Az egyházaknak jutó állami támogatások mértéke még nem ismert, a Zsinati Tanácsnak a jelenlegi keretekkel kellett számolnia a jövő évi költségvetés elfogadásakor. Idei utolsó, negyedik ülését tartotta az Magyarországi Református Egyház gazdasági ügyekben illetékes legfelsőbb testülete.
Volt, aki nagyon pozitívan értékelte, de volt, aki kevésbé jónak látta az általános és középiskolai református hit- és erkölcstan kerettantervet, amelyről szeptember 28-án zsinati vitanap keretében mondhattak véleményt. A résztvevők zsinati tagok, egyházmegyei és egyházkerületi katechetikai előadók, valamint a református felsőoktatási intézmények szakemberei voltak.
Biblikusnak, gyermekre hangoltnak és modernnek lenni egyszerre - ezen jellemzők mentén alkották meg a Református Pedagógiai Intézet (RPI) gondozásában a hit- és erkölcstan kerettantervet, amelynek munkaanyagát augusztus végéig lehetett véleményezni. A tapasztalatokról Szászi Andreával, az RPI munkatársával, a kerettantervet kidolgozó munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.
Alig kezdődött el az idei tanév, de a Magyarországi Református Egyház oktatási szakemberei már a 2013/2014-es tanévre összpontosítanak. Ennek oka, hogy ekkortól lesz kötelező az erkölcstan vagy a helyette választható hittanoktatás az állami iskolákban, számos kihívás elé állítva ezzel az egyházakat.
Ebben a tanévben a honlapunkról letölthető adatlapok segítségével kell lejelenteni a hittancsoportok létszámát.
Elkészült a Református Pedagógiai Intézet gondozásában az általános iskolai hit- és erkölcstan tanterv munkaanyaga, mely elérhető az Intézet weboldalán.
„Kötelező etika, vagy választható hittanoktatás? Lehetőségek az új köznevelési törvény tükrében” címmel március 21-én regionális katechéta és lelkésztovábbképző tanulmányi napot rendezett a Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA), és a Református Pedagógiai Intézet (RPI). A konferencia célja az volt, hogy felkészítsék a hitoktatókat és a lelkipásztorokat a 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő, a hit- és erkölcstanoktatást is érintő változásokra.
Az egyházak – teljesen természetesen – elsősorban a kötelező hittanoktatás megszervezéséről gondolkodnak a nemrégiben elfogadott új köznevelési törvény kapcsán, de a helyette választható etika oktatása is komoly kérdéseket vet fel. Tőkéczki László dunamelléki főgondnokkal, az ELTE művelődéstörténész professzorával beszélgettünk ezekről a kérdésekről.
A Zsinati Tanács idei utolsó, szerdai ülésén Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke részletesen beszélt az egyházakat érintő állami törvényalkotási folyamat nehézségeiről, az egyeztetések hiányáról. A Zsinati Tanács a költségvetés tárgyalása mellett döntött a balatonszárszói SDG-telep üzemeltetésére kiírandó pályázatról, az Egyházi Jövőkép Bizottság tagjainak jelöléséről, valamint a hittanoktatás finanszírozásának eljárási kérdéseiről szóló szabályrendeletről.
Az idei tanév kezdetére megjelentek a református hittanoktatás létszámjelentő adatlapjai, melyeket a Zsinati Oktatásügyi Iroda az egyházmegyék közvetítésével juttat el az egyházközségekhez.