„Íme, itt a víz!" – hangzott el többször is a Berettyóújfalu-Szentmártoni Református Egyházközség, a 2013. október 5-én tartott egész napos teremtésünnepen. A gyülekezet ezzel a rendezvénnyel kívánt csatlakozni a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának kezdeményezéséhez, s így hívta fel a figyelmet a teremtés és azon belül is a víz iránti felelősségünkre. Különösen nagy aktualitását látták a szervező lelkipásztorok, Kovács-Győri Zsuzsa és Kovács Krisztián, a víz tematikáját egy olyan településen megszólaltatni, amely vízpart mellet található, s amely nevében viseli az életet, mindennapokat, kultúrát meghatározó folyót.
A rendezvény Nagy Zsolt, a Bihari Református Egyházmegye esperesének áhítatával vette kezdetét, aki az 1Mózes 1−2 alapján többek között a teremtéstörténet hitvallás voltára és a teremtésben való rendre hívta fel a figyelmet. Dr. Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense előadásában a víz iránti felelősségünket, valamint a víz bibliai jelentőségét hangsúlyozta. A délelőtti alkalmat annak a rajz- és képzőművészeti pályázatnak az értékelése zárta, amelyre az egyházmegyében hitoktatásban résztvevő gyermekek küldhették be munkájukat. A közel hetven pályaművet, amelyek között külön megemlítendők a rendkívüli kreativitásról és fantáziáról tanúskodó makettek, a templom előterében lehetett megtekinteni.
A „Víz háza" a gyülekezeti teremben
A teremtésünnep az alkalom kapcsán parkosított templomkertben helyi termékek vásárával, játszóházzal és helyben főtt közös ebéddelfolytatódott, illetve lehetőség nyílt megtekinteni a gyülekezeti teremben berendezett „Víz háza" kiállítást, amely a víz bibliai, teológiai, kulturális és ökológiai fontosságát mutatta be.
A teremtés közös ünneplésének megható eseménye volt a templomkertben tartott szabadtéri istentisztelet, ahol Kovács Krisztián lelkipásztor a János 4,10−15 alapján hirdette az igét. Hangsúlyozta, hogy a víz, érték, kincs, a teremtés része, amelyet meg kell őriznünk, s amelyért számot kell adnunk, de amely ugyanakkor identitást, gyökeret ad, s összeköt a múlttal és holnappal, az előző generációval és jövő nemzedékkel, ellenséggel és szövetségessel, idegennel és rokonnal. Azonban nem csak fizikai-biológiai értelemben kell a vízről gondolkodnunk, hanem lelki értelemben is, ahogyan Jézus kínálta az örök élet vizét a samáriai asszonynak. „Ha mi képesek vagyunk mindennapi rutinjaink, életvíz-folyatásunk és minőségiidő- és energiapazarlásunk közepette meglátni Jézust »élet-kút kávánkon«, az olyan találkozás lehet a mi számunkra is, amely mindent megváltoztat, s amely az öröklét tengere felé tereli élet-folyamunkat. Hogy azt mondhassuk: »Íme, itt a víz«, amely az életet, az örök életet jelenti számunkra" – zárta igehirdetését a lelkipásztor.
Szabadtéri istentiszteleten
A berettyóújfalui teremtésünnep a Csipkebokor Református Nőszövetséggel közösen megrendezett harmadik egyházmegyei zsoltáréneklő nappal ért véget, ahol az egyházmegyéből érkezett gyülekezeti kórusok, együttesek a teremtő Istent magasztaló zsoltárokat és dicséreteket énekeltek.
Több mint tizenöt gyülekezetből közel kétszázan vettek részt a programokon, a legkisebbektől az idősekig. Az alkalmat a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Bihari Református Egyházmegye támogatásával, valamint helyi vállalkozók, gyülekezeti tagok felajánlásainak és kétkezi munkájának köszönhetően sikerült megszervezni.
„Íme, itt a víz – ezzel indult a mai nap, s ezzel indult az etióp kincstárnok megkeresztelkedése. S így ér véget az Apostolok Cselekedeti szerint: „Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és nem látta őt többé az udvari főember, de örvendezve haladt tovább az útján." Így haladjunk mi is tovább életutunkon, mindennapjainkban, ünnepeinkben; örvendezve, a Teremtő Istent szüntelen magasztalva!" – zárták a szervező lelkipásztorok a teremtésünnepet Berettyóújfalu-Szentmártonban.
N.N.