A 2008-ban Mianmarban pusztító Nargis ciklon, a 2010-es haiti földrengés és a Fülöp-szigeteken 2013-ban végigsöpört Haian tájfun – természeti katasztrófák az elmúlt tíz évből, melyeknél a Magyar Református Szeretetszolgálat önkéntes orvoscsoportja a helyszínen segített ellátni a túlélőket. Emellett az évek során több nemzetközi orvosi misszióban is részt vettek a világ számos pontján.
A Fülöp-szigeteken egy kórházat hozott rendbe az MRSZ a 2013-as tájfun után
Mindig bevetésre készen
„A mienk a harmadik leggyorsabban reagáló önkéntes orvoscsoport a világon, két nappal a Fülöp-szigeteki katasztrófa után már a helyszínen voltunk” – emlékeztet Juhász Márton. Az MRSZ ügyvezetője hozzáteszi: a nemzetközi mezőnyben csak egy belga és egy svájci csapat előz meg minket, de azok jóval több anyagi forrásból gazdálkodnak.
Az elkötelezett szakemberekből álló csapat rendszerint évente háromszor találkozik, hogy elméletben és gyakorlatban is felkészült legyen egy esetleges következő bevetésre. „Időről időre változik a tagság, egyesek a koruk, mások a megváltozott élethelyzetük miatt nem tudják vállalni az éles bevetést, de egy katasztrófa helyszínére csak összeszokott csapatként mehetünk ki” – mondja Juhász Márton. Nem mindenki alkalmas erre a munkára, ezért csak akkor lehet valaki tag, ha a többiek bizalmat szavaznak neki.
A legutóbbi háromnapos tréninget Bükkösdön tartották, a helyi általános iskolások segítségével különböző helyzeteket – vihart, robbanást, közúti tömegbalesetet – szimuláltak. Miután az orvoscsoport vezetője fölragasztotta a statisztákra a tüneteket, kollégái 2-3 fős csoportokban vizsgálták sorra őket, prioritási sorrendet állítottak föl, majd hozzákezdtek a szakszerű ellátáshoz – mindezt nehezített körülmények között. Emellett egy szülés levezetését is végigvették lépésről lépésre, valamint Banglades tiszteletbeli konzulja készítette fel őket következő bevetésükre.
Irány Banglades!
Hétfőn ugyanis újra repülőgépre szállnak orvosaink, igaz ezúttal nem egy pusztító természeti katasztrófa helyszínére sietnek, hanem egy régóta húzódó etnikai konfliktus közepébe Dél-Ázsiába. Becslések szerint az elmúlt években több mint egymillió rohingja menekült el Mianmar nyugati tartományából a szomszédos Bangladesbe. „Amennyire tudjuk követni a világban zajló eseményeket, most ez a népcsoport van a legkiszolgáltatottabb helyzetben” – mondja az MRSZ ügyvezetője.
Mianmar buddhista többségű ország, amely 1982 óta nem ismeri el a területén élő muzulmán népcsoport, a rohingyák állampolgárságát. A régóta húzódó konfliktus az elmúlt években éleződött ki, amikor a többség elleni erőszakos cselekményekre hivatkozva a katonaság falvak felgyújtásával és nemi erőszakkal válaszolt, menekülésre kényszerítve a helyieket.
Az ENSZ drónfelvétele a Mianmarból Bangladesbe menekülőkről
A rohingják többsége a nyugati határ felé indult el, a bangladesi Cox’s Bazar nevű város melletti Kutupalong menekülttáborban jelenleg 1,3 millióan zsúfolódtak össze, de számuk napról napra nő. Az ENSZ és a különböző nemzetközi segélyszervezetek a helyszínen vannak, de elkél nekik a segítség. Itt teljesít majd 14 napos szolgálatot orvoscsoportunk is.
Jézusért küldetésben
Juhász Márton már egy éve figyelemmel követi az eseményeket, keresi annak lehetőségét, hogyan segíthetnének. „Minden konfliktus azzal kezdődik, hogy valaki visszaüt. Mi nem ítélkezni akarunk, nem a jókat megyünk támogatni a gonoszok ellen, csupán azt a nagyon egyszerű, bibliai kötelességünket szeretnénk teljesíteni, amire Jézus tanított” – fogalmazza meg missziójuk lényegét.
.jpg.500x500_q85.jpg)
Kilenc magyar orvos (köztük a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány egyik munkatársa) és két kísérő utazik két hétre a világ egyik legnagyobb menekülttáborába, hogy az ott felállított egyik kórházban nyújtsanak egészségügyi ellátást. „Célunk az is, hogy pontosabb képet kapjunk az ottani helyzetről és felmérjük, hogy a későbbiek folyamán mivel tudunk a legtöbbet segíteni a bolygó másik felén élő embertársainkon." Mint megtudjuk, a Magyar Református Szeretetszolgálat előzetesen egy víztisztító berendezés beüzemelésében és élelmiszeradomány kijuttatásában is gondolkodik.
Annak ellenére, hogy több nemzetközi szervezet is dolgozik már a helyszínen, továbbra is elégtelen a helyi ellátás, szűrés, rosszak a higiénés viszonyok, és a mostani monszun alatt több olyan járvány is felütötte a fejét, amely fokozott orvosi jelenlétet igényel – fogalmazott a vele készült interjúban Sári Ferenc, az orvoscsoport szakmai vezetője.
A Szeretetszolgálat vezetője elsősorban mégsem humanitárius segítségnyújtásként, hanem missziói küldetésként tekint útjukra: „Gyógyítani megyünk a sérülteket, de áldozatos munkánkkal, ahogy mosolyunkkal, készséges hozzáállásunkkal és a ruhánkon, felszerelésünkön megjelenő zászlós báránnyal Jézus szeretetét akarjuk feléjük kommunikálni.”
Csatlakozhatunk a misszióhoz
Mi dolga egy keresztyén szervezetnek a buddhisták által elüldözött muzulmánok között? Juhász Márton szerint a misszió során nem válogathatunk, azt kaptuk feladatul, hogy tegyünk tanítvánnyá minden népeket, nem lehetünk személyválogatók, sőt keresztyénként példát kell mutatnunk. Mint mondja: „felelősségünk és kötelességünk Jézus tanításának megfelelően eljárni ebben az esetben is”.
Segítő kezek a tavaly szeptemberi erdélyi viharkár után
Szociális programjaikkal és rendszeres adománygyűjtéseikkel sok-sok embernek segítenek országszerte és a Kárpát-medence különböző pontjain. „Ha több ezer kilométerre van szükség a segítségre, akkor is segítenünk kell – mondja Juhász Márton. – Sokszor elém hozta az Úr azt a bibliai verset, hogy »aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak« (Jakab 4,17). Ha most nekünk lehetőségünk van arra, hogy kimenjünk és segítsünk, akkor tennünk is kell!”
A Magyar Református Szeretetszolgálat az emberek által felajánlott adományokat továbbítja a rászorulóknak, vagyis akkor tud segíteni, ha mi támogatjuk ezeket a célokat. A bangladesi orvosi misszióról és az adományozás lehetőségeiről a jobbadni.hu oldalon olvashatnak bővebben. Az MRSZ 1358-as adományvonalának tárcsázásával hívásonként 250 forinttal támogathatja szolgálatukat.
Feke György, fotó: Dimény András, MRSZ, Wikipédia