A Parlament döntése nyomán az új Köznevelési Törvény rendelkezik a kötelezően választható erkölcstan és  hit- és erkölcstan 2013. szeptemberi bevezetéséről az állami általános iskolák 1. és 5. osztálya számára. Az alábbiakban kérdések és válaszok formájában bocsájtjuk közre a jelenleg tudható vagy kikövetkeztethető információkat az új oktatási feladattal kapcsolatban. Kérjük, hogy további kérdés esetén írjanak elektronikus levelet a hittan@reformatus.hu címre. További nyitott kérdések várnak még tisztázásra, amelyekről folyamatosan tájékoztatással leszünk oldalunkon.

• I. Alapok

  1. Jövő évtől kötelező lesz a hittan?

  2013. szept. 1-től az állami általános iskolákban bevezetésre kerül a kötelező erkölcstan és választható lesz a felekezeti hit- és erkölcstan. Tehát kötelező hittan nem lesz, csak választható.

  (2011. évi CXC. Tc. „A nemzeti köznevelésről” 35.§.) Ennek a megnevezése a továbbiakban a kötelezően választható hit- és erkölcstan.

  
  

  2. Mikor, melyik osztályokban kerül bevezetésre a kötelező erkölcstan és a választható hittan?

  2013. szept. 1-től felmenő rendszerben kerül bevezetésre a kötelező erkölcstan / válaszható hit- és erkölcstan. Ez 2013. szept. 1-én az 1. és az 5. osztályt fogja érinteni. Várhatóan a teljes általános iskolai átállás 2016/2017. tanévre történik meg. (2011. évi CXC. Tc. „A nemzeti köznevelésről” 35.§. 97.§)

  3. Kinek a feladata lesz az iskolában a hittanoktatás szervezése?

  Az állami általános iskolában az oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstanoktatásra való jelentkezés megszervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. (2011. évi CXC. Tc. „A nemzeti köznevelésről” 35.§.) Ez azt jelenti, hogy a hittanórákra való jelentkezést továbbra is a helyi egyházközség illetékes képviselője (lelkipásztor, hitoktató) szervezi.

  
  

  4. Milyen egyházi szervezetek taníthatnak hittant a köznevelési törvény feltételei szerint?

  A jelenlegi törvényi szabályozás nem emel ki felekezeteket, éppen ezért minden – a magyar állam által elismert – egyház taníthat saját felekezete szerinti hit- és erkölcstant. A jelenlegi szabályozás alapján ez 27 egyházat jelent. (2011. évi CCVI. törvény)

  5. Mi lesz a különbség az erkölcstan és a helyette választható felekezeti hit- és erkölcstan között?

   

  	Hit- és erkölcstan	Erkölcstan
  Helyszíne	Iskola termei vagy az adott egyházközség termei	Iskola termei
  Szervezője	Illetékes egyházközség	Illetékes iskola
  Az órát tartja	Gyülekezet által megbízott lelkipásztor, hitoktató	Iskolai alkalmazott: tanító, etika tanár, pedagógus
  Felkészítés	Hit- és erkölcstan oktatói, lelkipásztori, vallástanári végzettség	60 órás kötelező képzés felső tagozatban
  Tartalma	Felekezeti alapon hitre nevelés	Konszenzus etika

  6. Hogyan él egymás mellett a fakultatív hit- és erkölcstan, valamint a kötelezően választható hittan?

  Csak 1. és 5. osztályban – a kötelezően választható a felekezeti hittan, melyre a 2011. évi CXC. törvény 35.§. vonatkozik.

  A többi évfolyamon az 1993. évi LXXIX. törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni. (2011. évi CXC. Tc. „A nemzeti köznevelésről” 97.§)

  
  

  7. Melyek lesznek a jellegzetességei a kötelezően választható hittannak és a fakultatív hit- és erkölcstannak?

  	Kötelezően választható hittan	Fakultatív hittan
  Mely évfolyamokra jellemző	Felmenő rendszerben 2013. szeptembertől 1, 5. évfolyamon A teljes 8 évfolyamon várhatóan 2016/2017-ben lesz jelen.	Folyamatosan jelen van, kifutó rendszerben. Igény esetén 2016/2017. után is működhet.
  Helyszín	önkormányzati/állami általános iskola termei	önkormányzati/állami általános iskola termei; református egyházközség termei.
  Időpontja	Az iskola órarendjébe illesztett tanóra, akár délelőtti keretben is.	Fakultatív időpont, általában délután a szakkörök, egyéb foglalkozások idejében.
  Aki tarthatja	református hittanoktató, lelkipásztor
  Ki a felelős érte	egyházi jogi személy
  A hittanoktatást végző személy és az iskola kapcsolata	A hittanoktató, lelkipásztor tanácskozási jogú tagja az adott iskola nevelőtestületének .	A hittanoktató, lelkipásztor nem tagja az adott iskola nevelőtestületének.
  A hittanóra szervezési határideje	Első osztályosok esetében Az általános iskola 1. évfolyamára a beiratkozásra március 1. és április 30. között (általában április elején) kerül sor, melyen az egyházközség képviselője is jelen lehet. Itt jelzi a szülő választását.   4. évfolyamon (ill. felmenő rendszerben a többi évfolyamon is) Az iskolákban a jelentkeztetés határideje máj. 20.	A hittanórák megszervezésének és hivatalos lejelentésének határideje október 1.

