„Adja az Úr, hogy megtaláljuk életünk igazi forrását. Ne műmegváltókhoz folyamodjunk, hanem a Forráshoz, ahová érdemes hátralépni, mert magát az életet találjuk meg nála" – Fekete Ágnes áhítata.
„Ha Istenre szomjazunk, akkor nem maradhatunk felszínesek" – Fekete Ágnes áhítata.
„Isten nem ad direkt válaszokat. Táplál, legeltet, szavát, üzenetét úgy belénk építi, hogy az vérünkké válva belülről hasson ránk" – Fekete Ágnes áhítata.
„Böjti időben különösen igaz: Isten világa kivezet bennünket a kikalkulálható, elsajátítható, megszerezhető javak világából" – Fekete Ágnes áhítata.
„Krisztus útja a hiábavaló űrből az értelemadó tartalom, a gyümölcstermés felé vezet. Fogjunk hát kapát, sarlót – lelki értelemben..." Fekete Ágnes áhítata.
Az Egyházak Világtanácsa (EVT) és az Ökumenikus Vízhálózat a böjti időszakban közös gondolkodásra hívja tagegyházait és támogatóit a víz témájában.
Virágvasárnap az Egyházak Világtanácsa (EVT) imádságra hívja tagegyházait azokért, akik a közel-keleti háborúkban érintettek, különösen Irakban, Szíriában, Líbiában és Egyiptomban. A böjti imádságos időszakban a reménytelenség helyébe léphet a reménység, és ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy jobban figyeljünk a kisebbségi csoportok sebezhetőségére és arra a veszélyre, amely a régió társadalmi sokszínűségének eltűnésével fenyeget. Olav Fykse Tveit főtitkár március 24-i levelében megszólítja az EVT tagegyházait.
A Református Egyházak Világközössége (REV) „Teérted töretett meg" címmel indította el kampányát, amely az ún. Accrai Hitvallás szellemében szólít fel a világot behálózó emberkereskedelem elleni fellépésre.
Egyházi vezetők vesznek részt az éghajlat védelméért folytatott böjtsorozatban, amelynek célja az életvitelt előtérbe helyező gazdasági rend elősegítése.
Fekete Ágnes böjti áhítatos könyve egy napló, mely lelki utazásra hív hamvazószerdától nagyszombatig. A naplóírás önmagunkba nézés, ami csöndet, nyugalmat, visszahúzódást igényel. A szerző szerint valahol itt kezdődik az igazi böjt. A református lelkésznővel, rádiós szerkesztő-műsorvezetővel erről beszélgettünk.
A böjt nemcsak arra jó, hogy amiből túl sok van az életünkben, azt visszaszorítsuk, hanem arra is, hogy amiből túl kevés van, annak teret engedjünk – ezek a gondolatok Fekete Ágnes 40 nap című böjti áhítatos könyvének bemutatóján hangzottak el a budafoki református templomban február 19-én.
Hogyan lett egy étkezési szokásból egyházi törvény? Miként változott meg a húsvét előtti böjti időszak rendje az elmúlt évezredekben? Ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.
Ha valakinek személyes kapcsolata van Istennel, akkor nem lehet és nem is kell semmiféle skatulyába tenni a böjtölési szokásait sem – állítja Diviánszky Ágnes dietetikushallgató, aki reformátusként gyakorolja a böjt szokását. Istenkapcsolat és élettani hatások, Hamvazószerda, a húsvét előtti böjt kezdetének hetében.
Sokat jár autóval, de szívén viseli a Föld sorsát? Németországban egyházak és állami, illetve civil szervezetek azért kampányolnak, hogy a böjti időszakban hagyjuk otthon az autónkat.
A nyári olimpián többszáz muszlim versenyző törekszik arra, hogy a Ramadán idején is dobogós helyet érjen el. A vallási előírások szerint ebben az időszakban napfelkeltétől napnyugtáig mind az evéstől, mind pedig az ivástól tartózkodniuk kell. Az ételek és italok napi tizenhat órás kerülése nem segíti elő a jó szereplést. Mégis, az idei londoni olimpiai játékokon több száz sportoló készül a vallási előírások betartására, miközben eltökélten küzdenek az aranyéremért.
A húsvéti szokások alapjában véve lokálisak. Egy azonban elmondható: „a nagypéntek kiemelése a legfontosabb eleme a református húsvétnak, minden ehhez kötődik és kapcsolódik" – mondja Szacsvay Éva néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa.
Húsvéti szokások sokaságával találkozunk minden esztendőben ezen a sátoros ünnepen. Feltehetjük a kérdést, hogy valóban ünnep? Munkaszüneti nap, elkészítjük a hímes tojásokat, és locsolkodók sokaságával találkozunk. A szokás még megvan, mégis úgy érezzük, hiányzik belőle sok ember számára a lényeg, a húsvét igazi öröme, a feltámadásba, a halál utáni életbe vetett hit.
Így szól Isten „a foglyoknak: Jöjjetek ki! - a sötétségben levőknek: Jöjjetek a napvilágra! Útközben lesz élelmük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük. Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez." Ézs 49,9-10
A keresztyén és keresztény egyházak megegyeznek abban, hogy február 22-én, hamvazószerdával elkezdődik a Húsvétig tartó böjt, ami közös keresztyén értékekeinket teszi a középpontba. Ez az időszak arra szolgálhat, hogy megtanuljuk uralni magunkat, vágyainkat és elmélyüljünk hitünkben. Ennek a negyven napnak a jelentőségéről, a böjt értelmezéséről, hamvazószerda szimbolikájáról kérdeztük Fekete Ágnes református lelkészt, rádiós szerkesztőt, valamint Pákozdi István atyát, budapesti katolikus egyetemi lelkészt.
A dunaújváros-pálhalmai börtönben bibliaismereti versenyt tartottak a büntetés-végrehajtási intézmény három alegysége között. A döntőn negyvennégy fogvatartott adott számot igényes bibliai felkészültségéről.