Minden időben címmel indít reggeli internetes áhítatsorozatot a Magyarországi Református Egyház. Kezdjék velünk a napot minden hétfőn, szerdán és pénteken!
Minden időben címmel indít reggeli internetes áhítatsorozatot a Magyarországi Református Egyház. Kezdjék velünk a napot minden hétfőn, szerdán és pénteken!
Minden időben címmel indít reggeli internetes áhítatsorozatot a Magyarországi Református Egyház. Kezdjék velünk a napot minden hétfőn, szerdán és pénteken!
Evangélium és evangéliumok. A különbség az Újszövetségben több, mint egyes és többes szám. Magyar nyelven talán leginkább így fejezhetnénk ki: örömhír és híradások. Máté, Márk, Lukács és János műve: örömhír-adás. Annak az örömhírnek a legkorábbi írott dokumentumai közé tartoznak, amely azóta is életben, mozgásban és növekedésben tartja a keresztyén egyházat.
Evangélium és evangéliumok. A különbség az Újszövetségben több, mint egyes és többes szám. Magyar nyelven talán leginkább így fejezhetnénk ki: örömhír és híradások. Máté, Márk, Lukács és János műve: örömhír-adás. Annak az örömhírnek a legkorábbi írott dokumentumai közé tartoznak, amely azóta is életben, mozgásban és növekedésben tartja a keresztyén egyházat.
Evangélium és evangéliumok. A különbség az Újszövetségben több, mint egyes és többes szám. Magyar nyelven talán leginkább így fejezhetnénk ki: örömhír és híradások. Máté, Márk, Lukács és János műve: örömhír-adás. Annak az örömhírnek a legkorábbi írott dokumentumai közé tartoznak, amely azóta is életben, mozgásban és növekedésben tartja a keresztyén egyházat.
Nehéz dolgunk lenne, ha Betlehemről minden információt össze kellene gyűjtenünk. Ha viszont a település ószövetségi vonatkozásaira összpontosítunk, egyszerűbb helyzetben vagyunk, hiszen egybehangzó források erősítik meg, hogy az Ószövetség negyvenegy helyen beszél Betlehemről. Ezek a helyek nem terjednek ki a részletekre minden vonatkozásban, ezért lehetnek kutatások tárgyai.
Nehéz dolgunk lenne, ha Betlehemről minden információt össze kellene gyűjtenünk. Ha viszont a település ószövetségi vonatkozásaira összpontosítunk, egyszerűbb helyzetben vagyunk, hiszen egybehangzó források erősítik meg, hogy az Ószövetség negyvenegy helyen beszél Betlehemről. Ezek a helyek nem terjednek ki a részletekre minden vonatkozásban, ezért lehetnek kutatások tárgyai.
Nehéz dolgunk lenne, ha Betlehemről minden információt össze kellene gyűjtenünk. Ha viszont a település ószövetségi vonatkozásaira összpontosítunk, egyszerűbb helyzetben vagyunk, hiszen egybehangzó források erősítik meg, hogy az Ószövetség negyvenegy helyen beszél Betlehemről. Ezek a helyek nem terjednek ki a részletekre minden vonatkozásban, ezért lehetnek kutatások tárgyai.
Űrhajósok sokszor számolnak be arról az élményükről, hogy amikor az űrkabin ablakából visszapillantanak a Földre, egészen felfoghatatlan számukra, hogy ebben az óriási univerzumban milyen parányi az a kék színű bolygó, amelyen élünk. Éppen idén volt ötven éve, hogy az ember először a Holdra lépett. Akkor, 1969-ben, számos államfő küldött üzenetet, hogy azokat az Apollo 11 asztronautái magukkal vigyék mikrofilm formájában egy szilikonkorongon, és elhelyezzék a Holdon. VI. Pál pápa a 8. zsoltárt küldte, amely valószínűleg még most is ott van a Nyugalom Tengerén: „Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?" Igen, ezzel a kicsi bolygóval, és különösen is ezzel a porszem emberiséggel Isten mindennap törődik. Ennek a törődésnek legfontosabb mozzanata pedig Betlehemben történt, amikor Isten maga is kicsivé lett azért, hogy minket naggyá szeressen.