   

  8. Mit jelent az „egyházi jogi személy” a (református értelmezés szerinti) törvényi meghatározásban?

  Az állami meghatározás szerint az „egyházi jogi személy” fogalom „belső egyházi jogi személy” néven ismert és ide tartozik az „egyház belső egyházi szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége vagy szervezete.” (2011. évi CCVI. törvény 11.§.)

  A református értelmezés szerint az egyházi jogi személy jelenti az illetékes egyházközséget, adott egyházmegyét, egyházkerületet, illetve magát az MRE-t. (A Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. Tc. a szükséges módosításokkal.)

  
  

  9. Milyen állami törvények, rendeletek – ill. milyen egyházi törvények és rendeletek vonatkoznak a hitoktatásra?

  Állami törvények és rendeletek:

  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (3.§. 32.§. 35.§. 46.§. 97.§.)

  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (3.§. 4.§. 14.§)

  142/2012. (VII.3.) Kormányrendelet az egyházi költségvetési céltámogatások sajátos szabályairól (1.§. 2.§. 5.§. 6.§.)

  (A jogszabályok vonatkozó pontjai kiemelve külön munkaanyagban találhatóak meg.)

  
  

  10. Mikor kell szervezni a 2013. szept. 1-től induló hit- és erkölcstant?

  Az iskolának minden év május 20-ig föl kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. (20/2012. EMMI rendelet) Ez azt jelenti, hogy 2013. szept. 20-ig eldől, hogy az iskolában szeptembertől 1. és 5. osztályban milyen létszámú hittancsoport lesz.

  Az elsősök döntési lehetősége a beiratkozáshoz kapcsolódik, ezért javasolt a beiratkozásnál jelen lenni az egyházi jogi személy képviselőjének is.

  
  

  11. Milyen létszámban indítható hittancsoport?

  Az állami rendelkezés 7 főre vetítve határozza meg a hittancsoport számát. (142/2012. Korm. rendelet 5.§.) Az egyházi szabályzás csoportösszevonást javasol a 8 fő eléréséig, de önálló csoportként elfogadhatónak tart 8 fő létszám alatti csoportokat is. Ebben az esetben az indokoltságot az adott egyházmegye elnöksége határozza meg. (137/2011.12.07. Zs.T.)

  
  

  12. Milyen képesítéssel lehet református hit- és erkölcstan órát tartani?

  A CXC. Köznevelési törvény 35.§.(4) szerint az állami általános iskolában tartható hit- és erkölcstan óra esetén az egyházi jogi személy által alkalmazott hitoktató alkalmazásakor a 32.§.(1) bekezdés h. pontját alkalmazni kell, azaz: ha az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami intézményekre megállapított pedagógus létszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie.

   

  2007/II. Hittanoktatási törvény 5.§. alapján a következő végzettségekkel lehet hittant tanítani 2012. szeptember 01-től:

  Képzettség	tanítható korosztály	hitoktatás jellege
  Református lelkész (BA, MA - egyetem)	Óvoda, általános iskola, középiskola	gyülekezeti hitoktatás (gyülekezet termei, önkormányzati iskola és óvoda)
  	1-8. évfolyam	iskolai hitoktatás (református oktatási intézmény; más egyházi fenntartású iskola; más fenntartású iskola, ahol a hittan oktatása a pedagógiai programban szerepel)
  Református hittanoktató (BA – főiskola)	óvoda, általános iskola, középiskola	gyülekezeti hitoktatás
  	1-8. évfolyam	iskolai hitoktatás
  Református vallástanár (MA – egyetem)	óvoda, általános iskola, középiskola	gyülekezeti hitoktatás
  	5-13. évfolyam	iskolai hitoktatás

   

  
  

  13. Hol lehet református hit- és erkölcstan oktatásához szükséges képesítést szerezni?

  Hitoktatásra jogosító képzést folytató intézmények és szakjaik listája 2012-ben:

  Intézmény	Szak	kapott végzettség
  Sárospataki Református Teológiai Akadémia (SRTA)	Teológia szak – lelkészi szakirány	Református lelkész, BA, MA
  	Katekéta-lelkipásztori munkatárs (nappali és levelező)	Református hitoktató, BA
  Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE)	Református teológus-lelkész szak	Református lelkész, MA
  	Katechéta-lelkipásztori munkatárs	Református hitoktató, BA
  	Hittanár-nevelő (levelező és nappali)	Református hitoktató, MA Református vallástanár, MA
  Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)	Református teológus Hitoktató (Vallástanár-nevelő mesterszakkal)	Református hitoktató, BA Vallástanár, MA
  	Vallástanár	Református vallástanár, MA
  Pápai Református Teológiai Akadémia	Református teológus	Református lelkész, BA
  	Katekéta-lelkipásztori munkatárs	Református hitoktató, BA
  Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar (KRETFK)	Református hittanoktató (levelező és nappali)	Református hittanoktató, BA

   

