—Az általános iskolai hit- és erkölcstan kerettanterv fő célja, -Jézus Krisztus missziójából adódóan- a tanítvánnyá tétel, amit módszertani sokrétűségében próbál segíteni. Igeközpontú, ugyanakkor ért a gyermekek nyelvén. Olyan élethelyzeteket, szituációkat tartalmaz, melyek előfordulhatnak a gyermekek mindennapjaiban, számukra ismerősek lehetnek. Ehhez próbál evangélium szerinti utat mutatni — sorolta Steinbach József Dunántúli püspök a jellemzőket.
Koncentrikus körök
A kerettanterv lineáris vonalban és koncentrikus körökben is gondolkodik. Steinbach püspök nagyon logikusnak ítélte meg ezt a felépítést, könnyen követhetőnek találta. Ahogy lineárisan egymásra épülnek osztályonként lebontva a témakörök, mintegy hívószót jelentenek, és ahogy ezekhez kapcsolódnak a koncentrikus körök úgy konkretizálódik a tanmenet egyre jobban, foglalta össze.
Steinbach József, püspök
—A kidolgozott tanterv azt szolgálja, hogy a gyerekek az első ráhangolódó év után folyamatosan, egyre inkább megértsék az általános iskola nyolcadik osztályának végére, hogyan lehet életvalóssággá Isten igéje, hogyan tudnak eszerint élni. Ez a tantervbe spirálisan épül be, úgy, hogy minden évben előjönnek ugyanazon koncentrikus körök, melyek az elmélyítést segítik — avatott be a részletekbe Jakab-Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet munkatársa, a kerettantervet kidolgozó munkacsoport vezetője.
Szászi Andrea és Márkus Gábor
Az általános iskolai református hit- és erkölcstan kerttanterv a törzsanyagot harmincöt órába osztja el, ezeket projektszerűen bontja tovább. A vezérfonalat a Bibliai történetek adják, de ehhez kapcsolhatók egyéb témák, hiszen van egy adag szabad órakeret is. Míg egyesek örülnek ennek, mások nem igazán tudnak mit kezdeni ezzel a szabadsággal.
Az előadás a tanterv újszerű elemeiből is ízelítőt adott. A legfontosabb, hogy egységes katechetikai látásmódhoz vezet. A katechéta személyéről is szól és a célcsoportot, az általános iskolásokat rendkívül részletesen jellemzi. Szintén újdonság, hogy megjelöli azon kapcsolódási pontokat, amik a történelem és hittantanulása között lehetségesek.
Kipróbálás és újragondolás
A gyülekezeti hittanoktatás szempontjából adott áttekintést Lenkeyné Teleki Mária lelkész, hitoktató, aki már kipróbálta az új kerettanterv szimbólumrendszerét tanítványai között. Benyomásai azt mutatják, hogy az a diákok számára nagyon jól megfogható, közelebb viszi hozzájuk Istent. Mint később megfogalmazta, a tanterv jó ugródeszka az a jövő hittanoktatásához. Kritikaként megemlítette, hogy vannak olyan tantárgyi részek, aminek oktatásához magasabb óraszámot rendelne, példának a tízparancsolat hozta, aminek egy-egy parancsára mindössze egy-egy órát szánnak.
Németh Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a tanterv újszerűségének, és felépítésének dicséretével kezdte beszédét, később a tananyagok évenkénti elosztását kifogásolta. Az egyetemi tanár a tanterv második-harmadik osztályos anyagát újragondolásra javasolta, és azt tanácsolta, hogy a jövő évben még ne álljanak át teljes egészében arra, de az első és az ötödik osztályban kezdjék meg az oktatást eszerint.
Sokszínű hozzászólások
A két előzetesen felkért szakértő véleménynyilvánítása után kérdések következtek. Többen arra voltak kíváncsiak, lesz-e elég hitoktató jövőre. Papp Kornél, a Zsinati Hivatal Oktatásügyi Irodájának vezetője azt felelte, hogy adatlapokat tettek közzé a refomratus.hu-n az egyházmegyék számára, melyekben felmérik, kik tudják majd oktatni a hittant. A beérkezett adatlapok, -amelyeket továbbra is várnak-, feldolgozása november 30-án zárul.
