Csak Krisztus evangéliuma – az, hogy ők is Isten gyermekei – adhat új identitást, azaz tartást és célt ahhoz a cigányoknak, hogy kitörjenek abból a mélységből, amiben vannak – hangsúlyozza Dani Eszter rákoskeresztúri lelkipásztor, a Dunamelléki Egyházkerület budapesti cigánymissziós lelkésze, aki a majd’ másfél évtizedig végzett kárpátaljai cigánymissziós szolgálatáért januárban Wallenberg-díjat kapott.
Két fiatal kötéltáncos indult neki egykor a magasságnak. Már huszonegyedik éve házasok, öt gyermekük van. Vallanak különbözőségeikről, a kor jelenségeiről, és a házasságban való krízisek leküzdéséről is a Házasság hetének idei arcai, Lackfi János költő és felesége, Bárdos Júlia a velük készített interjúban.
„Vannak olyan területek, amelyeken mi járunk előbbre, de vannak olyanok is, amelyeken a magyar reformátusok jutottak előrébb” – mondta tíznapos látogatása tapasztalatairól David Arnott, a Skót Egyház moderátora.
„A hivatali szemléletből a tanulmányi, a missziói és a közösségi szemlélet felé próbáltunk haladni, miközben Krisztus fősége alatt kerestük az egységet, kerestük a teremtett világ aktuális szolgálati lehetőségeit” – foglalja össze Bóna Zoltán református lelkipásztor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) leköszönő főtitkára az elmúlt hat esztendőt.
„Az ökumenikus imahéten láthatják az emberek, hogy az egyházi vezetők egymás mellett állnak, együtt imádkoznak. Egyházvezetői szinten is megjelenik tehát a Krisztus-hívők egysége, és eljut hozzájuk az a nagyon fontos üzenet, hogy Krisztus ügye békességet és szeretetet tud teremteni” – hangsúlyozza Fischl Vilmos evangélikus lelkipásztor. A MEÖT január 1-jén hivatalba lépett főtitkárával az ökumenéről, az új egyházi törvény elfogadása utáni lehetőségekről és az egyházak nyújtotta biztonságról is beszélgettünk.
Az eredet csak az egyik lehetséges megközelítése annak, hogy mitől cigány a cigány. Hogy kit és miért tartunk cigánynak, arra nézve sokkal meghatározóbb lehet egy adott társadalomban, gazdaságban való mozgás – állítja Nagy Pál cigánykutató. A történésszel készített interjú második felében arra a kérdésre kerestük a választ, kik a cigányok, mennyire meghatározó a külső környezet viszonyulása, az államhatalom társadalmi szerkezetet befolyásoló lépései, valamint a folyamatos spontán asszimiláció abban, hogy kiket nevezünk cigánynak. A gödöllői Szent István Egyetem munkatársával annak okán készítettünk interjút, hogy a református cigánymissziós munka során ismeretterjesztéssel is tenni kell az előítéletek ellen, rá kell mutatni az együttélést megnehezítő téveszmék és mítoszok létezésére.
Krisztus kettős természetének titka sokkal inkább a vita tárgya volt és maradt mind a mai napig – állítja a Fazakas Sándor teológus, egyetemi tanár. A Debreceni Hittudományi Egyetem (DRHE) szociáletikai tanszékének vezetője a karácsony fő teológiai vonatkozásai kapcsán azt mondta, az által, hogy Isten Fia egészen emberré lett, sorsközösséget vállalt az emberrel. Viszont az inkarnáció értelmében az emberrel való sorközösség nem áll meg a szolidaritásvállalás szintjén, hanem az ember Isten előtti helyére és megigazítására tekint.
„Ha Jézus történetéről beszélünk, akkor a mögötte meghúzódó gondolatokat keressük. Lehet, hogy a betlehemi születés gyenge lábakon áll történetileg, de az evangélium mindenképp ki akarja mondani a betlehemi születést. Azért, mert Máté evangéliumában az összefüggés az ószövetségi Messiás-ígéretekkel nagyon hangsúlyos” – állítja Dr. Karasszon István professzor. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Ószövetségi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával karácsony kapcsán Jézus születéstörténetének legfontosabb mozzanatairól beszélgettünk.