• II. Időbeliség

  1. Továbbra is délután lesz a hittanóra?

  A délutáni hittanóra – a jogalkotó szándéka szerint – általában csupán a fakultatív hittanoktatás keretében marad meg a középiskolákban és a diákotthonokban. Az óvodában a nyitvatartási időn belül bármikor, így a délutáni időszakban is megtartható a foglalkozás. (Sok óvodában a délelőtti időszakból mondvacsinált érvekkel igyekeznek eleve a délutáni időszakra, annak is a végére szorítani a hittant.) Az állami általános iskolákban a 2013/14. tanévtől a 2. és 6. évfolyamtól kezdődően kifutó rendszerben kizárólagos marad a fakultatív hittanoktatás, azonban az egyházaknak a kötelezően választható hit- és erkölcstanórák mellett lehetősége marad a délutáni időszakban fakultatív hittanoktatást szervezni az erkölcstanoktatásban részvevőknek. Mindemellett délutáni hittanóra akkor képzelhető el, ha az 1-4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás folyik, vagy ha az órarendben az utolsó tanórák valamelyikén szervezik meg az erkölcstan, valamint a hit- és erkölcstan órákat. Erre tanteremhiány esetén nagyobb valószínűséggel kerülhet sor.

  2. Lehet-e majd délelőtt hittanórát tartani 2013. szeptemberétől?

  A 2013/14. tanévben az 1. és 5. évfolyamon – majd a következő esztendőkben felmenő rendszerben a többi évfolyamon – kerül sor a kötelezően választható hittanoktatás bevezetésére az állami általános iskolákban. E tanórák megtartására az órarend függvényében a délelőtti időszakban kerül sor. Mindemellett a fakultatív hittanoktatás is megszervezhető – különösen az óvodák esetében – délelőtt, ehhez azonban a feltételek körültekintő megteremtésére van szükség, s elkötelezettségre.

  
  

  3. Változnak-e a határidők (vannak-e határidők) a hittanórára való jelentkeztetéssel és a hittanóra lejelentésével kapcsolatban?

  A hittanoktatás szervezéséért felelős, területileg illetékes egyházközség képviselője (megbízólevele átadásával) legkésőbb február utolsó munkanapjáig jelzi az állami általános iskola vezetőjének a hit- és erkölcstanoktatás szándékát. Az általános iskola 1. évfolyamára a beiratkozásra március 1. és április 30. között (általában április elején) kerül sor, melyen az egyházközség képviselője is jelen lehet. Itt jelzi a szülő választását. A 4. évfolyamos diákok jelentkeztetésére május 20-i határidővel kerül sor az iskolában. Az ún. „lejelentés” a fakultatív hittanoktatás keretében változatlanul megmarad. Az egyházaknak október 15-ig kell összesíteni országos adataikat, ami az egyházmegyék számára szeptember 30-i kötelezettséget jelent.

  
  

  4. Meddig fut a fakultatív és a kötelezően választható hit- és erkölcstan egymás mellett?

  A 2013/14. tanévben az állami általános iskolák 1. és 5. évfolyamán, majd felmenő rendszerben vezetik be a kötelezően választható hit- és erkölcstan tantárgy oktatását, tehát az általános iskola valamennyi évfolyamán a 2016/17. tanévben épül ki az új rendszer. A fakultatív hittanoktatás azonban a későbbiekben is megmarad(hat) az állami általános iskolákban is, hisz az erkölcstant választó szülők gyermekei számára is nyitott a lehetőség a fakultatív hittanoktatásba történő bekapcsolódásra.

  
  

• III. Személyi feltételek

  1. Ki taníthat református hit- és erkölcstant?

  Református hit- és erkölcstant az 1-8. évfolyamon református hittanoktató, valamint református lelkipásztor, az 5-12. évfolyamon pedig református vallástanár szakképesítéssel lehet tanítani. A hittanoktatónak rendelkeznie kell egyházunk megbízólevelével is.

  2. Tarthat-e hittanórákat az iskola által kijelölt pedagógus?

  Az iskolában dolgozó pedagógus akkor tarthat hittanórákat, ha ezt munkaidején kívül, megfelelő szakképzettség birtokában, az egyházi jogi személy megbízásával és munkáltatójának tudomásával teszi.

  
  

  3. Ki fogja alkalmazni a hitoktatót?

  A hittanoktató alkalmazása az egyházi jogi személy kötelezettsége. Alkalmazható munkaszerződéssel, illetve a kötelező óraszám 40 %-a erejéig megbízási szerződéssel. Lelkipásztor kizárólag egyházi személyként végezheti a hittanoktatást választott lelkipásztorként, vagy kirendeléssel. Az alkalmazásra sor kerülhet egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati szinten is.

  
  

  4. A hittanoktató, a lelkész – lehet-e az iskolai tantestület tagja?

  A hittanoktató (ideértve a hittanoktató lelkipásztorokat is) a kötelezően választható hittanoktatás tekintetében az iskolai nevelőtestület tanácskozási jogú tagjává válik, így a nevelőtestület döntési jogkörébe utalt kérdésekben nincs szavazati joga, hanem csak véleményezési joga.

  
  

  5. Ki és hogyan fogja fizetni a hittanoktatót?

  A hittanoktató munkabérét, megbízási díját, javadalmát a foglalkoztatásért felelős egyházi jogi személytől kapja. Mindennek fedezetét az állami költségvetésben erre a célra elkülönített források biztosítják.