Űrhajósok sokszor számolnak be arról az élményükről, hogy amikor az űrkabin ablakából visszapillantanak a Földre, egészen felfoghatatlan számukra, hogy ebben az óriási univerzumban milyen parányi az a kék színű bolygó, amelyen élünk. Éppen idén volt ötven éve, hogy az ember először a Holdra lépett. Akkor, 1969-ben, számos államfő küldött üzenetet, hogy azokat az Apollo 11 asztronautái magukkal vigyék mikrofilm formájában egy szilikonkorongon, és elhelyezzék a Holdon. VI. Pál pápa a 8. zsoltárt küldte, amely valószínűleg még most is ott van a Nyugalom Tengerén: „Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?" Igen, ezzel a kicsi bolygóval, és különösen is ezzel a porszem emberiséggel Isten mindennap törődik. Ennek a törődésnek legfontosabb mozzanata pedig Betlehemben történt, amikor Isten maga is kicsivé lett azért, hogy minket naggyá szeressen.
Űrhajósok sokszor számolnak be arról az élményükről, hogy amikor az űrkabin ablakából visszapillantanak a Földre, egészen felfoghatatlan számukra, hogy ebben az óriási univerzumban milyen parányi az a kék színű bolygó, amelyen élünk. Éppen idén volt ötven éve, hogy az ember először a Holdra lépett. Akkor, 1969-ben, számos államfő küldött üzenetet, hogy azokat az Apollo 11 asztronautái magukkal vigyék mikrofilm formájában egy szilikonkorongon, és elhelyezzék a Holdon. VI. Pál pápa a 8. zsoltárt küldte, amely valószínűleg még most is ott van a Nyugalom Tengerén: „Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?" Igen, ezzel a kicsi bolygóval, és különösen is ezzel a porszem emberiséggel Isten mindennap törődik. Ennek a törődésnek legfontosabb mozzanata pedig Betlehemben történt, amikor Isten maga is kicsivé lett azért, hogy minket naggyá szeressen.
Kálvin János így foglalja össze a karácsonyi örömhírt: azért lett Isten emberré, hogy közbenjárónk legyen. A közbenjáró feladatát ma is ismerjük: ő az, akinek bejárása van oda, ahova mi magunktól nem mehetnénk, aki a nevünkben elintézi a megoldatlan ügyünket.
Kálvin János így foglalja össze a karácsonyi örömhírt: azért lett Isten emberré, hogy közbenjárónk legyen. A közbenjáró feladatát ma is ismerjük: ő az, akinek bejárása van oda, ahova mi magunktól nem mehetnénk, aki a nevünkben elintézi a megoldatlan ügyünket.
Kálvin János így foglalja össze a karácsonyi örömhírt: azért lett Isten emberré, hogy közbenjárónk legyen. A közbenjáró feladatát ma is ismerjük: ő az, akinek bejárása van oda, ahova mi magunktól nem mehetnénk, aki a nevünkben elintézi a megoldatlan ügyünket.
Üdvösséges reménységre és szolgáló életre bátorított Jakab Bálint Mihály lelkipásztor, a Tanulmányi és Teológiai Bizottság elnöke a Zsinat őszi ülésszakának nyitó áhítatán. Szerdán és csütörtökön a felújított balatonszárszói SDG református konferenciaközpontban ülésezik a Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó testülete.
Üdvösséges reménységre és szolgáló életre bátorított Jakab Bálint Mihály lelkipásztor, a Tanulmányi és Teológiai Bizottság elnöke a Zsinat őszi ülésszakának nyitó áhítatán. Szerdán és csütörtökön a felújított balatonszárszói SDG református konferenciaközpontban ülésezik a Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó testülete.
Üdvösséges reménységre és szolgáló életre bátorított Jakab Bálint Mihály lelkipásztor, a Tanulmányi és Teológiai Bizottság elnöke a Zsinat őszi ülésszakának nyitó áhítatán. Szerdán és csütörtökön a felújított balatonszárszói SDG református konferenciaközpontban ülésezik a Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó testülete.
„Jézus keresztre feszítése az e világi megváltásban reménykedők számára kudarcot jelent. Ezt a reménységdeficitet a feltámadás tölti ki megkérdőjelezhetetlenül" – Soós Szilárd írása nagyszombatra.
„Jézus keresztre feszítése az e világi megváltásban reménykedők számára kudarcot jelent. Ezt a reménységdeficitet a feltámadás tölti ki megkérdőjelezhetetlenül" – Soós Szilárd írása nagyszombatra.