„A református egyháznak még ma is adóssága van Ravasz László református püspökkel szemben, de talán még több a magyar szellemi és közéletnek" – fogalmazott Balog Zoltán pénteken Leányfalun. Az emberi erőforrások minisztere a Ravasz László születésének 135. és a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján azt mondta, a református közéletiség része Magyarország politikatörténetének, de általános kultúrtörténetének és szellemi-lelki történetének is, amelyből nemcsak tanulni lehet, de „kötelességünk, hogy a magunk szerény képességeivel ezt folytatni tudjuk".
„A református egyháznak még ma is adóssága van Ravasz László református püspökkel szemben, de talán még több a magyar szellemi és közéletnek" – fogalmazott Balog Zoltán pénteken Leányfalun. Az emberi erőforrások minisztere a Ravasz László születésének 135. és a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján azt mondta, a református közéletiség része Magyarország politikatörténetének, de általános kultúrtörténetének és szellemi-lelki történetének is, amelyből nemcsak tanulni lehet, de „kötelességünk, hogy a magunk szerény képességeivel ezt folytatni tudjuk".
Ravasz László (1882-1975) ellentmondásos életútjáról írt könyvet Hatos Pál történész, aki az MTI-nek úgy fogalmazott: a modern protestantizmus kiváló képviselőjeként a református püspök nagy szellemi teljesítményt mutatott fel, ugyanakkor a zsidóellenesség terén elfogadhatatlan álláspontot képviselt.
Ravasz László (1882-1975) ellentmondásos életútjáról írt könyvet Hatos Pál történész, aki az MTI-nek úgy fogalmazott: a modern protestantizmus kiváló képviselőjeként a református püspök nagy szellemi teljesítményt mutatott fel, ugyanakkor a zsidóellenesség terén elfogadhatatlan álláspontot képviselt.
Nyolcvan éve szentelte fel Ravasz László püspök a Budapest-Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség „Magyar Sáfárság Templomát”.
Nyolcvan éve szentelte fel Ravasz László püspök a Budapest-Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség „Magyar Sáfárság Templomát”.
„Érdemes attól tanulni prédikálni, aki tudott" – méltatták Ravasz Lászlót és homiletikai tankönyvét a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán március 25-én rendezett konferencián. Száz éve jelent meg Ravasz László máig ható és használható rendszerező igényű tudományos munkája, A gyülekezeti igehirdetés elmélete.
1956-ban, a forradalom hónapjában teli voltak hívekkel a templomok a reformáció emlékünnepén. November 1-jén Budapesten megalakult az Országos Református Intézőbizottság, és megjelent Az Út című református hetilapot felváltó Reformáció. A forradalmi-reformációi lap címlapján közölte Ravasz László november 1-jei rádiószózatát, amelyet az alábbiakban adunk Olvasóink elé.
A 20. század egyik legkiemelkedőbb református személyiségének, Ravasz László püspöknek (1882-1975) állítottak emléket a budapesti teológia udvarán október 25-én.
Nyolcvanöt éve, 1927. október 16-án Ravasz László püspök szolgálatával szentelték fel Budapest-Pestszentimrei Református Egyházközség első templomát.
A Kolozsvári Református Öregdiákok Magyarországi Baráti Társasága negyedik negyedéves találkozóját tartja 2011. október 4-én. Az alkalom előtt megkoszorúzzák Ravasz László püspök emléktábláját is.
Az adventi időszakban olyan, az adventhez, karácsonyhoz kötődő igehirdetéseket, áhítatokat adunk közre, amelyek emlékezetes történelmi időkben születtek.