Június 26-27-én Budapestre látogatott a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete, a HEKS kuratóriumának elnöke, Claude Ruey és Matthias Herren, az egyházakkal való együttműködésért felelős HEKS-megbízott.
„A Magyarországon élő nemzetiségek és a hazai egyházak történelmi viszonya, jelenlegi kapcsolatai és a közös jövőkép" címmel rendezett konferenciát május 6–án az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Megtalálni a helyünket a világban: a közösséget, ahol őszintén és örömmel megélhetjük a kapcsolatunkat Istennel, és a hivatást, amelyben kiteljesedhet az életünk, mert használhatjuk az adottságainkat. Vajon ez a törekvés miként járhat sikerrel egy olyan fiatal életében, akinek identitását és útkeresését cigány származása is meghatározza?
– Tavaly lepkehálóval is alig bírtam kilenc embert összegyűjteni, ma harminchatan érkeztünk ide – osztotta meg örömét az egyik lelkipásztor az Országos Cigánymissziós Találkozó és Imanap résztvevőivel április 18-án a káposztásmegyeri református templomban. A rendezvényen, amelynek igehirdetései és bizonyságtételei az Istenbe és az egymásba vetett bizalom kérdésköréről szóltak, már több mint kétszázan vettek részt szerte a Kárpát-medencéből.
„Megátkoztál, meg is vertél, örök csavargóvá tettél." Milyen érzés hallani ezeket a szavakat? És ezt? „Megáldottál, megváltottál, országodba befogadtál." Száznyolcvan fokos fordulat. A sorokat könnyű átírni, de vajon hogyan fordulhatnak meg emberi sorsok?
A Magyar Református Szeretetszolgálat közfoglalkoztatási programjában résztvevő bódvaszilasi gyülekezet alkalmazottai többségében cigányok. A magyarok kezdetben bizalmatlanok voltak velük szemben, azonban látva a munkájukat, ma már elfogadják őket. S ahogy kiszámíthatóvá vált a jövőjük, a romák is nyitottabbak lettek az evangéliumra. „Működik a cigány-magyar együttműködés, de csak Krisztusban" – állítja Meleg Attila, a lelkész. Húsvét előtt az észak-magyarországi településen jártunk.
Április 8. a Roma Kultúra Világnapja. 1990 óta ünnepeljük hivatalosan mint cigány nemzeti ünnepet, emlékezve az 1971-ben Londonban megrendezett I. Roma Világkongresszusra is, ahol döntés született a cigány nemzeti jelképek használatáról, a zászlóról és a himnuszról. A keresztyén egyházak hagyományosan roma imanappal kapcsolódnak az ünnepléshez.
Konferenciát tartott a WISZ.
Szemléletformáló tréninget tartottak március 8. és 11.között cigánymissziós projektmunkatársaknak.
Március 6-án és 7-én tartotta nemzetközi szakmai konferenciáját a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ).
Február 25.és 28. között közel hatvanan vettek részt a „Kiengesztelődődés a népek között" konferencián, amely lehetőséget nyújtott a gyógyulás és megbékélés átélésére a különböző származású keresztények között. Az eseményre nagy számban érkeztek roma testvérek az ország különböző településeiről és a határon túlról, de részt vettek más nemzetiségek képviselői is. Egyik este romani (cigány) és velszi nyelven, magyarul, angolul, koreaiul, románul és ukránul szólaltak meg az imádságok, melyekben az etnikai konfliktusok ütötte sebek gyógyulásáért könyörögtek.
Nagy roma lagzin nem vettek részt, de lányszöktetésről hallottak - a házasság hete alkalmából cigánymissziós munkatársakat kérdeztünk a roma közösségek mai szokásairól.
A legutóbbi hazai népszámlálás során több mint háromszázezren vallották magukat cigánynak/romának, a szociológusok pedig mintegy hét-nyolcszázezer főre becsülik a magyarországi cigányság lélekszámát. Borsodi és abaúji kistérségekben az általános iskolások több mind fele roma származású. Eközben a cigányok oktatási és foglalkoztatási mutatói messze elmaradnak az országos átlagtól. Nagy arányban laknak olyan telepeken, szegregátumokban, ahol nincs szilárd burkolatú út, közkútról hordják a vizet, hiányoznak az elemi higiéniai körülmények; szinte senki nem jut rendszeres munkajövedelemhez a közmunkán kívül, és hó végéhez közeledve a családoknál gondot jelent az alapvető élelmiszerek beszerzése. Vannak iskolák, ahol a motiválatlan tanulók között szinte ellehetetlenül az oktatás, és így a következő generációnál is fennmarad a képzetlenség és munkanélküliség ördögi köre. Mi lehetne sürgetőbb feladata a keresztyéneknek, a hazai egyházaknak, mint hogy ezekben a közösségekben hirdessék és éljék meg az evangéliumot?
Országos Cigánymissziós Konferencia Berekfürdőn.
Felelős egyháztagok lettek azokból, akik nem tartoztak az Úr népéhez. Konfirmáció volt a sátoraljaújhelyi cigány gyülekezetben.
Közös cigánymissziós módszertani kiadványsorozatot indít öt protestáns egyház, hogy tapasztalataik megosztásával segítsék a romák felzárkózását. A Találkozások című első füzetet október 28-án mutatták be Budapesten. Az összefogásban a református, az evangélikus, a pünkösdi, a baptista és a metodista egyház cigánymissziója vesz részt.
Eurodiakonia - Roma Network konferencia Újvidéken.
– Ennek van értelme: ez az egyik legjobb dolog a roma politikában – így kezdte beszédét Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat közös tanévnyitóján Szegeden. Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinati tanácsosa pedig azt mondta: szeretné, ha a jövőben legalább két cigány származású tagja is lenne a százfős zsinatnak.
A hátrányos helyzetűekkel és cigánymisszióval foglalkozóknak tartottak szakmai továbbképzést Abaújban.
Bár gyerekkorában unatkozott a templomban, érettségire már csak a teológia járt a fejében. Egy hónapja vette át lelkészi diplomáját Balogh Róbert, akit elsősorban az életútjáról kérdeztek a református cigánymisszió honlapján.