rendezvényen.
1941-ben szentelték fel a Budapest-¬Pestszentlőrinc Kossuth téri Református Egyházközség templomát.
Út az első pesti református istentisztelettől a Kálvin téri templom alapkőletételéig.
Tudományos konferenciát rendezett a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség a templom alapkőletételének 200. évfordulója alkalmából. A június 11-i hétvégi ünnepség hálaadó istentiszteletén Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) honlapján közzétette azoknak a személyeknek az életpályáit, akik az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) munkatársaiként vagy államvédelmi elhárító tisztként, különböző funkcióban végrehajtották a pártállam egyházpolitikáját: ellenőrizték, felügyelték, nyomon követték, operatív eljárás alá vonták az egyházi személyeket a kommunizmus idején.
Százhét éve született Nagy Barna, a nemzetközi hírű Kálvin-kutató, aki a genfi reformátor tanítványainak gyorsírással lejegyzett előadásait feldolgozta, a jelenkor számára értelmezhető szöveggé tette.
340 éve hunyt el Michiel de Ruyter, a magyar protestáns gályarabokat kiszabadító hős admirális.
155 éve született gróf Tisza István. Az évforduló lehetőséget teremt arra, hogy betekintést kapjunk a Tisza család történetébe, egyben megismerjük a mártír miniszterelnök közéleti és egyházi munkásságát.
Telt ház volt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában, amikor a Harmat Kiadó 25 éves megalapulását ünnepelték. A negyed évszázad alatt a kiadónak több mint 500 kötete jelent meg eddig közel három millió példányban.
Katolikusból református, papból lelkész, szegediből amerikai, két év helyett egy élet – címszavakban így lehetne összefoglalni Vasváry Ödön református lelkész életét, aki az első világháború miatt ragadt Amerikában: bár magyarságát sosem adta fel, végül ott talált új hazát. Lelkészi munkája mellett aktív közéleti szereplő volt, precízen, szenvedélyesen dokumentálta az amerikai magyarság, valamint az amerikai magyar reformátusság életét, és gyűjtötte a Kossuth Lajos amerikai útjáról fellelhető cikkeket, fényképeket is. Gyűjteményét a szegedi Somogyi-könyvtárban őrzik, rendszerezik és bővítik, továbbá most digitalizálják, hogy minél többen tudják kutatni.
Balogh Ferenc, a Debreceni Református Kollégium neves tanára, Méliusz Juhász Péter életművének kutatásával a magyar reformáció történetét tette ismertebbé, valamint a magyar nyelvű Bibliakiadás ügyének kiemelkedő támogatója volt.
Imádságos könyvként is olvashatjuk azt a különleges kötetet, melyet 2016. március 30-án mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A Régi Magyar Költők Tára (RMKT) XVII. kötetében 255 darab, 1601–1700 között megjelent evangélikus és református gyülekezeti énekeket gyűjtöttek össze, melyek közül sokat még ma is éneklünk.
Hitvallások akkor – és csak akkor – születtek és születnek, ha volt és ha van élő hit, amely igazzá tesz Isten előtt. A konfirmációs káték és jól felkészült hitoktatóink megtanították: református egyházunknak két hitvallási irata van, a Heidelbergi Káté és a Második Helvét Hitvallás. Az előbbinek az első kérdés-feleletét még elmondjuk a konfirmációs fogadalom részeként. De a további kérdésekkel és válaszokkal, valamint az utóbbival napjainkban csak a jövő lelkipásztorai találkoznak a lelkészképzés során. Egyéni csendességben, presbiteri vagy gyülekezeti közösségben, konferenciákon nem vesszük elő. Pedig nem a hitvallásnak lenne erre szüksége. Nekünk.
Nyolcvan éve szentelte fel Ravasz László püspök a Budapest-Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség „Magyar Sáfárság Templomát”.
Bakody Tivadar a XIX. századi magyar közélet neves alakja, aki egy személyben elismert orvos, a hazai tornasport egyik első szervezője, és szabadkőműves páholyvezető volt. A magyar protestantizmus a Bethesda-kórház alapításában vállalt szerepéért és a intézményben végzett gyógyító szolgálatáért hálaadással tekint életművére.
Különleges körülmények között találkozott idén a virágvasárnap, az emlékezés és a hála a Budai Református Egyházközségben, ahol a templom felszentelésének 120. évfordulóját ünnepelte a gyülekezet.
1921-ben, a trianoni diktátum után az egyháznak meg kellett újulnia, hogy az új, kisebbségi helyzetben is meg tudjon alakulni. Ebben az időben alakultak meg azok a szövetségek, amelyek ma is az egyházi struktúra alapjait képezik. Kilencvenöt éve alakult meg az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) is, az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági szövetsége ezért ünnepségsorozatot indított útjára, amelynek megnyitóját február 23-án tartották a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.
Hetven éve, 1946. február 27-én írták alá a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt, melynek értelmében 76 616 magyart szállítottak át Magyarországra. A kitelepítések és a reszlovakizáció súlyos következményekkel jártak a felvidéki magyar közösségre nézve.