  
  

  6. Milyen jogai lesznek a hittanoktatónak, lelkésznek?

  A hittanoktató – a lelkipásztor iránymutatása és felügyelete mellett – a vonatkozó egyházi jogszabályok alapján elkészítheti a hit- és erkölcstanoktatás helyi tantervét, mely alapján megtervezheti tanmenetében az adott tanév feladatait. Az egyházi tankönyvjegyzék alapján kiválaszthatja az alkalmazandó tankönyveket, feladatgyűjteményeket, tanári segédkönyveket, részt vehet a szervezett pedagógus továbbképzéseken. Joga (egyúttal kötelessége) a tanulók teljesítményének értékelése. Igénybe veheti az iskola által biztosított, az oktatást segítő eszközöket. A nevelőtestület tanácskozási jogú tagjaként bekapcsolódhat az iskola életébe.

  
  

  7. Taníthatja-e valaki a kötelezően választható erkölcstant, valamint hit- és erkölcstant, esetleg a fakultatív hit- és erkölcstant is egyszerre?

  Elviekben igen, azonban gyakorlatilag kizárt: a kötelezően választható erkölcstan, valamint a hit- és erkölcstan ugyanazon tanórában, de másik tanteremben zajlik. Elméletileg lehetséges a tantárgyfelosztásban olyan csoportbontást kialakítani, mely megegyezik az erkölcstan/hit- és erkölcstan csoportbontással, azonban ez nem tekinthető életszerűnek. Amennyiben nem ugyanazon időpontban zajlik és két tanóra, akkor a „lyukasórán” gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A fakultatív hit- és erkölcstant, valamint a kötelezően választható tantárgyakat oktathatja ugyanaz a személy, ha a képesítési követelményeknek külön-külön megfelel.

  
  

  8. Kinek kell gondoskodnia a hittanórák helyettesítéséről?

  A helyettesítés megszervezése az egyházi jogi személy feladata. Amennyiben erre – az idő rövidsége miatt – nincs lehetősége, értesíti az intézményvezetőt (vagy annak kijelölt helyettesét), és a tanulók tanórai felügyeletének megszervezéséről az intézmény gondoskodik.

  
  

  9. Milyen módon kell a hittanoktatónak, lelkipásztornak igazodnia az iskola szabályaihoz?

  A kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatója a nevelőtestület tanácskozási jogú tagjává válik, ezzel az intézmény pedagógusainak jogai mellett – amennyiben vallási meggyőződését nem sértik – az intézmény pedagógusainak kötelességei is vonatkoznak rá az intézmény SZMSZ-e és házirendje szerint. Amennyiben munkaköre ellátása közben olyan mulasztást, kötelezettségszegést követ el, amely az intézmény pedagógusa esetében rendkívüli felmondást indokolna, az intézményvezető jelzésére munkáltatója köteles fegyelmi eljárás keretében megvizsgálni a helyzetet, és az indok beigazolódása esetén köteles a hittanoktató megbízását visszavonni.

  
  

• IV. Szervezési kérdések

  1. Milyen ütemezés szerint célszerű egyeztetni az iskolával a hit- és erkölcstan megszervezéséről?

  A hittanoktatás szervezéséért felelős, területileg illetékes egyházközség képviselője (megbízólevele átadásával) legkésőbb február utolsó munkanapjáig jelzi az állami általános iskola vezetőjének a hit- és erkölcstanoktatás szándékát. Amennyiben a településen csak tagintézmény működik, úgy a tagintézmény vezetője előtt is megismétli bejelentését. Ha korábban kerül sor a megbízólevél átadására, több idő jut az iskola részéről is a jelentkeztetés szervezésére. Az általános iskolák

  
  

  2. Milyen fórumokon lehet hirdetni a hit- és erkölcstanóra lehetőségét a szülők számára?

  Az egyházi fórumok mellett iskolai és óvodai szülői értekezleten, az iskola honlapján faliújságjain, személyesen a beiratkozás alkalmával. A rendelkezésre álló adatok alapján fel lehet keresni a családokat is.

  
  

  3. Hová lehet jogorvoslatért fordulni, hogyha az iskola nem engedi/segíti a hittanoktatás szervezését?

  Az állami általános iskola intézményvezetője (és a tagintézmény vezetője) köteles együttműködni az egyházi jogi személlyel a hittanoktatás szervezése terén. Ha ez az egyházi jogi személy megítélése szerint nem valósul meg, akkor elsősorban egyeztessen az egyházmegye esperesével. Álláspontjuk közös kialakítása után a Klebersberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójához fordulhatnak segítségért. Amennyiben az akadályoztatás ennek ellenére fennmarad, úgy tájékoztassák a Zsinati Oktatásügyi Irodát, mely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ elnökéhez fordul.

  
  

  4. Mit tegyünk, ha az iskola vezetősége akadályozza a tanulók jelentkeztetését?

  Az állami általános iskola vezetője (és a tagintézmény vezetője) köteles együttműködni az egyházi jogi személlyel a jelentkeztetés terén. Ha ez az egyházi jogi személy megítélése alapján az intézmény akadályozza a tanulók jelentkeztetését, akkor a fenntartói jogokat gyakorló Klebersberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójához kell fordulni segítségért. Amennyiben az akadályoztatás ennek ellenére fennmarad, úgy tájékoztassák a Zsinati Oktatásügyi Irodát, mely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ elnökéhez fordul.