Karácsony táján az emberek jobban felfigyelnek azokra az akciókra, amelyek melléé odaáll egy-egy híresség, de az igazi cél, hogy mindenki számára természetessé váljon: akinek van, az adhat is másoknak. Wolf Kati énekesnővel, a Magyar Református Szeretetszolgálat Egy csepp szeretet kampányának arcával beszélgettünk.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) az országos érdekegyeztetés új fórumaként jött létre. Alakuló ülését október 11-én tartotta a Parlamentben. A fórumban a történelmi egyházak képviselői is helyet kaptak. A Magyarországi Református Egyházat Kovács I. Gábor, a Budahegyvidéki református gyülekezet presbitere, az ELTE tanszékvezető docense képviseli. Őt kérdeztük a szervezet munkájáról, annak jelentőségéről.
Barnóczki Anita református lelkésznőről készült portré az MR1-Kossuth Rádióban. A tiszáninneni egyházkerület cigánymissziós referensével készült interjút meghallgathatják a rádió internetes hangtárában.
Sólyban járt a taborilelkesz.hu szerkesztősége. Ez a település az 1000 éves magyar államiság elfeledett bölcsője, derül ki a helyi református lelkésszel készített interjúból.
Megnyitották a 2011/2012-es tanévet a Sárospataki Református Teológiai Akadémián. Katekéta-lelkipásztori munkatárs, református közösségszervező és teológia szakokkal indult a huszadik, jubileumi tanév. Enghy Sándort rektorrá választásáról, az idei tanév terveiről és a Beregszászi Magyar Főiskolával indított közös képzésről kérdeztük.
Szeptemberben elindult a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat, a frissen megalakult Református Törvényhozók Fóruma pedig először találkozott a református egyházvezetőkkel. A két fontos esemény kapcsán Balog Zoltán református lelkészt, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt kérdeztük.
Helyreállítani a Károli jó hírét, nyitni az emberek és más tudományágak felé, valamint újragondolni a jelenlegi képzésstruktúrát – a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara szeptember 1-jétől hivatalban lévő dékánjával, Zsengellér Józseffel beszélgettünk terveiről.
A budapesti Baár-Madas Református Gimnáziumban szeptember végétől regionális hatókörű tehetséggondozó-köröket indítanak matematikából az általános iskolák ötödikes tanulói, biológiából és magyar nyelvből az általános iskolák hetedikes diákjai számára. A Baár-Madas igazgatójával a református tehetséggondozásról és a közeljövőben induló programról beszélgettünk.
„Az Úristen nekem mindig megmutatta a helyes utat, és rá is terelt arra, sokszor úgy, hogy »sorompót« csapott le előttem, hogy ne is tudjak a nem általa rendelt úton haladni. Ez, ha az adott esetben fájdalmasnak is tűnt, minden esetben javamat szolgálta és megtartó kegyelmét igazolja” – fogalmazza meg hitbeli tapasztalatát Láczai Szabó Tibor, aki gyermekkorától a budapesti Kálvin téri gyülekezet tagja, ötvenöt éve presbitere.
Közösségi vezetést, csapatmunkát szeretne megvalósítani a Károli Gáspár Református Egyetem régi-új első embere, Balla Péter rektor. A teológus professzor másik célja többek között az, hogy az általa vezetett felsőoktatási intézmény minél több szálon kötődjön fenntartójához, a református egyházhoz.
A Múzeumok Éjszakáján a kecskeméti Ráday Múzeum volt az egyik legnépszerűbb a rengeteg vidéki múzeum közül a NEFMI (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) értékelése szerint. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Fogarasi Zsuzsát, a múzeum igazgatóját.
Július végétől már tudják a leendő főiskolások és egyetemisták, hogy néhány héten belül hol kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. A nagyobb városokban azonban nemcsak az előadótermek, hanem az egyetemi gyülekezetek is várják a diákokat. „Egy jó közösségnek önmagában gyógyító és megtartó ereje van” – hangsúlyozza Püski Dániel egyetemi lelkész a debreceni egyetemi gyülekezet egyik jellemzőjét. Az európai egyetemi lelkészek szervezetének alelnökével a júniusi debreceni lelkészkonferenciáról is beszélgettünk.