Több ismert református személyiség és református intézmények munkatársai is állami elismerésben részesültek nemzeti ünnepünk alkalmából.
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából idén is állami kitüntetéseket adnak át. Összeállításunkban a református díjazottakról számolunk be.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából állami kitüntetéssel díjazottak között elismerésben részesültek református személyiségek, valamint református intézményeink több munkatársa is.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc egyedülálló esemény a magyar történelemben: napok alatt elterjedt az egész országban, így Erdélyben is, hatása pedig több mint százhatvan év után sem szűnt meg. Kolozsváron sem.
Több ismert református személyiség és református intézmény munkatársa is állami kitüntetést kapott március 15. alkalmából.
Dalárdatalálkozót tartottak Debrecenben a nemzeti ünnepen. A nagyváradi Váradi Dalnokok, a fővárosi Pest-Budai Dalárda és a délvidéki Csóka II. Rákóczi Ferenc Férfikórusa Berkesi Sándor karnagy és a Debreceni Református Kollégium Kántusa hívására járt március 14–15-én a cívisvárosban.
A politikus és a kisember is példaként tekinthet Alsónémedi és Ócsa szabadságharcos hősére, a református kántortanítóra, Halászy Károlyra. Hogy ki volt ő és miként emlékeznek rá a maiak, egykori szolgálati helyén és a kivégzése helyszínén jártunk utána a nemzeti ünnep előtti napokban.
Több ismert református személyiség és református intézmény munkatársa is szerepel a március 15-e alkalmából kitüntetettek között.
Híven őrzi a forradalom és szabadságharc egyik legvéresebb csatájának emlékét Nagysalló maroknyi magyarsága. A dicsőséges tavaszi hadjárat egyik felvidéki helyszínén egykori honvédeink mai utódaira bukkantunk.
Nemzeti ünnepünk alkalmából ismét állami elismeréseket adtak át. A kitüntetettek között van több ismert református személyiség és református intézményeink munkatársai is.
Idén is zarándokok keresik fel a székelyföldi református temetőt, ahol Gábor Áron, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője nyugszik. Ha a forradalom nem tört volna ki, a népdallal is megtisztelt Gábor Áron minden bizonnyal kortársai által különcnek tartott, bogaras öregúrként halt volna meg.
1848. március 15. nem csak a fővárosban hozott radikális változásokat. A márciusi ifjak kezdeményezése a vidéki városok ifjúságát is tettekre sarkallta. Közülük is kiemelkedik Debrecen, ahol az immár négyszázhetvenötödik jubileumát ünneplő református Kollégium diákjai, tanárai is bekapcsolódtak a forradalmi eseményekbe. Volt, aki fegyvert fogott, mások műveltségüket használták fegyverként, s egyaránt komoly veszélyt jelentettek mindazokra, akik a nemzet szabadságát kívánták sárba tiporni.
Az emberiség egyik legkedvesebb szava a szabadság. Olyan tartalmat hordoz magában, amire minden ember vágyódik. Népünk elmúlt évezredes történelmében legtöbbször csupán hőn óhajtott vágy volt a szabadság. Kossuth Lajos így vallott: „... szabadság után sóvárgok, nem hatalom után... a szabadság embere vagyok. A szabadságé mindenütt és mindenben... A magyar nemzet szabadságra vágyik inkább, mint a hódítók dicsőségére." A szabadság az emberi méltóság velejárója, mert az ember erre rendeltetett. Az általános értelemben használt szabadság politikai, társadalmi, gazdasági, etikai és vallási értelemben fogalmazható meg. A március 15-i nemzeti ünnepnap közelében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve az igei tanítás fényében gondolkozzunk a keresztyén szabadságról!
Nemzeti ünnepünk alkalmából kitüntetést vehetett át többek között Pap Géza erdélyi püspök, Hamar István és Török Zoltán lelkipásztor, valamint református gyermekkórházunk több munkatársa is.
"Hagyományosan március 15-én, bármelyik napra essen is, Perth Amboy város (New Jersey állam) magyar református, római és görög katolikus egyházai közösen ünnepelnek.
"Ma is csodavárásban él a nemzet. Ha jó irányú változások következnek be a magyarság életében, akkor sem lesz egységes az éljenzés"– mondta Szalay László Pál lelkipásztor Telkibányán, március 14-én az 1848-as megemlékezésen.
Nemzeti ünnepünkön a tizenkét éve elhunyt refomátus irodalmár, Wass Albert eddig még kiadatlan gondolatait közöljük máricus tizenötödikéről. "Wass Albert megítélésnek a megváltoztatása egy hatalmas áttörési lehetőség, amelyben végre sikerrel lehetne fellépni az ellen a nézetdiktatúra és ízlésterror ellen, amely ezt az országot a rendszerváltozás óta egyre jobban nyomasztólag uralja" – mondja Takaró Mihály irodalomtörénész, aki sok érdekességet mesél Wass Albertről, többek között azt, hogy az író egyházi tisztséget töltött be és élete végéig laikus prédikátorként szolgált.
Petőfi Sándor, Nemzeti dal, 12 pont, kokárda, márciusi ifjak, szabadság, egyenlőség, testvériség – ezek egy mindannyiunk által ismert forradalom kulcsszavai. 1848-ban a márciusi ifjak bátran álltak ki hazájuk mellett. Most, 162 év távlatából a mai egyetemi ifjakat kérdeztük arról, mit jelent számukra március 15. öröksége. Körkérdésünkre négy egyetemista válaszol, akik a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) tanulnak.
Ledöntött, de újra felállított, és a maiakhoz is szóló Kossuth-szobor. Fogyatkozó, de élni akaró, az anyaországot is figyelmeztető szórványmagyarság. Marton Károly esperessel a dél-bánáti magyarok helyzetéről és a ‘48-49-es szabadságharc vezetője magyarittabéi mellszobrának kalandos történetéről beszélgettünk.
1848. március 15. – ezt a címet viseli az Üzenet címoldalán levő megemlékező írás. Illusztrációképpen Than Mór festőművész festménye látható, A tápióbicskei ütközet. Kapcsok címmel Benkő Levente közöl jegyzetet március 15-ről az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának legfrissebb számában.