  
  

  5. A hittanórák szervezéséhez elkérheti-e a hittanoktató/lelkész az osztályok névsorát/szülők elérhetőségeit?

  A hittanoktatásért felelős egyházközség lelkipásztora az állami általános iskola igazgatójával egyeztethet e kérdésben. Az iskola tanulóinak személyes adatait az intézmény nem adhatja át, azonban az iskola közreműködésével az információs anyag eljuttatható az érintett tanulókhoz és szüleikhez.

  
  

  6. Hogy oldják meg az iskolában a termek biztosítását?

  Az iskola feladata a tárgyi feltételek biztosítása. Egy köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete rendelkezik: a nyolc osztállyal működő általános iskolának 4, a 16 osztállyal működő általános iskolának 6, a 24 osztállyal működő általános iskolának 8 csoportszobával kell rendelkeznie. Amennyiben az állami általános iskola nem rendelkezik a törvényes működés feltételeivel, úgy külső helyszín is igénybe vehető a tanulók felügyeletének biztosításával.

  
  

  7. Lesz-e kötelező létszám a csoportok esetében?

  Az Emberi Erőforrások Minisztérium Oktatási Államtitkárságával folytatott egyeztetések során a kötelező létszám nem került rögzítésre. Irányadónak tarthatjuk az egyházi költségvetési céltámogatások sajátos szabályairól szóló 142/2012. (VII.3.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdésében rögzített 7 főt. Ez esetben azonban csupán a finanszírozható csoportok minimális létszámának meghatározásáról, s nem a szervezhető csoportok minimális létszámáról beszélhetünk.

  8. Mi történik, ha a minimális létszámot nem éri el a hittancsoport létszáma?

  A református hittancsoport – minimális csoportlétszám meghatározása híján – indítható. Finanszírozása azonban a később meghatározandó külső feltételektől függ.

  
  

  9. Milyen csoportösszevonásokra lesz lehetőség?

  A 2013/14. tanévben csupán a párhuzamos 1. ill. 5. évfolyamos osztályok összevonására nyílik lehetőség, majd tanévről tanévre az összevonási lehetőség kibővül egy évfolyammal. Végső esetben 2016 szeptemberétől az 1-4. és az 5-8. évfolyamok összevonása is lehetséges lesz.

  
  

  10. Ugyanabban az időpontban kell lennie a hit- és erkölcstannak, mint az erkölcstannak?

  Elméletileg a két csoport számára külön időpontban is szervezhető a tanóra, azonban a gyakorlatban a hit- és erkölcstan sérül, amennyiben a délutáni időszakra szorul.

  
  

  11. Milyen eljárásrend szerint célszerű egyeztetni az állami általános iskola igazgatójával az órarendről?

  Az órarendről történő egyeztetésre május 21. és augusztus 31. között kerülhet sor. A megelőző tanév végén a következő tanévben indítandó csoportok és a csoportokat oktató pedagógusok egyeztetésére kerülhet sor. Ekkor szükséges megadni az esetleges órarendi igényeket. A végleges órarend megtervezésére általában augusztus első három hetében kerül sor.

  
  

  12. Maradhat-e el hittanóra jövő szeptembertől?

  Rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén maradhat el tanóra egy köznevelési intézményben. Ilyen pl. a tűzriadó, a bombariadó, vagy esetleg a pedagógus betegsége, amennyiben nem sikerül gondoskodni a szakszerű helyettesítésről.

  
  

  13. Kinek kell bejelenteni, ha elmarad a hittanóra?

  A hittanoktató betegsége, akadályoztatása esetén jelzi helyzetét a hittanoktatást szervező egyházközség lelkipásztorának. Amennyiben a hittanoktató szakszerű helyettesítése nem megoldható, úgy a lelkipásztor jelzi mindezt az állami általános iskola igazgatójának, vagy az általa megbízott személynek.

  
  

  14. Milyen egyeztetés kell, ha egy iskolába különböző református egyházközségekhez tartozó gyermekek járnak?

  Mindenképpen szükséges a református egyházközségek egymás közötti egyeztetése arról, hogy ki végzi az adott iskolában a hit- és erkölcstan oktatást.  A délelőtti órák lehetősége miatt, valamint az időponti különbözősége miatt javasolt akár az órák egymás közötti megosztása is.

  
  

  15. Ki választ: a gyerek vagy a szülő?

  Hivatalosan, írásban a szülőnek kell jeleznie a választási szándékát az iskola felé. A döntés hátterében azonban sok minden állhat: a korábbi tapasztalatok alapján a szülő elkötelezettségén kívül gyakran befolyásoló a gyermekek korábbi tapasztalata, kortárs csoportok, barátok visszajelzései.

  
  

  16. Járhat-e hittanra az a gyerek, akinek a szülei ezt nem engedik?

  Nem. Mindkét típusú hittanoktatás esetében szülői beleegyezés szükséges a hittanórák látogatásához. A fakultatív hittanoktatás esetében ez az év eleji jelentkezési lapon történik meg. (Akár év közben is van lehetőség a fakultatív hittanoktatáshoz csatlakozni, de akkor is szükséges a szülők által aláírt jelentkezési lap.)