Azt is többen feszegették, felkészíti-e a tananyag a fiatalokat a világban tapasztalt jelenségekre, más vallásokkal való találkozásra, vagy csak arra fókuszál: mi reformátusok vagyunk. Felvetődött a számonkérés kérdése is. Szászi Andrea válaszában hangsúlyozta, hogy több olyan témakör csak a segédanyagokban fog helyet kapni, ami a kerettantervbe nem fért bele. A számonkérés alapelveként a gyermek tiszteletét adta meg, majd hozzáfűzte, hogy játékos, többszintű formákat képzelnek el.
Csomós József, Tiszáninnei püspök, a vitanap levezető elnöke elmondta, hogy még mindig nagyon sok a bizonytalansági tényező a következő tanévvel kapcsolatban. 2013. szeptember 1-től egyet lehet csak tudni, hogy első, ötödik és kilencedik osztályban elindulhat az erkölcstan, vagy helyette választhatóan a hittanoktatás is. Ehhez véleménye szerint nem lehet kőbe vésett kerettantervet készíteni. Úgy gondolja, hogy az iskolákban az eddigi hit- és erkölcstan oktatási rendszer folytatódjon jövő ősztől, de egy próbatankönyvvel néhány osztályban első, ötödik és kilencedik osztályban próbálják ki az új tantervet is.
Fókuszban a középiskolások
A vitanap második felében a középiskolai hit- és erkölcstan kerettanterve volt napirenden, amit szintén Steinbach József ismertetett. A tanterv figyelembe veszi az egyházi hit- és erkölcstanoktatást és a gyülekezeti hitoktatást is. Biblikus és valláspedagógiai alapokra épül, igeközpontú, miközben megértés segítésében tanulóközpontúságra törekszik. Moduláris tananyag rendezési elvet követ, foglalta össze a püspök, majd hangsúlyozta, hogy a modulok az ifjúsági munkában is használhatóak.
—A modulrendszer olyan, mint a kánon — mondta Márkus Gábor, az RPI vezetője.— Van egy alapszólama, amit kibővíthetünk, többszólamúsíthatunk. Nagyon sokféleképpen adhatjuk elő ugyanazt úgy, hogy van hozzá egy keretünk. Amihez igazodni kell az a köznevelési törvény, és az érettségi követelmény.
Márkus Gábor arról is szólt, hogy a facebook-generáció oktatása a feladat. Vagyis szükség van olyan elektronikus háttértámogatásra, ami nem zárt, újabb fejlesztéseket tesz lehetővé. Az előadó azt is elárulta, hogy a tantervhez már megjelentek modulfüzetek, amik kipróbálása folyamatban van.
Márkus Mihály
Márkus Mihály nyugalmazott püspök szerint a középiskolai oktatásban a helyes kiindulási alap, ha azt feltételezzük, jórészt ismeretlen a református hit- és erkölcstan, az evangéliumi tanítás a diákság számára. Megítélése alapján szűkebb tananyagra, oktatófilmek összegyűjtésesére és olyan elkötelezett lelkületű hittanoktatók szolgálatba állítására lenne szükség, akik kreatív gondolatokkal is rendelkeznek.
Csomós József és Ábrám Tibor, a vitanap levezető elnöke és alelnöke
A középiskolai hit- és erkölcstan kerettantervvel kapcsolatos meglátások összegzője Ábrám Tibor, Tiszáninnei főgondnok, a Lévay József Református Gimnázium igazgatója volt. —Egy nemrég olvasott cikkben arról értekeztek, hogy a tanárokat már az erkölcstan tantárgy hallatán is körberöhögik a diákok, mivel az erkölcs, mint szó is kiveszett már a társadalomból. Ebben a közegben kell nekünk a hit- és erkölcstan továbbadásáról gondolkodni,—hívta fel rá a figyelmet. A vitanap levezető alelnöke arra is kitért, hogy a modulok nagy felelősséget helyeznek az oktatókra. A hitoktatásnak el kell jutnia arra a szintre, hogy a tanítók tudjanak mit kezdeni a szabadon felhasználható órakerettel. Így a tantervhez továbbképzési terv elkészítését is tanácsolta. — Az új látásmód az eddigi merev tantervi szemléletet megbontja, nagyobb kreativitásra ad lehetőséget. De ezzel csak úgy tudunk élni, ha megfelelően felkészülünk rá —mondta.
Kováts Annamária, Kép: Sereg Krisztián