Ahol egy mindenkiért, mindenki egyért

Erős szél fúj a Mecsek felől, amikor kiszállunk Kozármislenyben a kocsiból. A templomtorony tövében felállított napernyőket fel-felborogatja, de az úrasztalán álló, búzakalászokkal tömött vázát is majdnem leveri a szél. Máskülönben nagyon szép, derűs idő van. Egyelőre legalábbis. „Iyenkor mindig eső lesz. Reméljük, kibírja az istentisztelet végéig" – fogad minket Kiss Zoltán, a református gyülekezet gondnoka. Mondanunk sem kell: kibírja. Csak miután a programok lefutnak, akkor jelennek meg a felhők felettünk.