  
  

  17. Milyen lehetőségeink vannak a beiratkozás megszervezésére?

  Lásd. a „Milyen fórumokon lehet hirdetni a hit- és erkölcstan óra lehetőségét a szülők számára?”  c. kérdésre adott választ.

  
  

  18. Milyen szakmai támogatást kap a helyi egyházközség a hit- és erkölcstan megszervezésére?

  Az MRE Oktatásügyi Irodája és a Református Pedagógiai Intézet közösen elkészítette a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos leggyakoribb kérdések-válaszok listáját. Ennek része a szervezési kérdések tárgyalása is.

  Az RPI módszertani ajánlást készít az egyházközség által szervezendő hittanórák szervezési háttérmunkálataihoz, melyben instrukciók, időpontok segítik az egyházközség munkáját.

   

  
  

  19. Hogyan célszerű megszervezni a hit- és erkölcstanoktatást: osztályonként, évfolyamonként?

  A kötelezően választható hittanórák esetében, ahol a szükséges feltételek adottak (létszám, terem, stb.) ott javasolt az osztályonkénti hit- és erkölcstan oktatás megszervezése. Szakmai szempontból indokolt és teljesen elfogadható az évfolyam szintű összevonás lehetősége is. Adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek több évfolyam összevonását indokolják. Ebben az esetben arra érdemes törekedni, hogy ez az összevonás az 1-4, 5-8 évfolyamok keretei között történjen meg.

  A szervezés során minden összevonási lehetőségről érdemes és szükséges egyeztetni az adott iskola vezetőségével.

   

  A fakultatív hittanoktatás nem érinti az iskolai kötelező órarendet, így szükség esetén, az MRE által meghatározott létszámhatárok elérése érdekében javasolt az 1-4, 5-8 évfolyamok összevonása.

  
  

  20. Lehet-e több osztályból vagy évfolyamról összevont tanulócsoportokban tanítani a református hit- és erkölcstant?

  Lásd. a „Hogyan célszerű megszervezni a hit- és erkölcstanoktatást: osztályonként, évfolyamonként?”, valamint a „Milyen csoportösszevonásokra lesz lehetőség?” kérdésekre adott válaszokat.

  
  

  21. Mi a helyzet az óvodai hitre neveléssel és a középiskolai hittanórákkal kapcsolatban?

  A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni az óvodában, a középiskolában és a kollégiumban, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék. (2011. évi CXC. törvény 35.§.3.)

  
  

• V. Tárgyi, tartalmi feltételek

  1. Mi alapján kell hittanórát tartani?

  Az MRE 2007/II. A református hittanoktatásról szóló törvény 2.§. 2. pontja alapján a hittanoktatás alapvető célkitűzéseit, formai és tartalmi követelményeit a Zsinat által elfogadott „Református hittanoktatási kerettanterv” határozza meg. Tartalmában a hittanórán azoknak a leckéknek kell szerepelniük, amelyek a Református hittanoktatási kerettantervben szerepelnek.

  
  

  2. Van-e a hittanoktatásnak hivatalos tankönyve?

  Az MRE 2007/II. A református hittanoktatásról szóló törvény 3.§. 1-2. pontja szerint a hittanoktatásban felhasználható tankönyvek listáját az RPI javaslata alapján a Zsinat Oktatásügyi Bizottságának előterjesztésére, a Zsinat Elnöksége hagyja jóvá. A hittankönyvek fejlesztését és kiadását a törvény az RPI feladatává teszi, míg a kiadást a Kálvin Kiadó hatáskörébe sorolja.

  A tankönyvek mellett használhatóak olyan segédkönyvek is, melyek református hitvallásosságukban, tartalmi és pedagógiai igényességükben megfelelnek a kerettanterv általános célkitűzéseinek.

  Az RPI által készítendő, folyamatosan frissülő hittankönyvek jegyzéke ezeket a segédleteket is tartalmazza.

  Részletes tájékoztató a 2016. évi hittankönyvrendelésről

  3. Kell-e, hogy minden tanulónak tankönyve legyen?

  Szakmai szempontokból javasolt, hogy a tanulóknak legyen tankönyvük. Ahogyan más tantárgy esetében van a gyermekek kezében tananyag, így a hit- és erkölcstan komolyságát és az órai közös munkát is megalapozza, ha minden gyermeknek van tankönyve.

  4. Lesz-e arra lehetőség, hogy a hittanóra tankönyvei bekerüljenek az ingyenes tankönyvcsomagba?

  Mint kötelezően választandó tantárgy, a hittanóra tankönyve éppúgy ingyenes lehet, mint az erkölcstan óra tankönyve.

  
  

  5. Milyen naplóban kell vezetni a hittanórákat?

  A kötelezően választható hittanórákat az önkormányzati/állami általános iskola által használt haladási naplóban kell vezetni. Ugyanígy, a bizonyítványok kiadása során, szintén az iskola általi bizonyítványban fog szerepelni a hit- és erkölcstan értékelése.

   

  A fakultatív hit- és erkölcstan oktatás esetében az MRE 2007/II. A református hittanoktatásról szóló törvény 13.§. 1-3. pontjai előírják a hiányzási, haladási, osztályozó napló használatát. Ennek a tervezése és a kivitelezése a RPI, terjesztése pedig a Kálvin Kiadó feladata.

   

  Ez a napló ma 3 formában létezik.

