Arany János és a 21. század címmel tartott előadást Imre László a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szenior Akadémiája márciusi alkalmán. Az egyetemi tanár Arany életműnek ma is aktuális mozzanatait emelte ki: megvizsgálta, mennyire mának szóló mindaz, amit Arany költeményeiben, figuráiban, hatásában érzékelni lehet.
A trianoni Magyarország területe 1944-ben tovább csonkulhatott volna még 26 faluval és néhány ezer négyzetkilométerrel. Május végén Milotán arra az emberre emlékeztek, aki hősi tettével ezt megakadályozta.
„»Kezdetben volt az Ige.« Azaz a termékenyítő gondolat, a logos, amely világot, történelmet, vagy kisebb léptékben és a mi esetünkben Bethesda-kórházat teremtett 151 éve. Aztán ismét jött a teremtő szó 25 éve – Legyen Bethesda megint! –és az addig Apáthy István Gyermekkórházként működő intézmény Bethesda lett megint" – kezdi a református intézmény újraindulásának 25. évfordulójáról szóló beszámolóját a kórház két munkatársa, Rideg Gyula és Bese Nóra.
Korábban nem látott kézirattári anyagok bemutatásával emlékezik meg a 200 éve született Tompa Mihályról az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Leleplezték Oláh Miklós 1956-os mártír szobrát Miskolcon, a Kossuth utcai református templom előtt. A huszonegy évesen kivégzett fiatal férfi hazájáért és a szabadságért halt meg: koholt vádak alapján letartóztatták és halálra ítélték. A szobrot ünnepi istentisztelettel egybekötött megemlékezésen avatták fel április 12-én.
A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg segítőinek állítottak emléktáblát Budapesten vasárnap a holokauszt emléknapon.
„Nem csökken mondandójának súlya, hanem ma is azt látjuk mindnyájan, akik beleolvasunk verseibe, hogy hallatlan mélységeket tár fel, szinte felfoghatatlan dimenziókat mutat meg" – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Arany Jánosról, a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett konferencián.
Koszorúzással, előadásokkal és ünnepi műsorral vette kezdetét a Tompa Mihály emlékév Sárospatakon. A 19. századi magyar líra kiemelkedő alakja születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett egész éves programsorozatot a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület más intézményekkel összefogásban szervezi azzal a céllal, hogy népszerűsítse a költő feledésbe merült életművét.
Arany János a reformáció háromszázadik évfordulójának évében született, emellett az egyik legkiemelkedőbb református költőnkként tartjuk számon. De mitől tekinthető Arany János munkássága reformátusnak? Erre a kérdésre keresték a választ a Református Pedagógiai Intézet „A református Arany János" című konferenciáján.
A nemzeti ünnep alkalmából a kétszáz éve született Arany János forradalmi és szabadságharcos tevékenységének jártunk utána a korszak és a költő avatott kutatói, Hermann Róbert történész és Nyilasy Balázs irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárai segítségével. A tőlük kapott információkat érdekes családtörténeti adalékokkal egészítette ki a Nagyszalonta közelében fekvő Árpád egykori református lelkipásztorának dédunokája, Böszörményi Ede.
„Arany János alakja azt üzeni az utókor számára, hogy a méltósággal, szerényen végzett munka is ér annyit, mint a zajos siker" – Áder János köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán nyitotta meg március 2-án, a költő születésének 200. évfordulóján az Arany-emlékév rendezvénysorozatát.
Nagyszalontának számos neves szülöttje van. A legnagyobb közülük a magyar nemzet költőóriása, Arany János, akinek március 2-án lesz a kétszázadik születési évfordulója. Az emlékév megnyitója előtti napokban a bihari hajdútelepülésen jártunk, amely jó ideje nemcsak a poéta által megénekelt háromszáz egykori vitézéről, hanem nagy fiáról is nevezetes.
A Károli Gáspár Református Egyetemen az egyházak kádárkori szorongatóiról rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kutatók nem mindenben értettek egyet, de abban egészen biztosan, hogy az adatok nem mindig mondanak el mindent. Egy személy megítélésekor mindig egy teljes életutat kell vizsgálni, motivációkat kell tisztázni, de ha van felelősség, akkor azt ki kell mondani.
Százötvennégy éve született idősebb Szabó Aladár, a belmisszió atyja, a Bethesda-kórház ügyének kiemelt támogatója.
Százötven éve született Pokoly József, a 20. század hajnalának neves egyháztörténésze.
Négyszáznyolc éve hunyt el Rákóczi Zsigmond, a Vizsolyi Biblia nyomtatásának elkötelezett támogatója.
Százezrekre, köztük megannyi református testvérünkre és lelkipásztorunkra emlékezünk a szovjet lágerrendszer áldozatainak tavaly januártól jövő februárig tartó emlékévében, a szomorú események hetvenedik évfordulóján. A német megszállás alóli felemás szovjet felszabadítás hazánkban százezreknek a szovjet munkatáborokba való deportálást, az ország egészének pedig néhány éven belül a kommunista diktatúra kiépítését hozta. A korszakban Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója kalauzolt minket.
„Az igazság szabadokká tesz titeket" – ezzel a címmel rendeztek gulág emlékkonferenciát Sárospatakon, a Református Teológiai Akadémia imatermében, november 18-án. A rendezvény előadói elsősorban a volt pataki diákok, lelkészek megpróbáltatásait idézték fel az egyházellenes kommunista diktatúrákban, amely kárpát-medencei kitekintéssel egészült ki.
Általában a tizenhárom aradi tábornokra és a Pesten agyonlőtt első magyar miniszterelnökre emlékezünk október 6-án, de nem árt tudnunk ilyenkor, hogy az 1848–49-es szabadságharcnak rajtuk kívül legalább százhuszonnyolc mártírja volt, százakat zártak börtönbe, ezreket hurcoltak meg és több tízezer honvédet soroztak be büntetésként a birodalmi hadseregbe. Rövid összeállításunkban a református vértanúkra emlékezünk.
Egész hónapos programsorozattal ünnepel a száz éves a pestszentimrei gyülekezet.