Nem csak hazánkban folytatódik a Kálvin-év, hanem Németországban is. Ezt bizonyítja az az új könyv is, amit most jelentettek meg az emsföldi /Észak-Németország/ reformátusok.
Az új könyv címe: „Kálvin János és az emsföldi evangéliumi református egyház”. A kötetnek két szerzője van, illetve az ő anyagaik töltik meg a kötetet: Alfred Mengel esperes és Dr. Andreas Eiynck múzeumigazgató. Valójában az ötletet és az ösztönzést a múlt évi Kálvin kiállítás anyaga adta, a címben megjelölt témájával. A kiállítást Lingen városában rendezték. A kötetet az emsföldi református lelkészek baccumi gyűlésükön január 29-én vehették át és mind a 10, mintegy 14 ezer egyháztagot számláló anyagyülekezetükbe elvitték. A szerzők bemutatják a kálvini reformáció útját Genftől Emslandig, el egészen Osnabrückig, a gyülekezetek keletkezésének történetét, s azt, hogy a diaszpóra-helyzetben, evangélikus többség közepette miként tudtak ezek a református gyülekezetek mégis fennmaradni. De nem csak fennmaradtak, hanem erőteljes szociális, diakóniai munkát is végeztek/végeznek, sőt Lingenben főiskolát is működtetnek. A tanulmányok bemutatják a templomokat, az úrvacsorai kellékeket, elemzik, mivel járult hozzá a reformátusság az ottani művészet, kultúra, zene és liturgia alakulásához. A könyv több fejezete azt a teológiai és kultúrtörténeti párbeszédet is közkincsé teszi, ami a két szerző, a református esperes és a katolikus múzeumigazgató között az elmúlt években nyilvánosan is folyt, jó példát adva az egészséges lokálpatriotizmusra. (reformiert-info.de – 2010-02-01 – dr. békefy – www.reformatus.hu)