A Művészetek Palotájában (Müpa) és a Református Zenei Fesztiválon (RZF) évről évre összegyűlik a Kárpát-medencei egyesített kórus. Miért van szükség a Központi Református Kórusra (KRK)?
A Református Énekek Müpa-beli koncertjének és az RZF múzeumkerti programjának egyesített kórusa a Kárpát-medence legkülönfélébb pontjairól gyűjt össze gyülekezeti-intézményi kórusokat kimondottan erre a két alkalomra. Többek között az a célja, hogy e helyi formációknak közös fellépési lehetőséget és így közösségi élményt biztosítson. Az KRK-nak – a baptista és az evangélikus egyház központi kórusához hasonlóan – más lesz a feladata. Célunk, hogy a felkészült énekeseknek és a rendszeres próbáknak köszönhetően nagyobb szabású műveket is meg tudjunk szólaltatni, és ezekkel akár reprezentatív eseményeken is képviselhessük a református egyházat és a protestáns énekkultúrát. Különösen fontos ez a reformáció emlékévének közeledtével.
Milyen feltételek kellenek e célok megvalósításához?
Az énekesektől az énekkar céljai iránti elköteleződést, komolyan vett próbára járást és pontosságot várunk. Az interjú megjelenésekor túl leszünk a negyedik meghallgatáson. Eddig mintegy húszan jelentkeztek, de legalább negyven főre számítunk. Abban bízunk, hogy ez a létszám mielőbb akár nyolcvan-száz főig is bővülni fog.
Február első szerdáján az első próba is meglesz. Mivel indul a munka?
Úgy néz ki, hogy a budapesti teológia épületében kapunk termet, ahol a próbák szerda esténként héttől kilencig lesznek. Az első műsorunk, amellyel terveink szerint május végén, a Református Zenei Fesztivál keretei között mutatkozunk be, zsoltárfeldolgozásokból áll majd Claude Goudimeltől Kodály Zoltánon át egészen Gárdonyi Zsoltig. Ennél konkrétabbat nem szeretnék mondani addig, amíg össze nem állt az énekkar, és nem látom, mire leszünk képesek. Későbbi terveink között szerepelnek nagyobb szabású, oratorikus alkotások is. Az egyszerűbb, négyszólamú, a capella művektől egészen az orgonakíséretes, bonyolultabb és hosszabb darabokig, akár Kodály Psalmus Hungaricusáig vagy a Bach-passiókig. Változatos, az énekesek és a közönség számára is izgalmas repertoárt szeretnénk építeni.
Kik állnak a kórus mögött? Kik segítik a munkáját?
Az KRK Berkesi Sándor karnagy javaslatára jön létre, ő kért fel a vezetésre. A másodkarnagyunk Berkesi Boglárka, a budapesti Pozsonyi úti gyülekezet kántora és kórusvezetője lesz, az orgona mögött pedig Szotyori Nagy Gábor, a kispest-központi református gyülekezet orgonaművésze fog ülni. De támogatja a munkánkat Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, református egyházzenész, Böszörményi Gergely fesztiváligazgató és Bódiss Tamás zsinati ének- és zeneügyi előadó, valamint a Zsinat elnöksége is.
Erdélyi Dániel 2013-ban végzett a Zeneakadémia karmester szakán. Református kántorként több mint egy évtizede szolgál a pécs-kertvárosi gyülekezetben. A kántorképzőt a Dunamelléki Egyházkerület tanfolyamán végezte el. A Magyar Állami Operaházban a karigazgató asszisztenseként dolgozik. Állandó munkája mellett szabadúszó karmesterként is elfogad felkéréseket. Decemberben például a pécsi Pannon Filharmonikusokkal volt koncertje, most pedig a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekarral készül fellépésre. A Központi Református Kórus az info@danielerdelyi.com címen várja az énekesek jelentkezését.
Kiss Sándor
Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2016. január 31-i számában.