Néhány héttel ezelőtt hagyta el a nyomdát az új református énekeskönyv Lélekkel és értelemmel címet viselő előkészítő füzete. Új szakaszba ért a hat évvel ezelőtt elindult megújítási folyamat az elmúlt esztendőben, amikor egy bizottság keretében egyesült az énekeskönyvi, valamint az istentiszteleti megújulást szolgáló liturgikai munka. A korábbi Énekeskönyvi Bizottság eredményeit az új testület e füzettel tárja a nyilvánosság elé. Az itt olvasható alapelvek és példatár segítségével közös gondolkodásra hívnak minden gyülekezeti tagot, presbitert, kántort, lelkipásztort, valamint az egyház különféle testületeit. Szeretnénk az énekeskönyvről és az éneklésről – mint istentiszteleteink, lelki életünk egyik alapvető alkotóeleméről – minél szélesebb körben beszélni. Az előkészítő füzet nyomtatott példányai hamarosan eljutnak a gyülekezetekbe, de az internet segítségével – egyhazzene.reformatus.hu – bárki megismerheti és olvashatja azt.
Számos részletkérdés vár még megvitatásra és döntésre, de bizonyos, hogy többféle vonatkozásban is szélesíteni kell egyházunk ének-zenei életének alapjait. Megfelelő keretek között, de szélesebb kaput kell nyitni a stílusok és műfajok területén, miközben meg kell őrizni a reformáció és az azt követő évszázad egyedülálló és pótolhatatlan énekkincsét. Mai énekeskönyvünk erre összpontosítva négy és fél évszázad énekeit tartalmazza. Most bizonyos vonatkozásban korábbra is vissza kell nyúlni (egyházi éneklés és istentisztelet a reformációt megelőzően is létezett), ugyanakkor a legújabb kor, a 20-21. század énekei sem zárhatók ki, amit a most megjelent előkészítő füzet példatára is szemléltet. Az új énekeskönyvnek a keresztyén egyháztörténet lelki gazdagságából kell merítenie, de fontos cél, hogy református énekanyagunkat el nem hanyagolva lehetőséget nyissunk az újnak is – mindenekfelett azonban többet és jobban énekeljünk.
Másféle értelemben is szélesíteni kell az alapokat. A Generális Konvent Liturgiai Bizottságának 2010-ben megjelent – Reformátusok a kegyelem trónusánál című – hasonló célú tájékoztató füzete is szólt már az éneklés és az egyházzene istentiszteleti szerepéről, megjelenésének lehetőségeiről, amelyet a mostani kiadvány függelékben közöl. Szó esik itt a kántori szolgálat szerepéről, szükségességéről és feltételeiről éppúgy, mint arról, hogy az egyházi műzene hol találhat helyet istentiszteleti rendünkben.
A mögöttünk lévő Kálvin-évek arra is ráébresztettek: üres kifogás ma Kálvin mögé bújva elhanyagolni a többszólamú zenét és az orgonákat, sőt egyházunknak és gyülekezeteinknek a személyi és tárgyi feltételek lehetőség szerinti megteremtésével kell munkálkodni ének-zenei életünk fejlődésén.
Ma tehát a gyülekezeti ének-zene terén sokkal több a lehetőség, mint a korábbi időkben. A Lélekkel és értelemmel című füzet középső része példákkal szemlélteti egyrészt azt, milyen változások várhatók énekeskönyvünkben, másrészt azt, milyen egyszerű, de fontos lépéseket tehetünk ezen az úton. Az itt olvasható általános iránymutatások mentén minden közösség megtalálhatja, hogy mi lehet a továbblépés útja az adott helyzetben, saját lehetőségeik között.
Megismerés, megvitatás, kipróbálás – az előkészítő füzet e hármas céllal született. A bizottság örömmel fogadja az e témában szervezendő fórumokra szóló felkérést, meghívást. Várja a néhány mondatos vagy annál bővebb írásos visszajelzéseket is, amelyeket a fent említett honlapon olvasható kérdéssorral kíván segíteni. Ugyanitt, a reformatus.hu Egyházzene aloldalán megtalálhatók lesznek olyan advent-karácsonyi énekek, amelyek majd az új énekeskönyvbe is be fognak kerülni. Ezeket már most taníthatjuk, énekelhetjük az előttünk álló ünnepkör istentiszteletein, más gyülekezeti alkalmakon használható énekekkel, valamint különböző összetételű kórusok számára alkalmas könnyebb kórusművekkel együtt. Legyünk nyitottak az új befogadására, ébredjen föl bennünk a tanulási vágy, világosodjon református tradíciótudatunk – hogy az Úr csodáiról énekelhessünk az ünnepekben és a hétköznapokban egyaránt.
Bódiss Tamás, fotó: Dimény András
A szerző a Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottságának titkára. A cikk megjelent a Reformátusok Lapjában.