Hétéves előkészítés után egységes keretbe foglalt egyházi törvény szabályozza a lelkészek szerepét a Magyarországi Református Egyházban. Összefoglaló a kétnapos ülésről.
Lelkésztörvény, jogharmonizáció, a cigányok közötti szolgálat koncepciója – csak néhány a szerdán kezdődő zsinati tanácskozás témáiból. Az elmúlt években megszokottól eltérően idén korábban, már áprilisban ülésezik a Magyarországi Református Egyház (MRE) legfőbb döntéshozó szerve.
A baracskai büntetés-végrehajtási intézetben tartották az idei roma imanap ökumenikus rendezvényét.
Hol kezdjük? Gyakran feltett kérdés ez napjainkban a cigányok közötti szolgálattal kapcsolatban. A közelgő zsinati ülés programjában és az elmúlt időszak egyházi fórumain mindenütt ott van ez a kérdés: a lelkésztestületi üléseken, a zsinati vitanapon, az Országos Cigánymissziós Tanács megalakulásán – Gaál Sándor nyírségi esperes írása.
„Az ország bizonyos területein a reformátusság jövőjét jelenti, ha meg tudjuk szólítani a cigány fiatalokat" – hangzott el az április 8-ai vitanapon, melyet a Magyarországi Református Egyház szervezett cigányok közötti szolgálatának koncepciójáról a zsinati székházban.
2013 tavaszán a roma kultúra világnapjához a Magyarországi Református Egyház a gyülekezetek imádságra hívásával csatlakozik. Április 11-én, csütörtökön a baracskai börtönben tartjuk meg az ökumenikus imatalálkozót.
Thomas Greif, német újságíró 2012 novemberében Magyarországra látogatott, majd riportot készített élményeiről a Sonntagsblatt februári számába. Greif az ország északi régiójába, a Miskolc környéki falvakba látogatott el tavaly novemberben, s az ott működő református közösségek reményt keltő, és a szegénységből és nyomorból is kiutat kereső tevékenységét mutatta be írásában, melyből néhány gondolatot emeltünk ki.
„Ne csak akkor beszéljünk Krisztusról, amikor Bibliaórán vagyunk, hanem minden olyan életszituációban, minden alkalommal, amikor csak lehetőségünk adódik rá, hogy Őróla bizonyságot tegyünk" – mondta P. Tóthné Szakács Zita a cigánymissziós konzultáción február 21-én.
Többek mellett Uhrin Anikó, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója vehette át a Raoul Wallenberg-díjat január 17-én.
Manilai és indiai nyomornegyedekben dolgozó misszionáriusok tartottak előadást a zsinati székházban rendezett cigánymissziós konzultáción szeptember 7-én. A találkozó fontos célja volt a tapasztalatok megosztása a gyülekezetplántáló, evangélizációs szolgálatról és a szociális, társadalmi felemelkedést célzó tevékenységek együttműködéséről.
Egy kultikus kutatóra emlékezik a cigány néprajz: ma, július 2-án van ötven éve, hogy fiatalon elhunyt Erdős Kamill. A tüdőbajban megbetegedett autodidakta kutató alakjáról a cigány fantázia meséket, mondákat is költött.
Idén harmadik alkalommal tartottak Sárkányünnepet a cigány festészet hatalmas, a világon egyedülálló szabadtéri tárlatának otthont adó Bódvalenkén. A Freskófalu projekthez kötődő kétnapos program célja az volt, hogy rámutassanak a roma művészet, festészet, zene és tánc értékeire.
A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet baracskai objektumában április 12-én került megrendezésre a cigány kultúra világnapjához kapcsolódó imanap.
Idén április 12-én a baracskai börtönben rendezik meg az ökumenikus imanapot, ahol a református egyház több képviselője is részt vesz.
A cigány szakkollégium közeljövő terveiről és a felmerült finanszírozási problémákról tárgyalt Bölcskei Gusztávval, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnökével március 30-án Debrecenben Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
Az Eurodiaconia Roma Network konferencia idei ülésének az Erdélyi Református Egyházkerület adott otthont, március elején Kolozsvárott. Dobos Ágoston, békésszentandrási református lelkész és egyházmegyei missziói előadó vett részt a találkozón a MRE hivatalos delegáltjaként. A konferencia fő célja a nemzeti és az Európai Unió roma keretstratégiáinak értékelése volt.
A március 27-én, a Zsinati Székházban megrendezett ülésen a tagok megvitatták a 2010-ben létrehozott tanács működését, az elmúlt másfél év egyházkerületi és országos eseményeit, a cigányügy fejleményeit.
Csak Krisztus evangéliuma – az, hogy ők is Isten gyermekei – adhat új identitást, azaz tartást és célt ahhoz a cigányoknak, hogy kitörjenek abból a mélységből, amiben vannak – hangsúlyozza Dani Eszter rákoskeresztúri lelkipásztor, a Dunamelléki Egyházkerület budapesti cigánymissziós lelkésze, aki a majd’ másfél évtizedig végzett kárpátaljai cigánymissziós szolgálatáért januárban Wallenberg-díjat kapott.
Az eredet csak az egyik lehetséges megközelítése annak, hogy mitől cigány a cigány. Hogy kit és miért tartunk cigánynak, arra nézve sokkal meghatározóbb lehet egy adott társadalomban, gazdaságban való mozgás – állítja Nagy Pál cigánykutató. A történésszel készített interjú második felében arra a kérdésre kerestük a választ, kik a cigányok, mennyire meghatározó a külső környezet viszonyulása, az államhatalom társadalmi szerkezetet befolyásoló lépései, valamint a folyamatos spontán asszimiláció abban, hogy kiket nevezünk cigánynak. A gödöllői Szent István Egyetem munkatársával annak okán készítettünk interjút, hogy a református cigánymissziós munka során ismeretterjesztéssel is tenni kell az előítéletek ellen, rá kell mutatni az együttélést megnehezítő téveszmék és mítoszok létezésére.
A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat diákjai Küldetésben: cigányság – kereszténység – magyarság konferenciánkerekasztalbeszélgetésen vallottak arról, honnét, milyen szociális környezetből indultak, milyen nehézségekkel, akadályokkal kellett megküzdeniük a boldoguláshoz, hogyan látják a cigánytelepeken élő kortársaik helyzetét, és mit tudnak tenni ők maguk a cigány–magyar megbékélés érdekében. Az ő hozzászólásaikból idézünk pár gondolatot.