Mik a távlati tervek az 500 éves évfordulóra? Mit szeretnénk elérni?
A célunk az, hogy méltóképpen megemlékezzünk az évfordulóról. Nagyon pozitívnak tartom, hogy már 2010-ben elkezdtük a felkészülést, amit 2011-ben folytattunk és idén is komolyan foglalkozunk a 2017-es eseményekkel. Tavaly csatlakoztunk egy európai szerveződéshez, a Refo500-hoz, így nemzetközi szinten tudunk információkat cserélni, együttműködni és programötleteket átvenni egymástól. Hazai együttműködésünk az evangélikus egyházzal lesz, felvettük velük a kapcsolatot. Szervezőbizottságukkal eddig két ízben találkoztunk. A közös terveink most még inkább csak elgondolások, felvetések. Az, amit mi szeretnénk együtt megvalósítani, az a két egyház egyesített zsinatának ülése. Ez azért lenne nagy jelentőségű, mert bár volt már példa a közös zsinatra a történelemben, de az utóbbi évtizedekben nem került rá sor. Az elképzelést a két egyház szervezőbizottsága támogatta, zsinatainak illetékesei üdvözölték és megszavazták a közös zsinat elgondolását. Az elvi döntést tehát megszületett. Most jön a neheze, elő kell készíteni, hogy mivel foglalkozzon majd az egyesített zsinati ülés.
Ezenkívül felvetődött egy közös nagyrendezvény megszervezésének lehetősége is 2017 októberére, talán a Sportarénába. A Nemzeti Múzeum vállalta egy nagy reformációtörténeti kiállítás megrendezését, ami rangot, méltóságot ad a megemlékezésnek. Ez is előkészületben van, de még nem jutottunk el a részletekig egyik program esetében sem.
Egy közös protestáns egyháztörténeti lexikon megjelentetését is kezdeményezte a két egyház, ennek hogyan áll az ügye?
Akik foglalkoztak egyháztörténettel, azok tudják, hogy létezik egy kiadvány, Zoványi Jenő Egyháztörténeti lexikoncikkei annak idején egy készülő teológiai lexikon számára címmel. De ez még az 1940-es évek végén íródott, Ladányi professzor átdolgozta és sajtó alá rendezte. Legalább 60-70 esztendős a mű, így az kiegészítésre, átdolgozásra, bővülésre szorulna mindenképpen. Ez a közös zsinat mellett a másik közös tervünk az evangélikus egyházzal. Azt a kérdést a két bizottság már nagyjából körbejárta, hogy mi mindenre lenne szükség a lexikon kiadásához, ami az elképzelések szerint, a XXI. századhoz illő módon, nem papír alapon jelenne meg, hanem digitális formában. Ez befolyásolja a költségeket és nem mindegy használhatóság szempontjából sem, ugyanakkor az előkészítő munkára, – aminél most tartunk –, szinte egyáltalán nincs hatással. Hiszen a lexikoncikkeket ugyanúgy meg kell írni, a kiadványt ugyanúgy meg kell szerkeszteni, mintha kinyomtatnánk. Kell hozzá szerkesztő, szerkesztőbizottság, ki kell válogatni azokat a munkatársakat, akik készítik a lexikont. Eddig ezt tárgyalta meg a lexikonról a két egyház bizottsága részletesen a közös üléseken, és mindegyikünk az ott elhangzottakat további munkára visszavitte saját egyháza felé. Pillanatnyilag mindkét oldalon a szóba jöhető anyagi kereteket tervezzük. Két megközelítés van. Az egyik szerint azt határoznák meg, hogy egy ilyen igényes munkához mennyi pénz kell, a másik szerint azt kell megállapítani először, mennyi pénz áll rendelkezésre, és abból mit lehet kihozni.
Csak református szervezésű rendezvények is lesznek?
Természetesen, de először meg kell teremteni a nagy közös kereteket, amelyeket ki lehet egészíteni, gazdagítani, feltölteni majd helyi programokkal. Ezeknek a részleteit a Kálvin Emlékbizottság eddig még nem látta, de véleményem szerint még nem is kellett volna.
Idén milyen feladat vár a bizottságra?
Az evangélikusokkal együttes üléseken felvett jegyzőkönyvünknek a továbbításával jeleztük és jelezzük a felmerült problémákat az illetékeseknek. Ugyanis a Kálvin-bizottság nem rendelkezik anyagiakkal, nem adhat ki például szerkesztői megbízásokat, csak ötleteket, javaslatokat. Bízom benne, hogy a felmerült kérdések a 2012-es év első felében rendeződnek. Igyekszünk továbbkísérni a megoldandó feladatokat.
Kováts Annamária