  12 tanuló és évi 36 tanóra esetén használható.

  24 tanuló és évi 36 tanóra esetén használható.

  24 tanuló és 72 tanóra esetén használható.

  
  

  6. Kell-e osztályozni jövő szeptembertől?

  A kötelezően választható hittan valószínűleg ugyanolyan értékeléssel fog történi, mint az erkölcstan órák értékelése. Ha ott osztályoznak, a hit- és erkölcstant is osztályozni kell.

  A fakultatív hit- és erkölcstan oktatás esetében továbbra sem kötelező az osztályzás.

   

  7. Hittanból is lehet bukni?

  Ha jegyekkel történő osztályzás van, akkor fenn áll a bukás lehetősége is. Szakmai szempontból viszont nem javasolt.

  
  

  8. Milyen módon kell értékelni a református hit- és erkölcstan tantárgyat?

  Lásd a „Kell-e osztályozni jövő szeptembertől?” c. kérdésre adott választ.

  
  

  9. Melyek azok a tárgyi feltételek, amelyeket jogosan kérhetünk a hittanóra kapcsán az iskolától?

  Hogyha a hittanoktató (hittanoktató lelkipásztor) a kötelezően választható hittanoktatás esetében az iskolai nevelőtestület tanácskozási jogú tagjává válik, akkor mindazokat a tárgyi feltételeket kérheti, melyek az iskolai nevelőtestület bármely más tanárát megilletik. Pl. terem, tábla, taneszközök, stb.

  10. Lesz-e ellenőrzése a hittanórának?

  Az állami általános iskolában kötelezően választható felekezeti hit- és erkölcstan óra esetében a hittanórai foglalkozások, a hitoktató ellenőrzés az egyházi jogi személy feladata. (2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 35.§.4.) Azaz az iskola vezetősége nem ellenőrizheti sem a hitoktatót, sem a hittanórát, de ha visszaélésekről kap visszajelzést, akkor ezt jelzi az illetékes egyházi jogi személy felé. (Pl. ha rendszeresen elmaradnak a hittanórák, késik a hitoktató, stb.)

  Mind a fakultatív hittan, mind a kötelezően választható hittanórák esetében érvényesek a következő MRE szabályzások:

  Az MRE 2007/II. A hittanoktatásról szóló törvény 14.§. alapján az MRE hittanoktatási tevékenységét a Zsinat szabályozza és felügyeli. Ez főként azt jelenti, hogy a 2007/II. törvény és egyéb jogszabályok rendelkezései pontosan vannak-e végrehajtva. A vonatkozó paragrafus a hittanoktatás helyi ellenőrzését az egyházi törvényben meghatározott egyházlátogatások keretébe sorolja.

  Az egyházmegye hatáskörébe tartozik tehát a hittanórák ellenőrzésének joga és lehetősége, melyekre jelenlegi szabályzásunk szerint a következő pontok vonatkoznak:

  A református egyházmegyében

  Az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény 83.§ szerint a canonica visitatio keretén belül köteles az adott egyházmegyéhez tartozó egyházközséget évente meglátogatni és megvizsgálni. (Ha személyesen nem tudja ezt megtenni, akkor a törvény szerint egyházmegyei tanácsosokat kérhet föl erre a feladatra.) Ennek a látogatásnak része az adott egyházközség hittanoktatásának adminisztratív, formai ellenőrzése is.  A MRE 2007/II. Tc. 18.§. 1. szól arról, hogy az egyházmegye a hittanoktatással kapcsolatos feladatait egyházmegyei bizottságra vagy előadóra bízhatja. A bizottság/előadó feladatai közé tartozik a hittanoktatás koordinálása, adminisztrálása, ügyintézése.

  Ugyancsak az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény 77.§.(2) beszél arról, hogy minden egyházmegye alapíthat hittanoktatási (vallásoktatási) bizottságot. Ez a bizottság, ill. az egyházmegyei közgyűlés kijelölhet egyházmegyei katechetikai előadót az egyházmegyében történő katechetikai munka segítésére. A vallásoktatási bizottság, illetve az egyházmegye katechetikai előadója javaslatot tehet az illetékes esperesnek bizonyos egyházközségek/ az egész egyházmegye katechetikai adminisztratív ellenőrzéséről. A javaslattétel után az egyházmegye esperese jelöli ki azokat az egyházmegyei lelkipásztorokat (akár a bizottság tagjai és a katechetikai előadók közül), akik az illetékes helyszíneken ezt az ellenőrzést elvégezhetik. Mindezek a hittanóra látogatások csak az adminisztráció pontos végzésére és a MRE hittanoktatásra vonatkozó törvényei által előírt formai kritériumok megtartására vonatkozhatnak – tartalmi, szakmai kérdésekre nem.

  A református egyházközségben

  Az 1994. évi II. tc. Az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény 39.§. alapján az adott református egyházközség lelkipásztora felelős az „egyházközségben végzett minden egyházi szolgálatért”, melynek része a tanítói feladatok ellátása, tehát az óvodai katechézis és az iskolai hittanoktatás is. Abban az esetben is így van ez, ha a gyülekezetben megbízott hittanoktatók végzik a katechézis szolgálatát.

