A templom egyik fala a sok csapadék következtében megcsúszott, a falai és a plafon repedeznek. A lelkipásztor és a gyülekezet küzd a több mint nyolcvanesztendős templomáért.
A templom egyik fala a sok csapadék következtében megcsúszott, a falai és a plafon repedeznek. A lelkipásztor és a gyülekezet küzd a több mint nyolcvanesztendős templomáért.
„,Kicsit ijesztő, amikor istentisztelet tartunk a templomban” – mondja Bodnár Máté, besenyődi lelkipásztor. Nem hiába: az épület egyik fala a sok csapadék következtében megcsúszott, a falai és a plafon repedeznek, a mennyezet gerendái meg vannak hajolva, olyan, mintha le akarna szakadni az egész. A lelkipásztor és a gyülekezet küzd a több mint nyolcvanesztendős templomáért.
A hatszázötven lelkes nyírségi község Nyíregyházától valamivel több, mint húsz kilométerre helyezkedik el. Az emberek leginkább földművelésből élnek. Többségében reformátusok lakják, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001-es adatai szerint a lakosság több mint hatvan százaléka vallotta magát kálvinistának. Besenyődön nincs is másik felekezetnek temploma, csak a reformátusoknak.
Azonnali beavatkozásra van szükség
A segítség viszont várat magára. Statikus szakvélemény támasztja alá a lelkész aggodalmait. „Nem együtt dolgozó az épület, a csomópontok eltolódtak, ha nem lesz beavatkozás, ez tovább romolhat” – idézi Bodnár Máté az anyagot. Kiemeli: a szakember minden pont után hangsúlyozza, hogy azonnali beavatkozásra van szükség a templom megmentése érdekében. Halkan hozzáteszi: a szakvélemény már egyéves.
A neogótikus templom valóban nincs jó állapotban. Az egyik helyen akkora a repedés, hogy át lehet rajta látni – mutatom a lelkésznek aggódva, aki maga is meglepődik, ezt eddig ő sem vette észre.
Az épület állapotának romlását több dolog idézhette elő: alapja laza altalajra épült, amely korábban temető volt, az elmúlt esztendőben rengeteg csapadék hullott, amely alámosta az istenházat. Az is igaz, hogy az épület az építés óta nem renoválták.
Most egy hagyományos templom-felújítási pályázaton indult a gyülekezet, amelyen nyertek is, viszont a templom állapota még aggasztóbbá vált, így hiába festenék le például a belső falait, ha azok tovább repedeznének. Korábban már végeztek statikus javításokat: megpróbálták a süllyedő részeket speciális huzalokkal összehúzni, továbbá alábetonoztak a résznek, de a próbálkozás nem bizonyult sikeresnek, a templom állapota tovább romlott. Így most a pályázati forrás átcsoportosítását kérvényezték, hogy az összeg egy részét statikus javításokra költhessék. Bíznak a sikerben, de még nincs hivatalos döntés.
Segélykiáltás
A lelkész – ahogy fogalmaz – a fiatalabb generációhoz tartozik, napi szinten használja az internetet. Létrehozott a világ legnagyobb közösségi portálján, a Facebookon egy oldalt, amelyben röviden bemutatja a templom problémáit, néhány fényképpel illusztrálva. Már több mint százan csatlakoztak a „Mentsük meg a besenyődi református templomot” kezdeményezéshez.
„Azért van ez a segélykiáltás az interneten, mert ha a pályázati pénz mellett azt mondják a szakemberek, hogy néhány millió forintra még szükség van, azt saját erőnkből nem tudjuk teljesíteni” – mondja a besenyődi gyülekezet pásztora. Kiemeli: segélykiáltásuk már talált halló fülekre, a Nyírségi Református Egyházmegye támogatását élvezik, leginkább adminisztrációs ügyekben, míg a Tiszántúli Egyházkerület átvállalta a felújítási munkálatok újratervezésének költségeit (erre a templom állapotának további romlása, és a korábbi megmentési próbálkozás sikertelensége miatt van szükség).
Odaszánó gyülekezet
A lelkész három település reformátusait pásztorolja, Levelek és Magy is hozzá tartozik. A parókia Besenyődön áll, 2008-ban épült fel, modern és szép. A története különösen fontos a lelkész számára: egy nyolcvanhét éves bácsi életének utolsó harca volt az épület felépítése, gyűjtött, kézzel írott leveleivel kereste fel a községből elszármazottakat, hogy támogassák az új parókia építését. A településen sokan azt beszélik, hogy az utolsó hiányzó milliókat a bácsi megtakarított pénzéből áldozta az épületre. „Megérezte, hogy a gyülekezet még az elszármazottak segítségével sem tudja megmenteni a templomot, de egy parókiát fel tudnak építeni, ahova beköltözhet egy itt lakó lelkipásztor, aki aztán foglalkozhat a templommal is” – summázza az odaszánó idős férfi tettének fontosságát a lelkész.
A gyülekezet is ilyen odaadó: „Odatesznek mindent, kétszáz százalékot nyújtanak, átérzik az ügy fontosságát.” A lelkész kiemeli, hogy a templomot és a gyülekezetet együtt szemléli. „Szeretném, ha a látható kőépület mellett a lelki ház is felépülne, mert szép ugyan a nagy templom, de csak akkor van rá szükség, ha van, aki használja.”
A tavalyi év végén a gyülekezet szervezett egy jótékonysági zenés áhítatot, amelyen a gyülekezet keresztyén zenekara szolgált. Meghívták az egyházmegye több gyülekezetét, és megtelt a templom. „Jó volt érezni az összefogást” – meséli a közösség lelki vezetője.
Isten kezében a megoldás
A besenyődi reformátusok előtt még hosszú út áll, mire templomukat felújíthatják, de küzdenek. „Biztos vagyok benne, hogy ez olyan feladat, amit nekem kell elvégeznem, érzem, hogy ezért lettem idehelyezve, nem szabad kétségbeesni, Isten kezében ott a megoldás” – mondja bizakodva Bodnár Máté. Most bíznak a pályázat módosításának pozitív elbírálásában, és abban, hogy lesznek adakozó kedvű emberek, akiknek a segítségével megmehetik szeretett templomukat.
Hegedűs Márk