  Az illetékes gyülekezet vezetősége (lelkipásztor, gondnok) elrendelhetik és végezhetik is saját gyülekezetükben, a megbízott katechéták által végzett hittanórák látogatását. (2007/II. 11.§.)

   

  A hittanórák látogatása során két típusú ellenőrzést különböztethetünk meg:

  adminisztratív ellenőrzés: mely azokra a dokumentumokra, adatokra vonatkozik, melyek központilag lejelentésre kerülnek és a hittanórák éves menetével, folyamatával foglalkoznak. Itt elsősorban formai kérdések kerülnek elő, a tartalmi kérdéseket nem érinti.

  szakmai kontrol: ez a típusú ellenőrzés a hittanórák formai kérdéseit kevésbé érinti (bár lehet része annak), és elsősorban a tartalmi kérdések kerülnek előtérbe. Ez az ellenőrzés csakis olyan katechetikai szakértő által végezhető, aki a Szakértői névjegyzékben szerepel és szakma téren megfelelő háttértámogatást, segítséget nyújthat a hittanóra fejlesztésében.

  A református egyházközségekben végzett hittanórák látogatása esetén első sorban az adminisztratív ellenőrzés javasolt, míg a szakmai kontrol csakis az adott hittanoktató/lelkipásztor egyéni kérésére, illetve az egyházmegye esperese által kért speciális esetben.

  
  

  11. Mit fognak ellenőrizni (mit kérhetnek számon) a hittanórákon?

  Akár az egyházközség vezetősége, akár az egyházmegye esperese által elrendelt adminisztratív ellenőrzés kétféle módon történhet:

  Mind a fakultatív hittan, mind a kötelezően választható hittanórák esetében érvényesek a következő MRE szabályzások:

  A helyszínen, ahol a következő ellenőrizhető:

  Hiányzási, haladási, osztályozó napló, A létszámlejelentő adatlapban az esperesi hivatal felé közölt csoport létszáma, a hittanóra adatlap szerinti helye/ideje, hittanóra tartója.

  A létszámlejelentő adatlapban föltüntetett időpontban/helyszínen a lejelentett hittanoktató jelenléte.

  Utólag az esperesi hivatalban/ canonica vistatio a gyülekezetben történő ellenőrzés idején kérhetőek a hittanoktatás dokumentumai közül (2007/II. Tc. 13.§. 1) a visszatekintő számvetéshez:

  Létszámlejelentő adatlap az adott évhez tartozó már lezárt tanévről/tanulócsoportokról.

  A tanulócsoportokhoz tartozó hittanoktatási hiányzási, haladási, osztályozó napló (naplók), melynek kivitelezése az RPI feladata, és amelyet a Kálvin Kiadó terjeszt. (MRE 2007/II. Tc. 13.§. 3.)

  Az adott évhez tartozó már lezárt tanévről egy összesített jegyzék mindazokról a tanulókról, akik hittanórán vettek részt, ill. a végzett tanévről bizonyítványt kaptak.

  
  

  12. Mit jelent a református hit- és erkölcstanoktatás helyi tanterve? Hogyan zajlik ennek a kidolgozása?

  Az MRE Zsinata által elfogadott református hittanoktatási kerettanterv alapján az egyházközségek helyi tantervet készítenek a helyi sajátosságok (csoportok összetétele, személyi feltételek, iskolai és gyülekezeti adottságok) figyelembe vételével. (MRE 2007/II. 2.§.3.)

  A helyi tantervnek törvényileg előírt módon a következő elemeket kell tartalmaznia:

  a hittanoktatás alapelvei,

  a hittanoktatás céljai,

  a hittanoktatás feladatai,

  a kerettanterv által előírt tananyagot,

  a meghatározott minimum követelményeket,

  az adott hittanoktatás során használt tankönyvek listáját,

  a hittanoktatás értékelésének formáit.  (MRE 2007/II. 2.§.4.)

   

  Szakmailag indokolt a helyi tantervbe bevenni a következő elemeket is:

  A helyi tanterv készítésekor figyelembe vett vonatkozó állami és egyházi törvények, rendeletek, határozatok listája.

  Az alkalmazandó tankönyvek, segédanyagok, valamint egyéb taneszközök kiválasztásának elvei.

  Az adott egyházközség területén található minden oktatási intézmény fölsorolása, és az ott szervezendő hit- és erkölcstan órák feltételeinek összegzése.

  Helyi tantervet minden református oktatási intézménynek és egyházközségnek készíteni kell. A helyi tantervek alkalmazásának előfeltétele református oktatási intézmények esetében az RPI, egyházközségek esetében az egyházmegyei katechetikai megbízott támogató szakvéleménye.

  Az RPI honlapján (www.refpedi.hu) található néhány helyi tantervi minta, melyek a szükséges kritériumoknak megfelelnek, így a minimális (a legszükségesebb adatok) módosításával átvehetőek.

• VI. Letölthető anyagok

  1. Milyen letölthető anyagok segíthetik a hittanokatás szervezését az iskolákban?

  Az állami iskolákban végzett hittanoktatás-szervezést segítendő elkészült egy szerkeszthető, a helyi gyülekezet adataival kiegészíthető és hagyományos nyomtatóval sokszorosítható szórólap, illetve a gyülekezeteknek megküldött plakát nyomtatható változata.
  
  Letölthető hit- és erkölcstan szórólap és plakát